2016. évi …. törvény
Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről
Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2017.
évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK
FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE
1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei
1. §
(1) Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban:
központi alrendszer) 2017. évi
a) bevételi főösszegét 17 372 252,3 millió forintban,
b) kiadási főösszegét 18 522 232,1 millió forintban,
c) hiányát 1 149 979,8 millió forintban
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az
Országgyűlés a hazai működési költségvetés 2017. évi
a) bevételi főösszegét 14 707 724,0 millió forintban,
b) kiadási főösszegét 14 707 724,0 millió forintban,
c) egyenlegét 0,0 millió forintban
állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az
Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetés 2017. évi
a) bevételi főösszegét 1 119 362,4 millió forintban,
b) kiadási főösszegét 1 575 346,6 millió forintban,
c) hiányát 455 984,2 millió forintban
állapítja meg.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az
Országgyűlés az európai uniós fejlesztési költségvetés 2017. évi
a) bevételi főösszegét 1 545 165,9 millió forintban,
b) kiadási főösszegét 2 239 161,5 millió forintban,
c) hiányát 693 995,6 millió forintban
állapítja meg.
2. §
Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek a fejezetek, címek,
alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az
1. melléklet tartalmazza.
2. Az államadósság értéke
3. §
(1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a
továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján az államháztartás 2017. december 31-
ére tervezett adóssága 312,0 forint/euró, 284,7 forint/svájci frank és 282,8
forint/amerikai dollár árfolyam mellett 26 919,9 milliárd forint.
(2) 2017. december 31-én az államadósság-mutató
a) számlálójának a Gst. 2. § (1) bekezdés
a) pontja szerinti várható összege
26 804,2 milliárd forint,
b) nevezőjének a Gst. 2. § (1) bekezdés
b) pontja szerinti várható összege
37 279,2 milliárd forint.
(3) Az államadósság-mutatónak a (2) bekezdés alapján 2017. december 31-ére
tervezett mértéke 71,9%.
(4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (3) bekezdés
szerinti mértéke a 2016. év utolsó napján várható 73,5%-hoz képest az Alaptörvény
36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése
követelményének eleget tesz.
II. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK
MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL
KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai
4. §
(1) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. cím, 3. alcím, 1.
Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja jogcímcsoporton a költségvetési
szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális,
család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy
intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatottak részére a 2017.
évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz
kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.
(2) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. cím, 3. alcím, 2.
Különféle kifizetések jogcímcsoporton
a) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló
törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre,
b) az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 21. § (1)
bekezdésében meghatározott számvevői illetményalap változása miatti személyi
juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális
hozzájárulási adó növekményének kifizetésére,
c) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek,
szervezetrendszerek
korszerűsítésével,
a
feladatellátás
ésszerűsítésével
megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatásmegtakarítást eredményező
létszámcsökkentésekhez kötődő személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó
munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire.
(3) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. cím, 3. alcím, 3. Ágazati
életpályák és bérintézkedések jogcímcsoporton – jogszabály alapján – járó többlet
személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és
szociális hozzájárulási adó kifizetésére.
(4) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi,
karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy
sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél
foglalkoztatott természetes személy és annak e körben foglalkoztatott házas- vagy
élettársa a 2017. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a
saját és házas- vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik – a kompenzáció
összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról,
az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról,
adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A
nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.
4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések
5. §
(1) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitel, kölcsön felvételére, kötvény
kibocsátására, garancia és kezesség vállalására nem jogosult.
(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadásai
terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat
és – a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel – a kifizetések
ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon
vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá.
(3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
a) 28. § (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2017.
évben 25,0 millió forint,
b) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2017.
évben 25,0 millió forint,
c) 35. § (2) bekezdés
i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a
2017. évben 25,0 millió forint,
d) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak
2017. évi összesített bruttó forgalmi értéke – az (4) bekezdésben meghatározott
kivétellel – 20 000,0 millió forint
lehet.
(4) Az állam javára megszerzett
a) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe átadott ingatlanok és
b) a PPP-konstrukcióban létrehozott sport- és oktatási létesítmények
a (3) bekezdés
d) pontjában foglalt keretszámra tekintet nélkül, ingyenesen
önkormányzati tulajdonba adhatók.
(5) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
a) 11. § (6) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2017. évben 25,0 millió
forint egyedi bruttó forgalmi érték,
b) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2017. évben a
hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi
érték,
c) 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2017. évben 25,0 millió
forint egyedi bruttó forgalmi érték
képezi.
(6) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím,
1. alcím, 2. Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékesítési
bevétele jogcímcsoporton és 5. Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében lévő
ingatlanok bérleti díja jogcímcsoporton elszámolt bevételek a 2017. évben a Kormány
jóváhagyásával felhasználhatók a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban
meghatározott feladatellátásának finanszírozására. A Kormány határozatában
legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési bevételek mértékéig
engedélyezheti a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások
fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatainak
növelését.
(7) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására
feleslegessé nyilvánított, értékesítésre kijelölt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
rábízott állami vagyonába tartozó állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó
– a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben
elszámolandó – bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege
a 2017. évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési
fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használhatók fel. Az
államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a 2017. évben
pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat
létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési
fejezetben.
(8) Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó
ingatlanok (7) bekezdés szerinti értékesítése esetén a befolyó bevételeket, továbbá a
tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó vagyonnal kapcsolatos egyéb bevételeket a XX.
Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 28. cím, 1. alcím, 1. Az Állami
Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek
jogcímcsoport előirányzaton belül kell elszámolni. E bevételek államháztartásért
felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2017. évben a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezetből finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére
használható fel a (7) bekezdésben meghatározott módon.
(9) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím,
2. alcím, 2. jogcímcsoport, 3. A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.
támogatása jogcím előirányzat tartalmazza a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény
9/A. § (2) bekezdése szerinti kiadást, mely előirányzat a hatoslottó szerencsejáték
játékadója
pénzforgalmilag
teljesült
összege
100%-ának
mértékéig
az
államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető. A túllépés mértékének
számítása során az előirányzat összegének megállapításakor nem vehető figyelembe az
előirányzat javára év közben a Kormány döntésével biztosított többlet.
(10) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök
és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a
2017. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök
fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, illetve az
értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használhatja fel. A 2017.
évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2.
cím, 1. Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei alcím bevételeként kell elszámolni.
(11) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 3. alcím, 6.
Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok jogcímcsoport előirányzat a Kormány
engedélyével 2017. szeptember 30. után túlléphető azzal, hogy ezen túllépés és a 19. §
(3)
bekezdésben
foglalt
tartalékösszeg-felhasználás
együttes
összegének
figyelembevételével sem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó
szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv
alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-ei 479/2009/EK tanácsi rendelet szerint
benyújtott jelentésben (a továbbiakban: EDP jelentés) szereplő 2017. évre várható
hiány (a továbbiakban: EDP-hiány) a GDP 2,4%-át.
6. §
(1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím,
5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési fejezetben
szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel.
A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5.
Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen
dönt.
(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi
előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen
indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e költségvetési
fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a
pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési
fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.
(3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal
kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Ingatlanokkal és ingóságokkal
kapcsolatos kiadások
alcím és a 2. Társaságokkal kapcsolatos kiadások
alcím kiadási
előirányzatain belül és a két alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az
átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően egyedileg és
együttesen sem haladhatja meg a 3000,0 millió forintot és nem történhet olyan
előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.
(4) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal
kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait
finanszírozó kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat.
(5) A frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az
állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 3. Egyéb bevételek
alcímen belül önálló jogcímcsoporton kell elszámolni.
7. §
(1) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2.
cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési
fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére
használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások
fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az
agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen
dönt.
(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet
bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén
különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e
költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata –
legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e
költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.
8. §
(1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságok felett törvényben és miniszteri
rendeletben kijelölt tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet által, e
minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat központi kezelésű
előirányzatként kell megtervezni és elszámolni. A tulajdonosi joggyakorló szervezet az
általa e minőségében a 2017. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás
nélkül is elszámolhatja, erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős
minisztert írásban tájékoztatni kell. A fejezetet irányító szerv e tulajdonosi
joggyakorlói minőségben végrehajtandó kiadások teljesítése érdekében – a XLIII. Az
állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kivételével – a fejezeten
belül átcsoportosíthat és új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre, erről
az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell.
(2) A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. Gazdasági
Zöldítési Rendszer jogcímcsoport és a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet,
20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoport
előirányzatát a fejezetet irányító miniszter – az államháztartásról szóló 2011. évi
CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 31. § (2b) bekezdése alapján – az
üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-
megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII.
törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) által létrehozott légiközlekedési kibocsátási
egységek 2017. évi értékesítéséből az e törvényben megtervezetten felül
pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ával, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó
kibocsátási egységek 2017. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25%-
ával növelheti meg.
(3) A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. Gazdasági
Zöldítési Rendszer jogcímcsoport és a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet,
20. cím, 35. alcím, 7. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai
jogcímcsoport előirányzatát a fejezetet irányító miniszter – az Áht. 31. § (2b)
bekezdése alapján – az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói
Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a
továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából
pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ával növelheti meg.
(4) Az államháztartásért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói
egységek átruházásából befolyó bevételek elszámolására a XV. Nemzetgazdasági
Minisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím, 1. Kibocsátási egységek értékesítéséből
származó bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímet hozhat létre.
(5) A fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozás kiadásait a (2)
bekezdésben meghatározott – az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek
2017. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételhez kötött mértékű – kiadási
előirányzatok terhére kell teljesíteni.
5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei
9. §
(1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 607,2 millió forintot, a Nemzeti
Közlekedési Hatóság 21 218,0 millió forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs
Központ 185,3 millió forintot köteles 2017. évben befizetni a bevételeiből a központi
költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a
negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.
(2) Az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot köteles 2017. évben
befizetni a bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott
ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első
három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik
negyedévben december 10-e.
(3) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2029,1 millió forintot
köteles fizetni a bevételeiből 2017. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed
részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt
december hónapban 10-ei befizetési időpontra.
(4) A fővárosi és megyei kormányhivatal 837,4 millió forintot köteles befizetni a
bevételeiből 2017. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként
február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december
hónapban 10-ei befizetési időpontra.
(5) A Földmérési és Távérzékelési Intézet 94,1 millió forintot köteles befizetni a
bevételeiből 2017. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként
február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december
hónapban 10-ei befizetési időpontra.
(6) Ha az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek befizetési
kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell
képezni és a befizetést legkésőbb 2017. december 20-áig kell teljesíteni.
(7) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az
irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges
szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati
jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat
– a 2017. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével – kötelesek
befizetni a Magyar Államkincstár „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások
befizetései” megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a
központi költségvetés javára.
(8) A központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi
háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről szóló Korm.
határozat 3. és 4. pontja alapján átalakításra kerülő, valamint a 10. pontban és az 1.
melléklet 14. pontjában felsorolt központi hivatalok és költségvetési szervi formában
működő minisztériumi háttérintézmények a 2016. évi eredeti költségvetésük szereplő,
valamint a 2016. évi szerkezetváltozásból eredő személyi juttatások és – az azokhoz
kapcsolódó – munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
előirányzataik 20 %-át kötelesek befizetni a központi költségvetés javára.
6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések
10. §
(1) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 8. Start-munkaprogram címen
rendelkezésre álló előirányzat nyújt fedezetet a 2016. évben, illetve azt megelőző
években az e címen keletkezett, 2017. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is.
(2) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével
kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ
részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Hazai
innováció támogatása cím terhére 2017. évben 1 426,0 millió forint támogatást kell
biztosítani.
(3) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a 2017. évben a központi
költségvetés javára összesen 17 000,0 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési
tevékenység Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli
finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, az éves előirányzat
25%-ával kell teljesíteni.
(4) A Paksi Atomerőmű Zrt. 2017. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris
Pénzügyi Alapba 22 797,7 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles
átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.
7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések
11. §
(1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen
belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén
méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint,
méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 500,0
millió forint használható fel.
(2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a
továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott
méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.
8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések
12. §
(1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetben kizárólag
a) a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4.
Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás
jogcímcsoport és
b) a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 21. Gyógyító-
megelőző ellátás céltartalék jogcímről a jogcímcsoport 1-18. jogcímére
csoportosíthat át.
(2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1.
Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1-18. jogcímei, 4. Gyógyszertámogatás
jogcímcsoport 1. jogcíme, valamint 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás
jogcímcsoport 1. és 3. jogcímei előirányzatait megemelheti.
(3) A Kormány a 15. § (2) bekezdésében meghatározott keretösszeget is
módosíthatja az (1) bekezdés
b) pontjában foglalt átcsoportosítással, vagy a (2)
bekezdés szerinti előirányzat-emeléssel.
13. §
(1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-
megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az 1-18. jogcímek között, valamint az 5.
Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az
egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével átcsoportosíthat.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni
ellátások céltartaléka jogcímcsoport előirányzatból a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-
megelőző ellátás, 4. Gyógyszertámogatás, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás
jogcímcsoportok jogcímeire és a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi
ellátások megtérítése jogcímre az egészségbiztosításért felelős miniszter az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.
(3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap
fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és
forgalmazói befizetések jogcím, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító
gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással
kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a
gyógyszertámogatási céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás
jogcímcsoport 1. jogcímre átcsoportosíthat.
(4) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4.
jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben
megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7.
jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések
jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói
befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi
előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.
14. §
A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. Természetbeni ellátások
alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1.
Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az
5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport, továbbá a 7. jogcímcsoport, 3.
Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím esetében az
államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti.
15. §
(1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-
megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a
továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében
igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók
szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-
megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 2000,0 millió
forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és
végrehajtási
rendelete
szerinti
többletkapacitás-befogadások
várható
éves
teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli
jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az
egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével engedélyezheti.
(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati
segédeszköz támogatás jogcímcsoport tartalmazza az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök
kiadásait is.
(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1.
Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint
finanszírozási előlegre fordítható összeget.
16. §
A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli
ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő
körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj
megállapítására együttesen 200,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen
belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén
gyógyító-megelőző ellátásra 2611,3 millió forint, gyógyszertámogatásra 10 000,0
millió forint és gyógyászati segédeszköz támogatásra 1500,0 millió forint használható
fel.
9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő
kiadásai és bevételei
17. §
Az
1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a
4. mellékletben
meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az
előirányzattól.
10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
18. §
(1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot
a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és
b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím
előirányzatainak év közbeni megváltoztatására.
(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet, 24.
Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak csökkentésére.
(3) Az Országgyűlés – az Áht. 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti
esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között
együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével – magának tartja
fenn a jogot
a) az I. Országgyűlés fejezet, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, a III.
Alkotmánybíróság fejezet, a IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet, az V.
Állami Számvevőszék fejezet, a VI. Bíróságok fejezet, a VIII. Ügyészség fejezet, a
XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, a XXXIII. Magyar Tudományos
Akadémia fejezet és a XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezet kiadási és
bevételi előirányzatai főösszegének,
b) a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 55. Egyházi célú
központi költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai közül a 3. Egyházi
alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése jogcímcsoport, a 4.
Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcímcsoport, az 5. Kistelepülési és
szórvány egyházi támogatások jogcímcsoporton belül az 1. Az 5000 lakosnál
kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka -
Bevett egyházak jogcím, valamint a 4. Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi
személyek támogatása - Határon túli egyház és annak belső egyházi jogi személye
jogcím előirányzatai
csökkentésére.
11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító
szervek vezetőjének különleges jogosítványai
19. §
(1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező
változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között
előirányzat-átcsoportosításra
a) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó szervek és a helyi
önkormányzatok közötti feladat-, és intézmény átadás-átvétel esetén a Kormány
jogosult,
b) a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók –
így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a
közalapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a
humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni
vállalkozó – közötti, a
2. melléklet szerint támogatott feladat átadás-átvétele esetén
az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével az érintett fejezetet
irányító szervek jogosultak.
(2) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. cím, 2. Országvédelmi Alap alcím
előirányzatából legfeljebb 25 000,0 millió forint az EDP jelentés 2017. március 31-ig
történő benyújtását követően használható fel a (4) bekezdés figyelembevételével,
amennyiben a benyújtott EDP jelentésben szereplő EDP-hiány – a felhasználni kívánt
tartalékösszeg figyelembevételével – nem haladja meg a GDP 2,4%-át.
(3) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 32 cím, 2. Országvédelmi Alap alcím
előirányzatának a (3) bekezdésen felüli része az EDP jelentés 2017. szeptember 30-ig
történő benyújtását követően használható fel a (4) bekezdés figyelembevételével,
amennyiben a benyújtott EDP jelentésben szereplő EDP-hiány – a felhasználni kívánt
tartalékösszeg figyelembevételével – nem haladja meg a GDP 2,4%-át.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti összeg felhasználásáról a Kormány határozatban
dönt, amelyet az államháztartásért felelős miniszter készít elő, ennek során bemutatja a
Kormány számára
a) a 2017. évi gazdasági és költségvetési folyamatok,
b) a 2017. évre várható EDP-hiány és
c) a 2017. évre várható államadósság
alakulását, továbbá javaslatot tesz a kiadási előirányzat felhasználásának céljára és
ütemezésére.
(5) A X. Igazságügyi Minisztérium fejezetben, XI. Miniszterelnökség fejezetben,
XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezetben, XIII. Honvédelmi Minisztérium
fejezetben, XIV. Belügyminisztérium fejezetben, XV. Nemzetgazdasági Minisztérium
fejezetben, XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezetben, XVII. Nemzeti Fejlesztési
Minisztérium fejezetben, XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetben,
XIX. Uniós Fejlesztések fejezetben, XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma
fejezetben, XXXI. Központi Statisztikai Hivatal fejezetben és a XXXV. Nemzeti
Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal fejezetben lévő fejezeti stabilitási tartalék
előirányzatokat 2017. október 1-ét megelőzően nem lehet felhasználni.
(6) A Kormány az államháztartásért felelős miniszter javaslatára határozatban dönt –
a fejezetek költségvetési folyamatainak értékelése alapján – a (5) bekezdésben
meghatározott
fejezeti
stabilitási
tartalék
előirányzatok
felhasználásának
engedélyezéséről, fejezeten belüli és fejezetek közötti átcsoportosításáról.
(7) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2011. évi CLV. törvény 12. §
j) pontja alapján a LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap,
2. Szakképzési és felnőttképzési támogatások előirányzata terhére év közben befizetést
teljesíthet a központi költségvetés javára.
(8) A Kormány a kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi
ellátásának támogatása érdekében határozatban dönt a XIV. Belügyminisztérium és a
IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetek közötti átcsoportosításról.
20. §
(1) Az államháztartásért felelős miniszter a 4. § (2) és (3) bekezdése szerinti
előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-
csoportra, kiemelt előirányzatra – felmérés alapján – átcsoportosíthat.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter a XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal
fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 1. Működési költségvetés
előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatát legfeljebb 4000,0
millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
kiemelt előirányzatát legfeljebb 1080,0 millió forinttal negyedévente megemelheti, ha
az általa a negyedévet megelőzően meghatározott adónemek vonatkozásában
teljesülnek az általa ezzel egyidőben meghatározott negyedéves bevételi tervek. A
negyedik negyedévben ezen előirányzatok akkor is megemelhetőek, ha december 22-
éig befolyt bevételek alapján megállapítható, hogy várhatóan teljesülni fog a negyedik
negyedéves bevételi terv.
21. §
(1) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója
a) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések
jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1.
Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,
b) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1.
Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági
Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,
c) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. Államfői Protokoll
kiadásai jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium
fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok
ellátása érdekében szükséges,
d) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1.
Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XIII. Honvédelmi Minisztérium
fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok
ellátása érdekében szükséges.
(2) Az (1) bekezdés
c)-d) pontja szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő
visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium valamint a XIII.
Honvédelmi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.
(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésű
előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2.
Kúria cím javára.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2.
cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal
fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára.
22. §
(1) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI.
Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll
jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára
átcsoportosíthat, ha az a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása
érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre
a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője
jogosult.
(2) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI.
Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 2. Kormányzati
kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport terhére a
XIV. Belügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított
előirányzat terhére történő visszarendezésre a XIV. Belügyminisztérium fejezetet
irányító szerv vezetője jogosult.
(3) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI.
Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll
jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 1.
Miniszterelnöki Kabinetiroda cím javára.
(4) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI.
Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 2. Kormányzati
kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport terhére a X.
Igazságügyi Minisztérium fejezet javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított
előirányzat terhére történő visszarendezésre a X. Igazságügyi Minisztérium fejezetet
irányító szerv vezetője jogosult.
(5) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség
fejezet, 30. cím, 1. alcím, 60. Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével
kapcsolatos egyéb feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI.
Miniszterelnökség fejezet, 12. Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási
kormányhivatalok cím javára.
(6) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség
fejezet, 30. cím, 1. alcím, 66. Kormányablak program megvalósítása jogcímcsoport
terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 12. Fővárosi, megyei
kormányhivatalok és járási kormányhivatalok cím javára.
(7) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség
fejezet, 30. cím, 3. alcím, 1. Nemzetpolitikai tevékenység támogatása jogcímcsoport
terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség cím
javára.
(8) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség
fejezet, 30. cím, 1. alcím, 46. Ludovika Campus jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat
a XI. Miniszterelnökség fejezet, 14. Nemzeti Közszolgálati Egyetem cím javára.
23. §
A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 7. Fejlesztési típusú
támogatások jogcímcsoport kiadási előirányzata terhére kell teljesíteni a korábbi
évekről áthúzódó agrárberuházások fizetési kötelezettségét, a XII. Földművelésügyi
Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport
kiadási előirányzatáról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és
vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2017. évet terhelő áthúzódó
fizetési kötelezettségeit. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5.
alcím, 8. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatról kell
teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési
programjának 2017. évet terhelő kiadásait is.
24. §
A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV.
Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia
feladatrendszerének támogatása alcím terhére fejezeten belül címekhez és más
fejezetek javára átcsoportosíthat, továbbá a személyi juttatások költségvetési kiadásai
előirányzatát A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása
alcím más kiemelt előirányzatai terhére megnövelheti. A más fejezetek javára
átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az
irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt.
25. §
(1) A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV.
Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 1. Területfejlesztéssel
összefüggő feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XV. Nemzetgazdasági
Minisztérium fejezet, 8. Magyar Államkincstár cím javára.
(2) A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 2. alcím, 8. Felelős
játékszervezési tevékenység támogatása jogcímcsoport költségvetési támogatási
előirányzata biztosítja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény
(a továbbiakban: Szjtv.) 35. § (4) bekezdésében meghatározott célok teljesítését.
26. §
A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 1.
Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcímcsoport tekintetében a tárgyéven túli
fizetési kötelezettségvállalás állomány összege nem haladhatja meg a 97 500,0 millió
forintot.
27. §
A honvédelemért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes
egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési
célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a
XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – ide értve címen belül a
kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosíthat.
28. §
(1) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 7. Szociális, gyermekjóléti és
gyermekvédelmi
feladatok
ellátási
szerződésekkel
történő
finanszírozása
jogcímcsoport és a 2. cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti
feladatellátás és irányítás intézményei alcím között az állam fenntartói feladatainak
ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervnek a szociális vagy gyermekvédelmi,
gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval
létrejött – a szociális, vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatás nyújtásának
átvállalásáról szóló – megállapodásának, illetve ellátási szerződésének év közben
bekövetkező változásaira tekintettel átcsoportosíthat.
(2) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. és 24. alcímhez
tartozó jogcímcsoportok és a 30. alcím, 26. jogcímcsoport költségvetési támogatási
előirányzatai – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – tartalmazzák a sportról szóló
2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése szerinti bevételeket.
(3) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5.
Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az
MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport költségvetési támogatási előirányzata
tartalmazza a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékából, a
távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából származó
bevételt. Amennyiben e három játékadó 2017. évben pénzforgalmilag teljesült
bevétele együttesen meghaladja a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20.
cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének
kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport tervezett
költségvetési támogatási előirányzatát, akkor a tervezett előirányzat és a teljesült
bevétel különbségének biztosítására a Kormány határozatával a sportról szóló 2004.
évi I. törvény 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot
hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben, vagy engedélyezheti
a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos
sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ
feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzat kiadási előirányzatának növelését.
(4) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint
befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj 67,14%-át a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények rendkívüli
támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni.
(5) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 8. Szociális humánszolgáltatók részére
biztosított szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék, és egyéb ágazati
bérrendezéssel összefüggő támogatások jogcímcsoport és a 20. cím, 19. alcím, 9.
Állami és köztestületi szociális intézmények részére biztosított ágazati pótlék
jogcímcsoport között átcsoportosíthat.
(6) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 4. Támogató szolgáltatások, közösségi
ellátások, utcai szociális munka, krízisközpont és a Biztos Kezdet Gyerekház
finanszírozása jogcímcsoport és a 20. cím, 19. alcím, 10. Egyes szociális és
gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztési támogatása jogcímcsoport között
átcsoportosíthat.
12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok
29. §
(1) A teljes, 43 823,0 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat, és
az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének
kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható az Európai Gazdasági
Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-
2014. évi programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi fizetési kötelezettség.
(2) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása
érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1) bekezdésben
meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi fizetési kötelezettség.
30. §
A XIX. Uniós Fejlesztések fejezet érintett operatív programjain belül a JEREMIE-
típusú pénzügyi eszközök végrehajtása során, kizárólag a Gazdaságfejlesztési Operatív
Program 4. pénzügyi eszközök prioritás és a Közép-magyarországi Operatív Program
1.3. intézkedés keretében, valamint a 2014-2020-as programozási időszakban a
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program és a Gazdaságfejlesztési és
Innovációs Operatív Program keretében megtérült pénzügyi eszközökből származó
bevételek a vonatkozó uniós szabályok szerinti célokra használhatók fel.
31. §
(1) A XIX. Uniós Fejlesztések fejezet uniós programjainak végrehajtása során az
európai uniós forrásokból támogatott programok és intézkedések finanszírozásával
összefüggő kockázatok kezelésére képzett tartalék a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet,
2. cím, 8. Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék alcím, míg az Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap által támogatott
programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő árfolyamkockázat kezelésére
a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 14. alcím, 1. Uniós programok árfolyam-
különbözete jogcímcsoport szolgál. Az előirányzatok kizárólag a külön
jogszabályokban meghatározott célokra használhatók fel.
(2) Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap által támogatott programok és
intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék
árfolyamkockázat esetén a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 7.
alcím, 1. Uniós programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a XII.
Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. alcím, 2. Egyéb EU által nem
térített kiadások jogcímcsoport előirányzatain kizárólag a külön jogszabályban
meghatározott célokra használható fel.
32. §
(1) Az Európai Bizottság által a 2014-2020-as programozási időszakban az európai
strukturális és beruházási alapokból, illetve a leginkább rászoruló személyeket
támogató európai segítségnyújtási alapból finanszírozott programok esetén az
5.
mellékletben
meghatározott
indikatív
európai
uniós
kötelezettségvállalási
keretelőirányzat kötelezettségvállalással nem terhelt, teljesítménytartalék nélkül
számolt keretének, és az ahhoz kapcsolódó – az Európai Bizottság által elismert
önerőn felüli –, minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás operatív
program szintű együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési
kötelezettség.
(2) Az ETE Program keretében a 2014-2020-as programozási időszakban
megvalósuló programok, projektek esetében az irányadó hazai projektpartnerekre eső
programkeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegéig vállalható tárgyévi és
éven túli fizetési kötelezettség.
(3) Az Európai Bizottság által a 2014-2020-as programozási időszakra létrehozott
Belső Biztonsági Alap és Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által
finanszírozott projektek esetén az
5. mellékletben a 2014-2020 évekre meghatározott
és kötelezettségvállalással még nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-
előirányzat és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes
összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(4) Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a 2014-2020-as
programozási időszakban megvalósuló projektek esetében az európai uniós
hozzájárulásra és a hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozásra a költségvetési szerv
kedvezményezett által elnyert pályázatok összegéig, a projektek keretében felmerülő
nem elszámolható költségekre külön kormányhatározatban meghatározott összegig
vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(5) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása
érdekében a Kormány egyetértésével az (1)-(4) bekezdésben meghatározott mértéken
túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
III. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK,
KAPCSOLATOK
33. §
(1) A szociális hozzájárulási adó 2017-ben megfizetett összegének 71,38 %-a
az Ny. Alapot, 20,51%-a az E. Alapot és 8,11 %-a a Nemzeti Foglalkoztatási
Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az egyes
Alapot megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta
utalja át a jogosult számlájára.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter minden negyedévet követő hónap 15.
napjáig – az utolsó negyedévben december 20-áig – az állami intézményfenntartási
feladatot ellátó szerv költségvetési kiadási és támogatási előirányzatát megemeli a
XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 3. Köznevelési
intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcímre érkezett
befizetések összegével.
(3) Ha az E. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás
kifizetése után az E. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, a kincstár
intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés
közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására
pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti támogatást csökkenti.
(4) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a 2017. évi központi
költségvetés január-november havi előzetes tényadatai alapján az államháztartásért
felelős miniszterrel egyetértésben a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és
kiadásai fejezet, 5. cím, 7. Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése alcím javára történő
befizetési kötelezettséget határozhat meg a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 4.
Egyéb befizetések cím, 1. Költségvetési befizetések alcím terhére.
IV. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER
KAPCSOLATA
13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai
34. §
(1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak
ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
törvény 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások
jogcímeit a
2. melléklet szerint állapítja meg.
(2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási támogatást állapít meg a helyi
önkormányzatok által ellátandó
3. melléklet szerinti feladatokra. A
3. melléklet I. pont
1-6. és 8. alpontjai, a II-III. pontok, a IV. pont 4-5. alpontjai és az V. pont szerinti
támogatások felhasználási kötöttség mellett nyújthatóak.
35. §
(1) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben 2016. évben év közben
létrehozott új címek, illetve alcímek 2016. december 31-ei pozitív egyenlege esetén az
államháztartásért felelős miniszter gondoskodhat e címek és alcímek 2017. évi
címrendbe történő felvételéről és a 2016. december 31-én fennálló pozitív
egyenlegnek megfelelő összeg biztosításáról.
(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős
miniszter, illetve a támogatás jellegétől függően a feladatkörrel rendelkező miniszter
egyetértésével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben - az
1. mellékletben szereplő címek, valamint a
2. és
3. mellékletben szereplő, önkormányzatok által
igényelhető jogcímek között és azokon belül - átcsoportosíthat.
36. §
Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a
2. melléklet
és a
3. melléklet szerinti támogatások illetik meg.
14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek
37. §
(1) A települési önkormányzatot illeti meg
a) a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési
önkormányzat által beszedett adó 40%-a és
b) a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből
származó bevétel 100%-a.
(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési
önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése
szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
38. §
(1) A települési önkormányzatot illeti meg
a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi
bírság 100%-a,
b) fővárosi és megyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén – a
veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen
kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt
környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,
c) a közúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési
szabályszegés) tekintettel kiszabott – a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül –
közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a,
ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője
önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította és
d) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a
közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének
100%-a.
(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság
végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.
15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai
39. §
(1) A
2. melléklet I. pontja, II. pontja, III. pont 2-7. alpontjai, IV. pontja, a
3.
melléklet IV. pont 3. alpont
e) és
f) pontjai alapján nyújtott támogatás folyósítása nettó
finanszírozás keretében történik.
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében
a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető
összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli
elszámolási kötelezettséggel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján nyújtott, a
3. melléklet IV.
pont 6. alpont
a) és
b) pontjában meghatározott ellátások esetében, ha
a) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést
nyújtott be, a január hónapban járó előleg folyósítása - jogszabályban
meghatározott módon - igénylés nélkül történik,
b) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott
be igénylést, első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét
igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(3) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak
ellátásához járó támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési
kötelezettség kiszámítása szempontjából a
2. melléklet I. pont 2. alpontja, II. pont 1-3.
alpontjai, és a III. pont 3-7. alpontjai szerinti támogatások együttes összegét kell
figyelembe venni.
(4) Ha az állam a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a
továbbiakban: Nkt.) 74. §-a szerinti hozzájárulás megfizetésére kötelezi a települési
önkormányzatot, annak összegét a kincstár a települési önkormányzat számára
folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás során levonja. A
hozzájárulás összege a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5.
cím, 3. Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati
befizetések alcím előirányzatának bevételét növeli.
(5) Ha a települési önkormányzatot az (1) bekezdés alapján a nettó finanszírozás
keretében megillető adott havi források a (4) bekezdés szerint levonandó összegekre
nem nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján havonta
beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzattal szemben. Ha a települési
önkormányzatnak 2017. december 15-én bármilyen elmaradása van a (4) bekezdés
szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a
kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be.
V. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI
SZERVEZETEK KAPCSOLATA
16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán
intézmények fenntartói közcélú és egyéb tevékenységének támogatása
40. §
(1) Az Országgyűlés a köznevelési feladat ellátására
a) átlagbéralapú támogatást állapít meg a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai
szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és
magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általuk fenntartott nevelési-
oktatási intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben
pedagógus és – a (3) bekezdés kivételével – a nevelő-oktató munkát közvetlenül
segítő munkakörben foglalkoztatottak után a
7. melléklet I. pontjában
meghatározott jogosultak után, az őket ott megillető mértékek szerint,
b) működési támogatást állapít meg a nemzetiségi önkormányzat vagy az egyházi
jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben ellátott, továbbá a
pedagógiai szakszolgálati intézményekben gyógypedagógiai tanácsadásban, korai
fejlesztésben, oktatásban és gondozásban, valamint a fejlesztő nevelésben részt
vevő gyermekekre, tanulókra tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett
egyház részére a
7. melléklet II. pontja szerint,
c) tankönyvtámogatást állapít meg a köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi
önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója
részére a
7. melléklet III. pontja szerint,
d) a hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódóan
da) tankönyvtámogatást és
db) átlagbéralapú támogatást
állapít meg a bevett egyház által az állami iskolában szervezett oktatáshoz a
7. melléklet IV. pontja szerint,
e) a gyermek-, tanulói étkeztetéshez az óvodai, egységes óvoda-bölcsődei,
általános iskolai, középfokú iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatására a
köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi
és magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általa biztosított gyermek-,
tanulóétkeztetéshez a
7. melléklet V. pontja szerint támogatást állapít meg.
(2) Az oktatásért felelős miniszter a kislétszámú csoportokban szervezhető hit- és
erkölcstanoktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó
előirányzat terhére további támogatást nyújthat.
(3) A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási
programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-
oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója a
7. melléklet szerint jogosult
a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztattak után átlagbéralapú támogatásra,
b) a gyermek-, tanulói étkeztetés Gyvt. szerinti megszervezése esetén
gyermekétkeztetési támogatásra.
41. §
(1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó
intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet,
közalapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési vagy területi
nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást
alaptevékenységként végző, az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a
továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a
következők szerint:
a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatok
2.
melléklet III. pont 3. alpont
c)-m) pontjában és III. pont 5. alpont
a) pontjában
meghatározott támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett
illeti meg,
b) –
a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével – a nem állami szociális
fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése, valamint a Gyvt. 15. § (2) bekezdés
c)
pontja és (3) bekezdés
a), illetve
b) pontja szerinti feladatot lát el, a
8. melléklet I.
és II. pont szerinti támogatásra jogosult,
c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi
közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot – ide
nem értve a nonprofit gazdasági társaságot – és egyéni vállalkozót az
a) és
b) pont
szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg,
d) kiegészítő támogatás a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú
végzettségű kisgyermeknevelők és szakemberek béréhez a
2. melléklet III. pont 7.
alpontjában meghatározott támogatással azonos jogcímen, összegben és feltételek
mellett illeti meg,
e) a nem állami szociális fenntartó a
8. melléklet IV-VI. pontja szerinti támogatásra
jogosult.
(2) A Szoctv. 4. § (1) bekezdés
m) pont
mb) alpontjában és a Gyvt. 5. §
s) pont
sb)
alpontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot
ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy az egyházak hitéleti és közcélú
tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatásra
jogosult. E kiegészítő támogatás mértéke – a
2. melléklet III. pont 3. alpont
l)-
m) pontjai kivételével – az (1) bekezdés
a) és
b) pontja szerinti támogatás 71,4%-a.
(3) A kiegészítő támogatás az egyházi fenntartót a
2. melléklet III. pont 3. alpont
l)-
m) pontjai szerinti szolgáltatások után a 2017. évi központi költségvetés végrehajtása
során az állami, illetve önkormányzati fenntartók e pontok szerinti szolgáltatásokon
elszámolt működési, kiadás és bevétel egyenlegének rendezése alapján illeti meg.
(4) A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás
teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek
átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.
(5) Az egyházi jogi személy a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles
elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó
intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani. A támogatás
legfeljebb 2022. december 31-ig használható fel.
(6) Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő
támogatás elszámolása a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet terhére,
illetve javára történik.
(7) A Gyvt. 44. §-a szerinti munkahelyi bölcsőde fenntartóját – az (1)-(2)
bekezdéstől eltérően – a
2. melléklet III. pont 3. alpont
ja) pontja szerinti támogatás
30%-ának megfelelő támogatás illeti meg.
42. §
Az Országgyűlés az országos, valamint a települési és területi nemzetiségi
önkormányzatok részére nyújtandó támogatásokat a
9. melléklet szerint állapítja meg.
43. §
Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az
átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a
műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 34. § (1) és (3)
bekezdése és 41. § (5) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím,
10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a
következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:
a) valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez
azonos összegű, 25,0 millió forint alaptámogatásra jogosult,
b) az
a) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden
önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége
mértékét kifejező, jogszabályban rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok
arányában részesül,
c) a tárgyévet megelőző év normatív támogatás elszámolásából bevételként
visszatérülő összeg a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyedi
döntése alapján az önkormányzati tűzoltóságok működési kiadásainak
finanszírozására használható fel.
44. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés
b) pontja alapján
kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2017. évi személyi jövedelemadó-
rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2018. évi
költségvetési törvényben kerül megtervezésre.
17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása
45. §
(1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a
pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ptv.) alapján részesülnek támogatásban.
(2) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok
működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző
alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint részesülnek támogatásban.
VI. FEJEZET
ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-
VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS
46. §
(1) A Kormány a 2017. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi
állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg – a járulékos hitelköltségek és az
árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve – kizárólag az Országgyűlés
jóváhagyásával léphető túl.
(3) A Világbanktól, az Európai Beruházási Banktól, az Európai Újjáépítési és
Fejlesztési Banktól, a Német Újjáépítési és Hitelbanktól, az Északi Beruházási
Banktól, illetve az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától felveendő hitelekhez vállalható
egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti
keretösszeget.
47. §
(1) A 2017. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a
vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem
haladhatja meg a 200 000,0 millió forintot.
(2) A Kormány a 2017. évben a közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonú
vasúti társaságoknak, vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti
társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására vagy új vasúti
gördülőállomány beszerzésére együttesen 50 000,0 millió forint összegű, az
EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott
forrásbevonásra adhat felhatalmazást állami kezesség mellett.
48. §
(1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a
továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés
a) pontja szerinti felső határ a 2017. évben
1 900 000,0 millió forint.
(2) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés
b) pontja szerinti felső határ a 2017. évben
800 000,0 millió forint.
(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés
c) pontja szerinti felső határ a 2017. évben
2 000 000,0 millió forint.
(4) Törvény
eltérő
rendelkezése
hiányában
a
(2)
bekezdés
szerinti
kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára
felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg.
49. §
(1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7.
§ (1) bekezdés
a) pontja szerinti felső határ a 2017. évben 1 200 000,0 millió forint.
(2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés
b) pontja szerinti felső határ a 2017. évben 350 000,0
millió forint.
(3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés
c) pontja szerinti felső határ a 2017. évben 600 000,0
millió forint.
50. §
(1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött –
jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)-(8) bekezdés szerint az állam
visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.
(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési
kötelezettség 85%-a.
(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával
a) a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi
Program megvalósítására – a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló
törvény alapján – létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-,
kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez
kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő
kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, azzal, hogy a készfizető
kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat,
valamint
b) készfizető kezességet vállalhat gyógyszerész vállalkozási célú, a biztonságos és
gazdaságos
gyógyszer-
és
gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
valamint
a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 74. §
(1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése
érdekében történő tulajdoni hányad megszerzését szolgáló – a közforgalmú
gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló
kormányrendelet szerinti Patika Hitelprogram keretében – 2013. július 1-je és
2017. december 31-e között létrejött hitel- vagy kölcsönszerződéséhez.
(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-
nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági
társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés
50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított
követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.
(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet
a) pénzügyi intézmény,
b) kockázati tőkealap,
c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból
történő pénzkölcsön nyújtása esetén,
d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési
tevékenység esetén.
(6) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami
viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2017. december 31-én
nem haladhatja meg az 550 000,0 millió forintot.
(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami
viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén – törvény eltérő
rendelkezésének hiányában – a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt
megtenni a (3) bekezdés szerinti kötelezettekkel szemben fennálló, reá átszálló
követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott – a
behajtási költségekkel csökkentett – összegnek az érvényesített állami viszontgarancia
mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.
(8) Ha a készfizető kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
biztosítást köt, a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minősül, és arra a (7)
bekezdés szabályai az irányadók.
(9) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az
ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles
nyilvántartani, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.
51. §
(1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a
továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban
meghatározott feltételek mellett – a (2)-(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan
viszontgaranciája áll fenn.
(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt
készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség
85%-a.
(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló
hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére
vonatkozik.
(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú
társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-,
kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez
kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő
kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető
kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.
(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet
a) pénzügyi intézmény,
b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból
történő pénzkölcsön nyújtása esetén,
c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési
tevékenység esetén.
(6) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt
készfizető kezesség állománya 2017. december 31-én nem haladhatja meg a 160 000,0
millió forintot.
(7) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt
készfizető kezesség érvényesítése esetén – törvény eltérő rendelkezésének hiányában –
az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a reá átszálló
követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg az Alapítvány által behajtott
– a behajtási költségekkel csökkentett – összegnek az érvényesített állami
viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.
52. §
(1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési
kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer
finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból
erednek.
(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként
az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem
köteles.
(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási
díjat nem kell fizetnie.
(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős
miniszter hagyja jóvá.
53. §
(1) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak
használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló kölcsönnyújtás
céljára pénzügyi intézményektől hitelszerződés alapján felvett kölcsöneihez
kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya 2017. december 31-én nem
haladhatja meg a 8500,0 millió forintot.
(2) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak
használatáért fizetendő díj fizetését szolgáló hitelszerződés alapján kihelyezett
kölcsönökhöz kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya 2017. december 31-én
nem haladhatja meg az 5200,0 millió forintot.
54. §
(1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy
viszontgarancia érvényesítéséből – az 50. § és az 51. § szerinti viszontgarancia
kivételével – olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az
1.
mellékletben, azt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33.
Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell
teljesíteni.
(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti
forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a
XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes
kiadások alcím terhére kell teljesíteni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés
közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető.
55. §
(1) Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) által a
Gazdaságfejlesztés Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében,
illetve a Közép-magyarországi Operatív Program „A tudásalapú gazdaság innováció-
és vállalkozásorientált fejlesztése” prioritási tengelyében vállalt készfizető kezesség,
illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a
mögött a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint az állam visszavonhatatlan
viszontgaranciája áll fenn.
(2) Az MFB Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és
középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek
legfeljebb 80%-áig vállalhat készfizetőkezességet, illetve garanciát.
(3) Az MFB Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program „Pénzügyi eszközök”
prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program „A tudásalapú
gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése” prioritási tengelyében a
garanciaeszközökre vállalt készfizető kezesség, illetve garancia állománya 2017.
december 31-én nem haladhatja meg az 50 000,0 millió forintot.
(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési
kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós Fejlesztések
fejezet, Gazdaságfejlesztés Operatív Program vagy a Közép-magyarországi Operatív
Program terhére kell teljesíteni.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a viszontgarancia
érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további
kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió
költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás
eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.
(6) Az (1)-(3) bekezdés szerinti kezesség, illetve garancia érvényesítéséből
származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés Operatív
Program, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növeli.
56. §
(1) Az MFB Zrt. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program „Pénzügyi
eszközök” prioritási tengelyében vállalt garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő
fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint
az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.
(2) Az MFB Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és
középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek
legfeljebb 80%-áig vállalhat garanciát.
(3) Az MFB Zrt. által a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
„Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében a garanciaeszközökre vállalt garancia
állománya 2017. december 31-én nem haladhatja meg a 100 000,0 millió forintot.
(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési
kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós Fejlesztések
fejezet, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program terhére kell teljesíteni.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a viszontgarancia
érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további
kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió
költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás
eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.
(6) Az (1)-(3) bekezdés szerinti garancia érvényesítéséből származó, az MFB Zrt.
által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
forrását növeli.
VII. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK
VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK
18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és
járadékok alapjának mértéke
57. §
A 2017 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.
törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál
0,7%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
58. §
(1) Az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez
a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2017. év
folyamán legfeljebb 600 000,0 millió forint lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen
napján sem haladhatja meg.
59. §
(1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti
illetményalap a 2017. évben 38 650 forint.
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 159. §-a szerinti rendvédelmi
illetményalap 2017. évben 38 650 forint.
(3) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 12a. pontja szerinti
honvédelmi illetményalap 2017. január 1-jétől 41 620 forint.
(4) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete,
illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy
foglalkoztatottnak éves szinten – az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló
1993. évi XCVI. törvényre is figyelemmel, az Szja tv. 71. § (1) bekezdés
a)-cc) és
e)-f)
pontjában és (3) bekezdésében meghatározott juttatások – az egyes juttatásokhoz
kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló
együttes összege a 2017. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.
(5) A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak
havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke a 2017. évben legfeljebb 1000
forint.
60. §
(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Kjt.)
a) 66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési
fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési
fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő –
legkisebb szorzószámokat a 2017. évre a
6. melléklet tartalmazza,
b) 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja a 2017. évben 20 000 forint.
(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott
keresetkiegészítés a 2017. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis
előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó
juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami
felsőoktatási intézményekre, a központi költségvetési szervként vagy köztestületi
költségvetési szervként működő kutatóközpontra, kutatóintézetre, a Magyar
Tudományos Akadémia elnöke által irányított kutatást kiegészítő köztestületi
költségvetési szervre és az olyan központi költségvetési szervre, amelynek felügyeletét
a Magyar Tudományos Akadémia elnöke látja el.
61. §
Az Nkt. 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja
101 500 forint.
62. §
(1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos
ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év.
(2) A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának
garantált illetménye 2017. január 1-jétől 528 000 forint.
(3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint.
(4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens
Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló
kormányrendeletben meghatározott, a szakorvos jelöltek képzésével összefüggően
felmerülő dologi költségek megtérítésére szolgáló támogatás összege 100 000
forint/év.
(5) A központi költségvetési szervként működő – köznevelési közfeladatot ellátó
intézményt fenntartó – felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési feladatok
tekintetében a 40. § (1) bekezdés
c) és
e) pontjában megállapított támogatások azonos
jogcímen és feltételekkel illetik meg.
63. §
(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. §
(2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2017. évben 391 600 forint.
(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és
az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti
ügyészi illetményalap a 2017. évben 391 600 forint.
(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése
szerinti jogi segítői óradíj a 2017. évben 5000 forint.
(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. § (2) bekezdése szerinti
kirendelt ügyvédi óradíj a 2017. évben 5000 forint.
64. §
(1) A Gyvt.
a) 20/A. § (1) bekezdése szerinti alapösszegű támogatás esetenkénti összege a
2017. évben gyermekenként 6000 forint,
b) 20/A. § (2) bekezdése szerinti emelt összegű támogatás esetenkénti összege a
2017. évben gyermekenként 6500 forint,
c) 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege a 2017. évben
gyermekenként 8400 forint,
d) 66/L. §-a szerinti helyettes szülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként,
fiatal felnőttenként – a 2017. évben 15 000 forint/hó.
(2) A Szoctv.
a) 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege a 2017. évben
esetenként 20 000 forint,
b) 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2017. évben 31 000
forint.
(3) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2)
bekezdés
a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés
b)
pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek
a 2017. évben született.
(4) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdés
b) pontjában meghatározott alapnormatíva
összege a 2017. évben 453 000 forint/fő/év.
65. §
(1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése
ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2017. március 1-jétől
az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2017. március 1-je után az életjáradék összegét az
Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye
figyelembevételével kell megállapítani.
(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2.
pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése
alapján az életjáradék összege 2017. március 1-jétől – 2017. január 1-jei
visszamenőleges hatállyal – az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés
százalékos mértékével emelkedik.
66. §
A Szoctv.
a) 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a 2017. évben
12 000 forint,
b) 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege a 2017. évben 6000
forint.
67. §
Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt jogszabály alapján
jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátás-
csökkentési egység után 38 forint.
19. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási
értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok
68. §
Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés
értékhatára 100 000 forint.
69. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott
gyártási költségvetési értékhatár a 2017. évben magyar filmalkotás esetén 329,3 millió
forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 585,6 millió forint.
70. §
(1) A közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. § (1) bekezdés
b)
pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói
szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2017. január 1-jétől 2017. december 31-éig
a) árubeszerzés esetében 8,0 millió forint,
b) építési beruházás esetében 15,0 millió forint,
c) építési koncesszió esetében 100,0 millió forint,
d) szolgáltatás megrendelése esetében 8,0 millió forint,
e) szolgáltatási koncesszió esetében 25,0 millió forint.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti
közbeszerzési értékhatár 2017. január 1-jétől 2017. december 31-éig
a) árubeszerzés esetében 50,0 millió forint,
b) építési beruházás esetében 100,0 millió forint,
c) szolgáltatás megrendelése esetében 50,0 millió forint,
d) építési koncesszió esetében 200,0 millió forint,
e) szolgáltatási koncesszió esetében 100,0 millió forint.
71. §
(1) A Kbt. 15. § (1) bekezdés
a) pontja szerinti, az árubeszerzésre és szolgáltatás
megrendelésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói
szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2017. január 1-jétől 2017. december 31-éig
a) a Kbt. 5. § (1) bekezdés
a) és
b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében,
valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha
a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel, 135 000 euró,
b) a Kbt. 5. §-a szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint az 5. § (1) bekezdés
a) és
b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a
beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében nem szerepel, 209 000 euró,
c) a Kbt. 5. §-a szerinti valamennyi ajánlatkérő esetében, ha a beszerzés tárgya a
Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatás, 750 000 euró.
(2) A Kbt. 15. § (1) bekezdés
a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra
vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre
vonatkozó értékhatárt – 2017. január 1-jétől 2017. december 31-éig 5 225 000 euró.
(3) A Kbt. 15. § (1) bekezdés
a) pontja szerinti, az építési koncesszióra és a
szolgáltatási koncesszióra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2017. január 1-
jétől 2017. december 31-éig 5 225 000 euró.
(4) A Kbt. 15. § (1) bekezdés
a) pontjában meghatározott, a tervpályázati eljárás
lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói
szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2017. január 1-jétől 2017. december 31-éig
a) az (1) bekezdés
a) és
b) pontjában meghatározott értékhatárok, ha a
tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor,
b) az (1) bekezdés
a) és
b) pontjában meghatározott értékhatárok minden olyan
tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő
díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat.
72. §
(1) A 71. § (1), (2) és (4) bekezdésétől eltérően a közszolgáltatói szerződések esetén
irányadó, a Kbt. 15. § (1) bekezdés
a) pontjában meghatározott uniós közbeszerzési
értékhatár 2017. január 1-jétől 2017. december 31-éig
a) árubeszerzésre, valamint a szolgáltatás megrendelésére 418 000 euró,
b) építési beruházásra 5 225 000 euró,
c) a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatásra 1 000 000
euró.
(2) A közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. 15. § (1) bekezdés
a)
pontja szerinti, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési
értékhatár 2017. január 1-jétől 2017. december 31-éig
a) 418 000 euró, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás
megrendelésére kerül sor,
b) 418 000 euró, ha a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő
díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 71. §-ban meghatározott uniós
értékhatárok forintban meghatározott összegeként az Európai Unió Hivatalos Lapjában
így közzétett – az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált – összeget kell
figyelembe venni.
73. §
A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény szerinti uniós értékhatár
2017. január 1-től 2017. december 31-ig
a) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 412 000 euró,
b) építési beruházás esetén 5 150 000 euró.
20. Egyes koncessziós díjak
74. §
Az Szjtv. 27. § (5) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma az
Szjtv. 37. § 11. pontja szerinti egységenként a 2017. tárgyévre a következő:
a) Budapesten és Pest megyében I. kategóriájú játékkaszinó esetén 673,1 millió
forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 392,6 millió forint,
b) az
a) pontban foglalt kivétellel I. kategóriájú játékkaszinó esetén 561,0 millió
forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 56,2 millió forint.
VIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. Felhatalmazó rendelkezések
75. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott többlettámogatás igénylési feltételeit, az
igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának,
elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének, valamint a 4. § (4) bekezdés
szerinti nyilatkozat szabályait,
b) a
7. melléklet I. pont 4. alpont
d) pont szerinti támogatás folyósításának,
lemondásának, pótigénylésének, elszámolásának és ellenőrzésének részletes
szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben
állapítsa meg a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 26. Gyógyszertári
tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása cím felhasználásával kapcsolatos
szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében
az 5. § (5) bekezdés
b) és
c) pontjában meghatározott forgalmi értéktől kisebb
értékhatárt határozzon meg.
22. Hatályba léptető rendelkezések
76. §
(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2016. november 1-
jén lép hatályba, és 2020. december 31-én hatályát veszti.
(2) Az 1–75. §, 77. §, az
1. melléklet, a
3–9.
melléklet 2017. január 1-jén lép
hatályba.
23. Átmeneti rendelkezések
77. §
(1) A 40. § (1) bekezdés
a)-b) és
e) pontja szerinti rendelkezések az egységes óvoda-
bölcsőde esetén 2017. augusztus 31-éig alkalmazandóak.
(2) A
7. melléklet VI. pont 15. alpontja 2017. szeptember 1-jétől alkalmazandó.
(3)
7. melléklet VI. pont 15. alpontjában meghatározott szabályt az alapfokú
művészeti iskola előképző és az alapfokú évfolyamok első évfolyamain 2017.
szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell alkalmazni.
1. melléklet a 2016. évi ... törvényhez
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
I . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
I. ORSZÁGGYŰLÉS
1
Országgyűlés Hivatala
900,0
1
Országgyűlés hivatali szervei
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
11 174,1
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
2 697,2
3
Dologi kiadások
4 460,3
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
76,5
5
Egyéb működési célú kiadások
40,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
2 430,7
7
Felújítások
905,7
2
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
5,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
438,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
123,6
3
Dologi kiadások
177,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
55,0
7
Felújítások
14,3
3
Országgyűlési Őrség
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
2 609,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
681,3
4
Fejezeti kezelésű előirányzatok
73,0
3
Az Országgyűlés elnökének közcélú felajánlásai, adományai
4
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma
80,0
2
Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért
Alapítvány támogatása
8
Volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásai, adományai
73,0
1
Schmitt Pál közcélú felajánlásai, adományai
73,0
2
Sólyom László közcélú felajánlásai, adományai
5
Közbeszerzési Hatóság
1 660,9
1
Közbeszerzési Hatóság
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
788,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
193,6
3
Dologi kiadások
696,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
122,6
5. cím összesen:
1 678,3
1 660,9
122,6
8
Pártok támogatása
1
Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
876,6
1
FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség
427,0
2
Magyar Szocialista Párt
475,8
3
Jobbik Magyarországért Mozgalom - Párt
173,7
4
Lehet Más a Politika
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
I . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
152,7
5
Kereszténydemokrata Néppárt
133,6
6
Együtt - A Korszakváltók Pártja
132,0
7
Demokratikus Koalíció
106,7
8
Párbeszéd Magyarországért Párt
70,8
9
Magyar Liberális Párt
9
Pártalapítványok támogatása
529,7
1
Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány
234,2
2
Táncsics Mihály Alapítvány
266,2
3
Gyarapodó Magyarországért Alapítvány
67,6
4
Ökopolisz Alapítvány
53,8
5
Barankovics István Alapítvány
41,3
8
Együtt Magyarországért Alapítvány
23,6
9
Megújuló Magyarországért Alapítvány
4,3
10
Liberális Magyarországért Alapítvány
40,2
11
Új Köztársaságért Alapítvány
10
Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása
70 140,4
1
Közszolgálati hozzájárulás
21
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
411,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
103,0
3
Dologi kiadások
105,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
19,1
7
Felújítások
2,5
21. cím összesen:
620,7
21,6
22
Egyenlő Bánásmód Hatóság
1,0
1
Egyenlő Bánásmód Hatóság
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
158,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
42,5
3
Dologi kiadások
149,8
5
Egyéb működési célú kiadások
0,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
33,4
22. cím összesen:
351,0
1,0
33,4
23
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
7 500,0
1
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
3 464,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
998,6
3
Dologi kiadások
811,7
5
Egyéb működési célú kiadások
2 039,1
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
166,4
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
20,0
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
I . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
23. cím összesen:
7 313,6
7 500,0
186,4
24
Nemzeti Választási Iroda
1
Nemzeti Választási Iroda
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
659,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
176,3
3
Dologi kiadások
376,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
50,0
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
458,0
1
Időközi és nemzetiségi választások lebonyolítása
1 200,0
300,0
2
A választási rendszerek működtetése
500,0
3
2018. évi országgyűlési képviselőválasztás előkészítése
24. cím összesen:
3 370,4
350,0
25
Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala
1
Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
438,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
117,6
3
Dologi kiadások
231,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
21,0
25. cím összesen:
787,0
21,0
I. ORSZÁGGYŰLÉS
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
110 848,4
10 066,9
-100 781,5
Hazai felhalmozási költségvetés
4 140,7
0,0
-4 140,7
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
I. fejezet összesen
114 989,1
10 066,9
-104 922,2
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
II . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG
1
Köztársasági Elnöki Hivatal
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
748,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
205,7
3
Dologi kiadások
411,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
51,6
7
Felújítások
3,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
2,0
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
2
Célelőirányzatok
436,7
1
Állami kitüntetések
73,0
2
Köztársasági elnök közcélú felajánlásai, adományai
3
Államfői Protokoll kiadásai
355,0
1
Államfői Protokoll kiadásai
26,3
4
Fejezeti tartalék
II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
2 256,8
0,0
-2 256,8
Hazai felhalmozási költségvetés
56,6
0,0
-56,6
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
II. fejezet összesen
2 313,4
0,0
-2 313,4
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
III . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
1
Alkotmánybíróság
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 079,3
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
307,6
3
Dologi kiadások
304,2
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
43,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
62,7
III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
1 734,4
0,0
-1 734,4
Hazai felhalmozási költségvetés
62,7
0,0
-62,7
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
III. fejezet összesen
1 797,1
0,0
-1 797,1
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
IV . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
1
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
846,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
233,2
3
Dologi kiadások
239,5
5
Egyéb működési célú kiadások
4,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
43,9
IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
1 323,3
0,0
-1 323,3
Hazai felhalmozási költségvetés
43,9
0,0
-43,9
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
IV. fejezet összesen
1 367,2
0,0
-1 367,2
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
V . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
1
Állami Számvevőszék
17,0
3,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
6 099,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 678,5
3
Dologi kiadások
1 104,8
5
Egyéb működési célú kiadások
2,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
382,1
7
Felújítások
36,0
V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
8 884,5
17,0
-8 867,5
Hazai felhalmozási költségvetés
418,1
3,0
-415,1
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
V. fejezet összesen
9 302,6
20,0
-9 282,6
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
VI . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
VI. BÍRÓSÁGOK
1
Bíróságok
2 004,0
62,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
68 063,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
17 536,3
3
Dologi kiadások
16 293,7
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
15,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
5 553,8
7
Felújítások
266,0
2
Kúria
192,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
2 825,1
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
729,0
3
Dologi kiadások
289,7
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
265,4
3
Fejezeti kezelésű előirányzatok
1
Beruházás
8 723,0
2
Igazságszolgáltatás beruházásai
1 561,9
3
Igazságszolgáltatás működtetése
VI. BÍRÓSÁGOK
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
107 314,3
2 196,0
-105 118,3
Hazai felhalmozási költségvetés
14 808,2
62,0
-14 746,2
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
VI. fejezet összesen
122 122,5
2 258,0
-119 864,5
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
VIII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
VIII. ÜGYÉSZSÉG
1
Ügyészségek
37,0
65,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
26 539,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
7 294,8
3
Dologi kiadások
3 340,6
5
Egyéb működési célú kiadások
6,8
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
2 636,5
7
Felújítások
30,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
70,0
3
Fejezeti kezelésű előirányzatok
30,0
4
Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata
196,1
6
Fejezeti tartalék
VIII. ÜGYÉSZSÉG
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
37 407,5
37,0
-37 370,5
Hazai felhalmozási költségvetés
2 736,5
65,0
-2 671,5
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
VIII. fejezet összesen
40 144,0
102,0
-40 042,0
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
IX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI
1
A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati
feladatainak támogatása
155 794,9
1
A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása
186 879,2
2
A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak
támogatása
198 548,0
3
A települési önkormányzatok egyes szociális, gyermekjóléti és
gyermekétkeztetési feladatainak támogatása
31 205,6
4
A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása
2
A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai
62 130,5
3
A helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai
32 626,0
IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
634 558,2
0,0
-634 558,2
Hazai felhalmozási költségvetés
32 626,0
0,0
-32 626,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
IX. fejezet összesen
667 184,2
0,0
-667 184,2
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
X . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
1
Igazságügyi Minisztérium igazgatása
78,8
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
3 136,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
791,1
3
Dologi kiadások
1 200,9
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
6,0
5
Egyéb működési célú kiadások
4,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
31,5
2
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
3 387,2
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 358,1
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
393,8
3
Dologi kiadások
1 451,3
5
Egyéb működési célú kiadások
104,4
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
79,6
3
Igazságügyi Hivatal
620,4
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
852,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
235,4
3
Dologi kiadások
611,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
22,4
9
Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek
1 664,3
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 429,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
385,9
3
Dologi kiadások
947,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
124,3
20
Fejezeti kezelésű előirányzatok
2
Célelőirányzatok
490,3
1
IM felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok
támogatása
500,0
2
A jogászképzés színvonalának emelését célzó programok
támogatása
163,5
4
Igazságszolgáltatási szervek részvétele a jogszabályelőkészítésben
25,0
10
Igazságügyi regionális együttműködés
120,0
17
A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított
kártalanítás
249,0
18
Jogi segítségnyújtás
40,0
19
Magyar alkotmányos identitás kifejezésre juttatása, nemzettudat,
jogvédelem és jogérvényesítés
100,0
20
Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése
50,5
27
Nemzetközi kötelezettségek teljesítése
300,0
28
Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése
108,0
25
Fejezeti általános tartalék
89,8
26
Fejezeti stabilitási tartalék
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
X . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
15 144,8
5 750,7
-9 394,1
Hazai felhalmozási költségvetés
257,8
0,0
-257,8
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
X. fejezet összesen
15 402,6
5 750,7
-9 651,9
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XI . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
XI. MINISZTERELNÖKSÉG
1
Miniszterelnökség
4 168,0
232,9
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
10 249,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
2 909,2
3
Dologi kiadások
6 977,2
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
40,6
5
Egyéb működési célú kiadások
75,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
9 012,3
7
Felújítások
220,9
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
21,5
2
Információs Hivatal
155,4
35,2
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
5 341,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 361,2
3
Dologi kiadások
5 582,2
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
1 605,2
7
Felújítások
107,3
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
90,0
3
Nemzetstratégiai Kutató Intézet
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
650,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
202,9
3
Dologi kiadások
352,1
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
40,0
6
Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
177,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
48,3
3
Dologi kiadások
87,7
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
5,0
7
Nemzeti Örökség Intézete
10,2
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
620,1
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
155,6
3
Dologi kiadások
1 189,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
1 783,3
8
VERITAS Történetkutató Intézet
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
220,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
63,2
3
Dologi kiadások
10,3
9
Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont
170,0
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XI . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
262,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
71,6
3
Dologi kiadások
540,1
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
87,5
10
Magyar Nyelvstratégiai Intézet
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
98,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
26,7
3
Dologi kiadások
26,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
20,0
12
Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok
37 714,6
8,5
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
109 196,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
29 755,1
3
Dologi kiadások
25 488,9
5
Egyéb működési célú kiadások
992,6
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
3 170,4
7
Felújítások
200,5
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
8,5
13
Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal
77,5
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 000,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
160,7
3
Dologi kiadások
236,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
33,2
7
Felújítások
0,1
14
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
2 798,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
3 615,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 044,3
3
Dologi kiadások
2 441,7
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
171,6
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
270,4
15
Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási
913,5
Központ
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 525,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
408,0
3
Dologi kiadások
1 832,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
276,7
7
Felújítások
692,7
18
Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete
1,0
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XI . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
399,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
108,1
3
Dologi kiadások
138,3
30
Fejezeti kezelésű előirányzatok
1
Célelőirányzatok
74,2
6
Nemzeti Sírkerthez és Emlékhelyekhez kapcsolódó kiadások
580,0
20,0
7
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumával
kapcsolatos kiadások
590,0
10,0
8
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont
Alapítvány támogatása
70,0
9
"Az Élet Menete" Alapítvány támogatása
280,0
20,0
10
Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács
tevékenységében közreműködő szervezetek támogatása
58,0
17
Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány működéséhez és
feladatainak ellátásához szükséges hozzájárulás
200,0
20,0
18
Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény
Közalapítvány
140,0
10,0
19
Alapítvány a Kelet- és Közép-európai Kutatásért és Képzésért
217,3
46,0
37
Országos Építésügyi és Területrendezési e-Nyilvántartás
működtetése
692,7
201,3
38
Építésügyi, építészeti és településügyi feladatok
189,6
23,9
39
Dokumentációs Központ működtetése, fenntartása és fejlesztése
42
Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért
Közalapítvány támogatása
320,0
1
Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért
Közalapítvány működésének támogatása
240,0
2
Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért
Közalapítvány szakmai feladatainak támogatása
40,3
43
Kulturális örökségvédelmi szakmai feladatok
117,0
23,0
44
Világörökségi törvényből adódó feladatok ellátása
70,0
45
Magyar Kormánytisztviselői Kar működésének támogatása
5 540,0
7 072,0
46
Ludovika Campus
70,0
47
Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő
Szolgálata
49,5
48
Nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos feladatok ellátása
20,0
180,0
50
Határontúli műemlék-felújítási program
639,5
55
Területrendezési feladatok
857,5
57
Kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok
ellátásának támogatása gazdasági társaságok részére
3,7
58
Örökségvédelmi civil szervezetek támogatása
740,0
60
Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével kapcsolatos
egyéb feladatok
200,0
63
Szabadságharcosokért Közalapítvány támogatása
3 885,9
2 300,0
66
Kormányablak program megvalósítása
20,0
68
Károlyi József Alapítvány támogatása
73,5
75,0
72
Építésügyi bontási feladatok
11,9
73
Nemzetközi kötelezettségek teljesítése
50,0
74
Egyes kiemelt rekonstrukciók és szakmai programok támogatása
1 300,0
17 000,0
75
Nemzeti Hauszmann Terv
150,0
76
AVICENNA Kutatási Nonprofit Kft. működésének támogatása
825,0
152 000,0
78
Modern Városok Program
728,0
26 000,0
79
Az egykori Pénzügyminisztérium épületének rekonstrukciójával
összefüggő beruházások támogatása
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XI . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
889,0
80
Borsi, Rákóczi-kastély helyreállítása
500,0
81
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatok
40,0
82
Építésügyi szakmai civil szervezetek és képviseletek támogatása
4 980,8
2
Fejezeti általános tartalék
3
Határon túli magyarok programjainak támogatása
6 466,4
200,0
1
Nemzetpolitikai tevékenység támogatása
10,0
5
Fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyei
1 741,2
6
Fejezeti stabilitási tartalék
7
Európai uniós fejlesztési programok
340,2
340,0
1
EU utazási költségtérítések
31
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
1,4
1
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
6,5
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
640,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
174,8
3
Dologi kiadások
171,7
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
10,8
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
6,5
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
10,2
1
Fejezeti stabilitási tartalék
31. cím összesen:
987,3
1,4
27,5
6,5
32
Központi kezelésű előirányzatok
120 000,0
1
Rendkívüli kormányzati intézkedések
50 000,0
2
Országvédelmi Alap
3
Céltartalékok
20 000,0
1
Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja
4 600,0
2
Különféle kifizetések
201 500,0
3
Ágazati életpályák és bérintézkedések
5
Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek és kiadások
1
A Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos
kiadások
97 695,6
1
Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemelése
400,0
2
Az MFB Zrt. működésének támogatása
2
Az MFB Zrt. rábízott vagyonába tartozó tulajdonosi
joggyakorlással kapcsolatos kiadások
300,0
2
Az MFB Zrt. rábízott vagyonához kapcsolódó tanácsadói,
értékbecslői, jogi képviseleti kiadások
XI. MINISZTERELNÖKSÉG
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
647 265,9
46 009,6
-601 256,3
Hazai felhalmozási költségvetés
320 619,3
283,1
-320 336,2
Európai uniós fejlesztési költségvetés
340,2
340,0
-0,2
XI. fejezet összesen
968 225,4
46 632,7
-921 592,7
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
1
Földművelésügyi Minisztérium igazgatása
127,6
20,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
4 364,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 228,2
3
Dologi kiadások
1 159,1
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
10,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
20,0
2
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
8 934,5
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
6 110,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 717,3
3
Dologi kiadások
5 276,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
983,7
7
Felújítások
250,0
3
Földmérési és Távérzékelési Intézet
2 153,2
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 312,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
349,9
3
Dologi kiadások
489,3
5
Egyéb működési célú kiadások
1,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
0,5
4
Ménesgazdaságok
3 726,1
17,3
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
708,1
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
210,8
3
Dologi kiadások
3 506,2
5
Egyéb működési célú kiadások
0,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
281,5
5
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
50,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
7 170,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
2 084,5
3
Dologi kiadások
3 766,6
5
Egyéb működési célú kiadások
1 604,7
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
69,6
6
Mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei
4 695,6
2,7
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
15 590,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
3 974,1
3
Dologi kiadások
4 154,6
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
138,2
2
Felhalmozási költségvetés
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
6
Beruházások
48,2
7
Felújítások
12,6
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
0,6
7
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár
106,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
360,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
98,6
3
Dologi kiadások
100,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
0,5
8
Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ
1 794,4
6,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
2 426,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
662,4
3
Dologi kiadások
1 792,3
5
Egyéb működési célú kiadások
0,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
39,5
10
Génmegőrzési Intézmények
177,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
402,1
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
100,1
3
Dologi kiadások
295,4
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
60,0
12
Országos Meteorológiai Szolgálat
1 112,0
3,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
789,1
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
227,1
3
Dologi kiadások
543,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
54,4
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
3,0
14
Nemzeti park igazgatóságok
5 241,7
49,7
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
3 613,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
943,4
3
Dologi kiadások
3 144,7
5
Egyéb működési célú kiadások
86,7
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
350,6
7
Felújítások
17,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
3,7
15
Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség
323,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 414,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
397,6
3
Dologi kiadások
533,7
5
Egyéb működési célú kiadások
2,5
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
113,2
17
Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 325,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
369,0
3
Dologi kiadások
625,2
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
130,4
18
Herman Ottó Intézet
304,8
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
591,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
152,3
3
Dologi kiadások
132,8
5
Egyéb működési célú kiadások
1,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
6,0
19
Agrárgazdasági Kutató Intézet
126,7
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
462,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
139,0
3
Dologi kiadások
452,8
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
0,1
20
Fejezeti kezelésű előirányzatok
1
Beruházás
1 576,5
21
Szilvásváradi Lovasközpont fejlesztése
2
Környezetvédelmi célelőirányzatok
1 200,0
9
Természetvédelmi kártalanítás
63,9
10
Természetvédelmi pályázatok támogatása
12 750,0
11
Hulladék-gazdálkodási feladatok támogatása
81,0
14
Állami feladatok átvállalása a Nemzeti Környezetvédelmi
Program megvalósításában
30,0
21
Kisméretű szálló por (PM10) koncentrációjának csökkentésével
kapcsolatos kiadások
3
Agrár célelőirányzatok
141,4
2
Agrárkutatás támogatása
100,0
4
Határon átnyúló agrár- és környezetvédelmi feladatok támogatása
49,0
1 176,0
5
Tanyafejlesztési Program
500,0
6
Hungarikumok és a nemzeti értéktár megőrzésének,
népszerűsítésének támogatása
110,0
8
Agrárágazati szakmai civil szervezetek és képviseletek támogatása
46,1
10
Parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatása
2 650,0
13
Osztatlan földtulajdon kimérésének költségei
12,6
16
Ágazati gazdasági és hivatásrendi kamarák állami feladatainak
támogatása
91,8
19
Állami génmegőrzési feladatok támogatása
480,0
20
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
70,0
21
Pálinka Nemzeti Tanács
1 673,9
25
Nemzetközi szervezetek tagsági díjai
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
2 852,0
31
Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara
közfeladatainak támogatása
185,0
33
Lovas rendezvények támogatása
40,0
35
Állatvédelem támogatása
5
Nemzeti támogatások
960,0
3
Állattenyésztési feladatok
625,0
500,0
4
A sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedések támogatása
100,0
5
Vadgazdálkodás támogatása
6
Nemzeti Erdőprogram
131,4
3
Erdőfelújítás, erdők a klímaváltozásban
25,4
112,1
4
Fenntartható erdőgazdálkodás, erdészeti környezeti nevelés
21,4
7
Fejlesztési típusú támogatások
77 597,0
8
Nemzeti agrártámogatások
514,0
9
Állami halgazdálkodási feladatok támogatása
8 600,0
4 300,0
10
Nemzeti agrárkár-enyhítés
45,0
11
Erdei kisvasutak üzemeltetési támogatása
875,0
12
Sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó
szindrómájától való mentesítés támogatása
1 000,0
6
Állat, növény- és GMO-kártalanítás
7
Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások
200,0
1
Uniós programok árfolyam-különbözete
500,0
2
Egyéb EU által nem térített kiadások
8
Állami tulajdonú társaságok szakmai feladatainak támogatása
500,0
2
Állami erdőgazdasági társaságok szakmai feladatainak támogatása
100,0
13
Peres ügyek
130,4
14
Fejezeti általános tartalék
1 666,9
18
Fejezeti stabilitási tartalék
20
Európai uniós fejlesztési programok
1
Uniós programok kiegészítő támogatása
682,5
1
Méhészeti Nemzeti Program
4 200,0
2
Igyál tejet program
4 212,8
3
Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ) támogatása
536,5
4
Egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának
támogatása
1 726,0
5
Iskolagyümölcs program
21
Központi kezelésű előirányzatok
1
Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek és kiadások
550,0
1
Állami erdőgazdasági társaságok tőkeemelése
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
203 825,2
33 172,6
-170 652,6
Hazai felhalmozási költségvetés
6 369,7
98,7
-6 271,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés
11 357,8
0,0
-11 357,8
XII. fejezet összesen
221 552,7
33 271,3
-188 281,4
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XIII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
1
Honvédelmi Minisztérium
1
Honvédelmi Minisztérium igazgatása
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
3 523,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
957,2
3
Dologi kiadások
405,3
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
21,4
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
20,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
5,5
2 230,1
2
Egyéb HM szervezetek
1 609,4
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
5 607,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 421,8
3
Dologi kiadások
78 747,2
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
342,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
5 196,6
7
Felújítások
4 548,9
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
1 578,4
2
Magyar Honvédség
5 095,7
1
Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei
150,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
26 341,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
6 896,9
3
Dologi kiadások
39 197,8
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
127,7
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
25 987,1
7
Felújítások
6 165,7
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
150,0
477,3
2
MH ÖHP és alárendelt szervezetei
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
60 871,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
15 699,8
3
Dologi kiadások
7 394,2
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
409,8
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
135,3
3
Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
150,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
8 014,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
2 056,1
3
Dologi kiadások
4 301,9
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
38,8
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
79,0
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XIII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
6
MH Egészségügyi Központ
23 235,5
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
16 406,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
4 508,3
3
Dologi kiadások
8 480,1
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
94,1
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
401,5
7
Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
219,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
67,7
3
Dologi kiadások
0,5
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
1,2
8
Fejezeti kezelésű előirányzatok
2
Ágazati célelőirányzatok
100,0
1
NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti
alegységek alkalmazásának kiadásai (NRF, Battle Group, DCM és
NFIU)
3
Honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek és
érdekképviseleti szervek támogatása
55,0
6
Honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek pályázati
támogatása
359,0
19
Honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek és
érdekképviseleti szervek támogatása
1 435,0
5
Nonprofit korlátolt felelősségű társaságok támogatása
3 160,2
25
Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához
39
Alapítványok, közalapítványok támogatása
50,0
1
Magyar Futball Akadémia Alapítvány támogatása
63,0
2
MH Szociálpolitikai Közalapítvány által ellátott feladatok
támogatása
4 566,6
3
Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó
közalapítványhoz
40
Nemzetközi tagdíjak, tagdíj jellegű befizetések
4 382,8
1
Hozzájárulás a NATO költségvetéséhez
468,0
2
Hozzájárulás az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi
alapjaihoz
2 661,9
3
Fejezeti stabilitási tartalék
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
306 295,1
31 188,6
-275 106,5
Hazai felhalmozási költségvetés
47 428,2
1 759,4
-45 668,8
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
XIII. fejezet összesen
353 723,3
32 948,0
-320 775,3
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XIV . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM
1
Belügyminisztérium igazgatása
25,5
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
3 325,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
809,3
3
Dologi kiadások
903,3
5
Egyéb működési célú kiadások
149,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
34,7
2
Nemzeti Védelmi Szolgálat
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
4 284,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 130,4
3
Dologi kiadások
584,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
30,9
4
Terrorelhárítási Központ
123,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
12 699,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
3 419,6
3
Dologi kiadások
2 353,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
908,4
7
Felújítások
300,0
5
Büntetés-végrehajtás
2 715,6
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
40 047,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
9 567,4
3
Dologi kiadások
20 079,8
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
2,7
5
Egyéb működési célú kiadások
2,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
22 746,5
7
Felújítások
157,7
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
113,0
6
Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság
22,2
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
485,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
125,0
3
Dologi kiadások
181,9
7
Rendőrség
5 301,6
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
206 504,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
55 041,5
3
Dologi kiadások
37 439,5
5
Egyéb működési célú kiadások
811,2
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
6 657,0
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XIV . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
7
Felújítások
451,7
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
105,0
8
Alkotmányvédelmi Hivatal
27,4
20,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
6 669,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 812,0
3
Dologi kiadások
810,7
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
106,4
7
Felújítások
7 000,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
20,0
9
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
197,6
23,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
13 605,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
3 571,6
3
Dologi kiadások
3 708,7
5
Egyéb működési célú kiadások
0,4
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
2 705,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
43,9
10
Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
891,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
242,3
3
Dologi kiadások
686,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
19,6
12
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
2 633,2
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
52 031,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
13 055,1
3
Dologi kiadások
9 355,7
5
Egyéb működési célú kiadások
18,4
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
3 706,5
7
Felújítások
606,7
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
18,0
13
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
104,4
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
3 636,1
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
968,9
3
Dologi kiadások
3 459,7
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
110,1
5
Egyéb működési célú kiadások
568,8
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
213,0
15
BM Nemzetközi Oktatási Központ
414,5
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
372,4
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XIV . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
104,3
3
Dologi kiadások
596,7
5
Egyéb működési célú kiadások
15,4
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
5,0
7
Felújítások
8,0
17
Vízügyi Igazgatóságok
2 940,7
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
10 327,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
3 005,0
3
Dologi kiadások
12 433,8
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
806,5
18
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi
10 423,6
Hivatala
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
4 768,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 291,1
3
Dologi kiadások
28 750,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
3 191,9
7
Felújítások
86,6
20
Fejezeti kezelésű előirányzatok
1
Ágazati célfeladatok
100,3
2
Energia-racionalizálás
100,3
260,0
50
Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás
27 437,1
56
Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások
7,5
57
Regionális víziközmű rendszerek állami kötelezettségei és a
pályázati fejlesztéséhez szükséges önerő
7,5
58
Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése
20,5
59
Ivóvízbázis-védelmi Program végrehajtása
41,1
60
Ivóvíz-minőség javító program
107,1
61
Integrációs támogatás elismert menekültek, oltalmazottak részére
2
Alapítványok és társadalmi önszerveződések támogatása
2
Társadalmi önszerveződések támogatása
1 050,0
3
Országos Polgárőr Szövetség
600,0
5
Önkéntes tűzoltóegyesületek és mentőszervezetek támogatása
172,0
11
Társadalmi szervezetek, alapítványok támogatása
1 963,0
10
Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása
300,0
11
Duna Művész Együttesek támogatása
10 160,0
12
Hivatásos életpályával összefüggő kiadások
300,0
9 700,0
13
A Belügyminisztérium elhelyezéséhez kapcsolódó kiadások
400,0
14
A Víz Keretirányelv végrehajtásához szükséges intézkedési
program
3 500,0
15
Hivatásos állomány túlszolgálatának pénzbeli megváltásával
összefüggő kiadások
3 000,0
16
Hivatásos állomány új társasági egyenruházatának bevezetésével
összefüggő kiadások
50,0
18
Magyar Rendvédelmi Kar
700,0
19
A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének
támogatása
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XIV . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
100,0
21
Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások
100,0
22
A terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó
kiadások
4 930,1
23
Fejezeti stabilitási tartalék
25
Európai uniós fejlesztési programok
273,6
410,0
445,4
1
Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok
megvalósításához kapcsolódó kiadások
4
Belügyi Alapok
567,4
927,1
2 497,7
1
Belső Biztonsági Alap
2 038,4
484,7
946,3
2
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap
52,3
37,3
3
Belügyi Alapok technikai költségkerete
21
Központi kezelésű előirányzatok
55,0
1
K-600 hírrendszer működtetésére
2
Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek és kiadások
2 000,0
1
Magyar Gáz Tranzit Zrt. tőkeemelése
XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
634 001,5
24 929,3
-609 072,2
Hazai felhalmozási költségvetés
59 918,9
143,3
-59 775,6
Európai uniós fejlesztési költségvetés
6 821,1
1 859,1
-4 962,0
XIV. fejezet összesen
700 741,5
26 931,7
-673 809,8
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XV . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
1
Nemzetgazdasági Minisztérium igazgatása
7 290,9
38,3
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
10 960,3
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
3 143,9
3
Dologi kiadások
2 276,5
5
Egyéb működési célú kiadások
32,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
383,2
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
38,3
3
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
1 700,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 133,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
302,4
3
Dologi kiadások
501,5
5
Egyéb működési célú kiadások
2,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
92,0
7
Felújítások
25,0
4
Nemzeti Akkreditáló Hatóság
231,4
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
229,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
62,0
3
Dologi kiadások
59,9
5
Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
8 843,3
167,4
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
2 708,3
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
773,1
3
Dologi kiadások
15 197,7
5
Egyéb működési célú kiadások
5,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
692,9
7
Felújítások
1 430,0
6
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
586,4
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
944,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
214,4
3
Dologi kiadások
581,6
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
144,7
7
Szakképzési Centrumok
2 410,6
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
88 810,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
24 892,7
3
Dologi kiadások
24 402,8
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
835,2
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
183,5
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XV . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
7
Felújítások
47,6
8
Magyar Államkincstár
13 119,2
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
16 664,1
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
5 004,5
3
Dologi kiadások
6 053,0
5
Egyéb működési célú kiadások
3,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
2 519,9
7
Felújítások
383,7
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
21,8
16
Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság
1 381,6
41,3
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 305,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
387,7
3
Dologi kiadások
405,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
43,8
25
Fejezeti kezelésű előirányzatok
2
Ágazati célelőirányzatok
5
Kárrendezési célelőirányzat
310,0
1
Függő kár kifizetés
3 450,0
2
Járadék kifizetés
20,0
3
Tőkésítésre kifizetés
3,0
7
Hozzájárulás a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer
működtetéséhez
150,0
8
Felelős játékszervezési tevékenység támogatása
4
Területfejlesztési feladatok
462,6
8,0
1
Területfejlesztéssel összefüggő feladatok
5
Belgazdasági feladatok
350,0
7 155,1
1
Gazdasági Zöldítési Rendszer
150,5
0,5
3
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működési támogatása
4,2
4
Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi
törvény alapján
69,8
5
Nemzetközi szabványosítási feladatok
50,0
6
MKIK támogatása
15 000,0
7
Nagyvállalati beruházási támogatások
3 000,0
8
Irinyi Terv iparstratégiai támogatásai
3 000,0
9
Jedlik Terv
2 645,4
10
Gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzat
16 000,0
6
Pest megyei fejlesztések
7
Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok
30,0
1
Magán és egyéb jogi személyek kártérítése
581,0
2
Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolattal összefüggő
feladatok
881,7
4
Nemzetgazdasági programok
200,3
7
Fejezeti általános tartalék
500,0
8
Pénztárgépek cseréjének és átalakításának támogatása
9
Munkaerőpiaci és képzési feladatok
242,3
30,0
1
Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. támogatása
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XV . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
25,0
2
Munkaügyi alternatív vitarendezési eljárások támogatása
6 000,0
3
Szakképzési Centrumok által ellátott felnőtt oktatási tevékenység
finanszírozása
641,5
10
Fejezeti stabilitási tartalék
20
Európai uniós fejlesztési programok
2
Európai Területi Együttműködés (2014-2020)
2 638,3
496,2
139,1
1
Duna Transznacionális Program
37,8
500,7
30,6
2
Interreg CENTRAL EUROPE transznacionális együttműködési
program
453,3
25,7
3
INTERREG EUROPE Interregionális Együttműködési Program
11,3
4
INTERACT III Interregionális Együttműködési Program
26
Központi kezelésű előirányzatok
1
Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek és kiadások
1
Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek
1
Légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítési bevétele
92,4
2
Egyéb kibocsátási egységek értékesítési bevétele
29 835,7
4 376,0
2
Szerencsejáték koncessziós díj
XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
224 161,1
39 939,4
-184 221,7
Hazai felhalmozási költségvetés
50 700,0
30 175,1
-20 524,9
Európai uniós fejlesztési költségvetés
3 799,0
534,0
-3 265,0
XV. fejezet összesen
278 660,1
70 648,5
-208 011,6
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XVI . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
XVI. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL
1
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
3 000,8
244,9
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
77 509,1
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
20 875,4
3
Dologi kiadások
40 188,3
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
1,8
5
Egyéb működési célú kiadások
59,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
4 551,7
7
Felújítások
1 540,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
244,8
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 375,5
1
Fejezeti stabilitási tartalék
XVI. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
140 010,0
3 000,8
-137 009,2
Hazai felhalmozási költségvetés
6 336,5
244,9
-6 091,6
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
XVI. fejezet összesen
146 346,5
3 245,7
-143 100,8
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XVII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
1
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium igazgatása
6 669,5
11,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
7 641,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
2 063,1
3
Dologi kiadások
3 956,4
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
72,3
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
11,0
3
Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet
913,3
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
445,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
115,0
3
Dologi kiadások
2 562,9
5
Egyéb működési célú kiadások
0,7
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
1,3
4
Országos Atomenergia Hivatal
2 599,9
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 848,3
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
499,6
3
Dologi kiadások
1 985,9
5
Egyéb működési célú kiadások
658,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
148,7
5
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
2 367,6
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
369,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
106,7
3
Dologi kiadások
473,5
5
Egyéb működési célú kiadások
1 415,8
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
1,9
7
Nemzeti Közlekedési Hatóság
31 077,4
21,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
3 218,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
821,4
3
Dologi kiadások
6 861,7
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
0,3
5
Egyéb működési célú kiadások
19 511,1
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
695,1
7
Felújítások
50,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
10,0
8
Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
500,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 010,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
266,1
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XVII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
3
Dologi kiadások
1 692,0
5
Egyéb működési célú kiadások
191,6
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
90,4
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
4,0
10
Közlekedésbiztonsági Szervezet
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
263,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
72,8
3
Dologi kiadások
133,6
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
18,5
11
Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
10,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
319,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
80,6
3
Dologi kiadások
32,6
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
8,4
14
Magyar Földtani és Geofizikai Intézet
595,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
680,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
183,0
3
Dologi kiadások
310,2
5
Egyéb működési célú kiadások
3,7
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
23,8
15
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
18,8
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
563,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
152,3
3
Dologi kiadások
293,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
40,0
7
Felújítások
10,0
16
Nemzeti Sportközpontok
2 497,0
3,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
2 245,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
610,5
3
Dologi kiadások
3 911,6
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
2 482,8
7
Felújítások
38,0
20
Fejezeti kezelésű előirányzatok
32
Közlekedési ágazati programok
387,2
12,0
1
A közösségi közlekedés összehangolása
73 221,3
1 200,0
2
Közúthálózat fenntartás és működtetés
21 032,9
3
Útdíj rendszerek működtetése
3 507,7
4
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. működési támogatása
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XVII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
0,1
6
Belvízi hajózási alapprogram
1 988,6
2 000,0
210,0
11
Közúti közlekedésbiztonság javítása és szakképzési feladatok
170,0
190,0
20,0
12
Közúti közlekedéssel összefüggő környezetvédelmi feladatok
49,1
13
Zajtérképezés EU tagállami feladatai
980,0
279 020,0
28
Kiemelt közúti projektek
1 000,0
29
Légiszállítási szolgáltatások
35,0
9 965,0
30
Közúthálózat felújítása
52,5
14 947,5
32
Tengelysúlymérő-rendszer és kapcsolódó beruházások
35,0
9 965,0
33
Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának
felújítása
3,5
996,5
34
Határ menti közúti fejlesztések előkészítése
32,2
9 187,8
35
Kulcsfontosságú budapesti közlekedési beruházások előkészítése
17,5
4 982,5
36
Budai vasúti közlekedés fejlesztése
80,0
37
Kerékpáros létesítmények működtetése és fejlesztése
21,8
6 206,9
38
Közútfejlesztési feladatok végrehajtása
400,0
39
Regionális repülőterek működésének támogatása
33
Hazai fejlesztési programok
13 151,9
2
Hungaroring Sport Zrt. támogatása
445,0
4
Hazai fejlesztési programok célelőirányzat
40,0
180,0
6
Balaton fejlesztési feladatok támogatása
1 816,9
30,0
8
Agrármarketing célelőirányzat
5 861,1
75,0
9
Turisztikai célelőirányzat
1 403,6
20
Intézményi kezességi díjtámogatások
1,0
299,0
23
Kisvárdai Várfürdő és környéke fejlesztése
180,0
24
Nemzeti Vágta rendezvény megvalósítása
34
Infokommunikációs ágazati programok
978,6
1
Infokommunikációs szolgáltatások, konszolidáció
151,9
6 876,0
2
Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) végrehajtásához
kapcsolódó feladatok
2 421,0
3
Űrtevékenységekkel kapcsolatos feladatok
35
Klíma-, energia- és zöldgazdaság-politikai ágazati programok
594,6
78,7
1
Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás
716,2
6 788,9
4
Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer
100,0
5
Bányanyitási feladatok kiadásai
36
PPP-programok
111 990,8
1
Autópálya rendelkezésre állási díj
11 051,2
6
Hozzájárulás a Művészetek Palotájának működtetéséhez
487,2
7
Hozzájárulás a sportlétesítmények PPP bérleti díjához
37
Közreműködő szervezetek közhasznú tevékenységének támogatása
104,4
11,6
3
Épületenergetikával és energiahatékonysággal összefüggő
feladatok ellátása
38
Egyéb feladatok
232,8
1
Nemzetközi tagdíjak
55,2
2
Magán és egyéb jogi személyek kártérítése
3 400,2
3
Kormányzati szakpolitikai feladatok
396,0
10
Az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.
működtetése
590,8
12
A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. működtetése
330,0
14
Megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő
békéltető testületek támogatása
61,3
15
Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatása
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XVII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
1 031,5
7,0
17
Bányabezárás
150,0
18
MFK NKft. működési támogatása
7,0
1 993,0
19
Balaton Területfejlesztési koncepció és Stratégiai Program
10 000,0
20
2017. évi FINA Világbajnokság lebonyolításának támogatása
39
Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése
128,5
871,5
6
Budapest Illovszky Rudolf Stadion labdarúgó sportlétesítmény-
fejlesztése
1,9
548,1
15
Kisvárda labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése
168,1
35 720,4
17
Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatása
20,0
5 580,0
21
Szombathelyi sportcélú beruházások támogatása (Szombathelyi
Haladás Stadion fejlesztésének támogatása)
5,2
1 494,8
22
Székesfehérvári Sóstói Stadion fejlesztésének támogatása
13,1
3 755,9
23
Diósgyőri Stadion fejlesztésének támogatása
196,1
2 773,9
24
Tornaterem-építési program
196,1
2 773,9
25
Tanuszoda-fejlesztési program
185,3
1 314,7
31
Veszprémi uszoda beruházás
151,3
1 348,7
40
Kültéri sportparkok fejlesztése
255,0
41
Egyedi sportlétesítmény-fejlesztések támogatása
214,8
1 285,2
42
Vasas SC létesítmény-fejlesztési program
53,5
446,5
43
Dunaújváros labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése
1,2
1 360,8
44
Egyes vízi sport-létesítmények megújításának támogatása
800,0
45
Szeged-Matyér Olimpiai Központ fejlesztése
2 000,0
46
Dunaújvárosi Kézilabda Akadémia támogatása
1 000,0
47
Rákosmenti multifunkcionális csarnok
500,0
48
Kőbányai uszoda és sportcsarnok
802,8
49
Budafoki Munkás Testedző Egyesület sporttelepének fejlesztése
1 000,0
50
Váci multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok
1 000,0
51
Siófoki Kiss Szilárd multifunkcionális kézilabdacsarnok
1 000,0
52
Szeged multifunkcionális csarnok
189,8
2 780,2
40
Nevelési, oktatási intézmények felújítása, beruházása
581,0
45
Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja működési
támogatása
5 100,0
46
Fejezeti stabilitási tartalék
48
Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése
164,1
3 856,5
1
A 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztésének támogatása
1 888,6
3
Kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény fenntartásának és
üzemeltetésének támogatása
1,2
355,8
49
Balatonfüredi FINA rendezvény támogatása
2,3
652,7
50
Egyes városi infrastruktúra-elemek megújítása
60
Európai uniós fejlesztési programok
291,3
94 249,9
1
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek
8 985,6
21
Központi kezelésű előirányzatok
1
Vállalkozások folyó támogatása
1
Egyedi támogatások, ellentételezések
225,0
3
Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb
kártérítési kötelezettségeinek átvállalása
74 656,7
5
A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése
154 400,0
6
Vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése
42 000,0
7
Autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások
költségtérítése
6 000,0
8
Vasúti személyszállítás korábbi költségtérítéseinek elszámolása
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XVII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
9 000,0
10
Elővárosi közösségi közlekedés támogatása
1 500,0
2
Peres ügyek
3
Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek és kiadások
1 300,0
1
Osztalékbevétel
2
Koncessziós bevételek
3 112,5
1
Bányakoncessziós díj
1 082,0
2
Dohánytermékek kiskereskedelmének koncessziós díja
20,9
3
Infrastruktúra koncessziókból származó díj
562,5
3
Részesedésvásárlás
4 000,0
4
Tőkeemelések
XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
635 637,1
56 153,9
-579 483,2
Hazai felhalmozási költségvetés
435 143,6
35,0
-435 108,6
Európai uniós fejlesztési költségvetés
94 541,2
8 985,6
-85 555,6
XVII. fejezet összesen
1 165 321,9
65 174,5
-1 100 147,4
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XVIII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
1
Külgazdasági és Külügyminisztérium központi igazgatása
121,0
16,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
6 106,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 701,9
3
Dologi kiadások
1 455,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
151,5
7
Felújítások
50,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
16,0
2
Külképviseletek igazgatása
7 309,9
60,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
27 840,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
7 102,4
3
Dologi kiadások
25 570,4
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
173,7
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
5 408,7
7
Felújítások
2 300,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
112,6
3
Külügyi és Külgazdasági Intézet
2,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
104,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
29,1
3
Dologi kiadások
46,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
10,0
4
Balassi Intézet
508,3
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 284,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
362,2
3
Dologi kiadások
1 171,2
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
46,3
5
Egyéb működési célú kiadások
2,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
76,7
5
Nemzeti Befektetési Ügynökség
76,0
4,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 141,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
321,7
3
Dologi kiadások
1 346,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
70,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
20,0
7
Fejezeti kezelésű előirányzatok
1
Célelőirányzatok
102,0
29 898,0
1
Beruházás ösztönzési célelőirányzat
579,3
2
Kötött segélyhitelezés
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XVIII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
3 700,0
3
Külgazdaság fejlesztési célelőirányzat
703,0
6
Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó
szervezetek és szakmai programok támogatása
650,0
15
Kulturális diplomáciai projektek támogatása
250,0
16
Állami protokoll támogatása
2
Államháztartáson kívüli szervezetek támogatása
150,0
1
Európai Területi Társulások támogatása
120,0
3
Demokrácia Központ Közalapítvány-Tom Lantos Intézet
támogatása
15,0
5
Külföldi magyar emlékek megőrzése
7 600,0
13
Határmenti gazdaságfejlesztési vajdasági programok támogatása
5 200,0
14
Kárpátaljai gazdaságfejlesztési stratégia támogatása
500,0
15
A horvátországi magyarok demokratikus közössége vidék- és
gazdaságfejlesztési stratégia támogatása
500,0
16
Muravidéki gazdaságfejlesztési stratégia támogatása
1 000,0
17
Erdélyi gazdaságfejlesztési stratégia támogatása
1 000,0
18
Felvidéki gazdaságfejlesztési stratégia támogatása
3
Nemzetközi tagdíjak és európai uniós befizetések
7 629,0
1
Nemzetközi tagdíjak és kötelező jellegű, önkéntes hozzájárulások
7 523,8
2
Európai uniós befizetések
140,0
3
Az afgán nemzeti biztonsági erők fenntartásához szükséges
pénzügyi hozzájárulás
4
Nemzetközi fejlesztési együttműködés és humanitárius segélyezés
50,0
1
Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés
10,0
2
Humanitárius segélyezés
40,0
5
Keleti Partnerséghez kapcsolódó fejlesztési programok
támogatása Ukrajnában
9,9
5
Peres ügyek
932,9
8
Fejezeti stabilitási tartalék
8
Központi kezelésű előirányzatok
1
Vállalkozások folyó támogatása
1
Normatív támogatások
25 000,0
1
Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése
XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
139 212,6
8 017,2
-131 195,4
Hazai felhalmozási költségvetés
38 113,5
80,0
-38 033,5
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
XVIII. fejezet összesen
177 326,1
8 097,2
-169 228,9
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XIX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
5
Területi Együttműködés
1
Európai Területi Együttműködés
153,6
123,4
106,7
3
ETE HU-SER
109,5
160,2
106,8
65,4
4
ETE HU-CRO
41,5
242,9
231,4
10,1
10
ENPI HU-SK-RO-UA együttműködési program
9,6
6
Egyéb uniós előirányzatok
2 194,0
2 077,0
387,1
3
Svájci Alap támogatásából megvalósuló projektek
11 500,0
8 506,5
6
EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek 2009-
2014
7
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok
424,6
12,9
1
EU támogatások felhasználásához szükséges technikai
segítségnyújtás
900,0
2
Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft
uniós feladatainak támogatása
616,6
30 215,2
8
Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása
10 000,0
11
Tömegközlekedési hálózat továbbfejlesztésének támogatása
4 926,4
8
Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék
9
2014-2020 közötti kohéziós politikai operatív programok
68 138,0
64 700,2
492 172,0
1
Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP (GINOP)
467 340,3
8 325,7
3 021,9
59 542,6
2
Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP)
21 612,1
28 282,4
19 496,6
192 377,4
3
Terület- és Településfejlesztési OP (TOP)
132 616,6
47 544,1
27 321,2
403 840,3
4
Integrált Közlekedésfejlesztési OP (IKOP)
232 066,8
42 641,3
26 437,6
316 958,7
5
Környezet és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP)
196 514,4
100 043,7
75 032,9
54 100,7
6
Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP)
40 575,5
27 706,6
15 670,7
32 405,5
7
Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési OP (KÖFOP)
18 328,3
8 560,0
7 276,0
8
Rászoruló Személyeket Támogató OP (RSZTOP)
10
Európai Területi Együttműködés (2014-2020)
6
ETE határmenti programok 2014-2020
1 701,6
2 255,4
1
SKHU ETE program
3 227,1
5 494,3
2
ROHU ETE program
1 515,1
1 052,8
3
HU-SER IPA program
563,2
230,0
4
HU-CRO ETE program
2 084,4
86,8
5
AU-HU ETE program
299,6
6,1
6
SI-HU ETE program
216,5
8,4
7
ENI programok
12
Vidékfejlesztési és halászati programok 2014-2020
203 350,2
172 847,7
1
Vidékfejlesztési Program
1 626,7
1 382,7
2
Magyar Halgazdálkodási Operatív Program
1 125,0
3
Vidékfejlesztési és halászati programok technikai segítségnyújtása
14
Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások
100,0
1
Uniós programok árfolyam-különbözete
476,3
16
Fejezeti stabilitási tartalék
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XIX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
7 443,9
0,0
-7 443,9
Hazai felhalmozási költségvetés
40 228,1
0,0
-40 228,1
Európai uniós fejlesztési költségvetés
2 122 302,2
1 533 447,2
-588 855,0
XIX. fejezet összesen
2 169 974,2
1 533 447,2
-636 527,0
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
1
Emberi Erőforrások Minisztériuma igazgatása
5 904,2
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
9 846,1
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
2 690,8
3
Dologi kiadások
3 715,8
5
Egyéb működési célú kiadások
861,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
51,1
2
Szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer
23 880,2
3
Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és
1,0
irányítás intézményei
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
68 886,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
16 595,0
3
Dologi kiadások
22 729,5
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
3 016,2
5
Egyéb működési célú kiadások
42,6
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
172,4
7
Felújítások
3,6
234,4
4
Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 690,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
432,8
3
Dologi kiadások
622,4
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
101,8
7
Felújítások
2,3
13,3
5
Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
371,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
105,4
3
Dologi kiadások
155,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
1,1
3
Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága
1 107,9
40,5
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
592,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
173,9
3
Dologi kiadások
288,1
5
Egyéb működési célú kiadások
134,2
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
57,5
4
Egyéb kulturális intézmények
483,9
1,2
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 555,1
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
414,8
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
3
Dologi kiadások
1 175,4
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
122,4
7
Felújítások
4,6
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
1,2
5
Egyetemek, főiskolák
289 049,5
33 907,1
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
195 004,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
53 619,0
3
Dologi kiadások
178 031,1
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
28 523,0
5
Egyéb működési célú kiadások
1 271,7
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
57 532,4
7
Felújítások
13 781,9
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
73,0
6
Egyéb oktatási intézmények
510,0
1
Oktatási Hivatal
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
4 342,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 186,8
3
Dologi kiadások
1 389,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
8,0
3 950,0
2
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
2 415,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
678,6
3
Dologi kiadások
2 092,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
406,0
7
Felújítások
4,0
7
Egészségügyi és gyógyszerészeti hatósági feladatokat ellátó
intézmények
2 934,5
1
Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
2 048,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
510,8
3
Dologi kiadások
553,4
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
102,7
7
Felújítások
20,0
639,0
2
Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
8 660,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 411,8
3
Dologi kiadások
664,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
28,1
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
8
Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs
10,0
Központ
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
501,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
124,6
3
Dologi kiadások
127,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
30,6
7
Felújítások
5,0
9
Türr István Képző és Kutató Intézet
1 500,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 600,3
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
362,0
3
Dologi kiadások
777,7
10
Gyógyító-megelőző ellátás szakintézetei
544,5
1
Állami Egészségügyi Ellátó Központ
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
4 851,1
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 233,2
3
Dologi kiadások
2 066,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
100,0
528 461,9
2
Gyógyító-megelőző ellátás intézetei
28,3
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
226 632,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
61 275,8
3
Dologi kiadások
234 438,4
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
56,4
5
Egyéb működési célú kiadások
273,2
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
5 601,2
7
Felújítások
1 369,1
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
38,9
11
Közgyűjtemények
3 235,8
5,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
8 184,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
2 231,7
3
Dologi kiadások
6 340,9
5
Egyéb működési célú kiadások
6,1
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
12 388,9
7
Felújítások
277,6
12
Művészeti intézmények
5 661,9
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
8 331,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
2 202,5
3
Dologi kiadások
6 026,1
5
Egyéb működési célú kiadások
0,5
2
Felhalmozási költségvetés
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
6
Beruházások
823,4
7
Felújítások
100,0
14
Országos Mentőszolgálat
32 727,7
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
20 023,3
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
5 593,6
3
Dologi kiadások
8 280,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
2 250,0
15
Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ
5,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
225,1
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
60,7
3
Dologi kiadások
221,8
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
60,0
16
Országos Tisztifőorvosi Hivatal és intézményei, valamint egyéb
2 918,6
népegészségügyi intézetek
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
3 968,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 047,7
3
Dologi kiadások
9 982,6
5
Egyéb működési célú kiadások
285,8
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
116,2
7
Felújítások
35,3
17
Országos Vérellátó Szolgálat
12 130,5
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
4 234,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 233,6
3
Dologi kiadások
7 755,6
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
480,0
7
Felújítások
70,0
18
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
1 978,1
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
407 284,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
108 558,0
3
Dologi kiadások
22 827,5
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
1 969,4
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
0,4
19
Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
26,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
716,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
190,3
3
Dologi kiadások
222,7
20
Fejezeti kezelésű előirányzatok
2
Normatív finanszírozás
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
17 158,2
2
Nem állami felsőoktatási intézmények támogatása
189 859,2
3
Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás
4 892,1
4
Hit- és erkölcstan oktatás és tankönyvtámogatás
4 000,0
5
Köznevelési szerződések
3
Felsőoktatási feladatok támogatása
688,6
1
Felsőoktatás speciális feladatai
300,0
2
Lakitelek Népfőiskola támogatása
11 044,1
1 000,0
3
Kiválósági támogatások
1 306,1
905,6
4
Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap
40,0
5
Francia Egyetem kialakítása a Szegedi Tudományegyetemen
5 340,0
6
Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok
4
Köznevelési feladatok támogatása
116,7
4
Köznevelés speciális feladatainak támogatása
2 752,7
5
Nemzeti Tehetség Program
440,0
8
Szakmai, tanügy-igazgatási informatikai feladatok támogatása
400,0
11
Kislétszámú hit- és erkölcstan oktatás kiegészítő támogatása
5 280,8
12
Erzsébet program támogatása
5
Egyéb feladatok támogatása
1 000,0
1
I. világháborús centenáriumi megemlékezések
520,0
3
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve programjainak
támogatása
1 600,0
4
Peres ügyek
18
Határon túli oktatási és kulturális feladatok támogatása
801,4
1
Határon túli felsőoktatási feladatok támogatása
97,5
2
Határon túli kulturális feladatok támogatása
1 989,0
11,0
3
Határtalanul! program támogatása
231,6
5,0
4
Határon túli köznevelési feladatok támogatása
34,8
19
Szociális ágazati fejlesztések, szolgáltatások és programok
támogatása
8
Nemzetközi kulturális és oktatási kapcsolatok programjai
170,8
1
Nemzetközi kétoldalú oktatási és képzési programok
320,7
2
Európai Uniós és nemzetközi oktatási és képzési programok
5
Kétoldalú munkatervi feladatok
4,0
2
Kétoldalú kulturális munkatervi feladatok
10
Kulturális és oktatási szakdiplomáciai feladatok
5,4
2
Kulturális szakdiplomáciai feladatok
9
EU-tagsággal kapcsolatos feladatok
6
EU-tagságból eredő együttműködések
12,3
2
EU-tagságból eredő kulturális együttműködések
11
Kulturális feladatok és szervezetek támogatása
69,8
1
Filmszakmai támogatások
200,0
2
A KOGART támogatása
228,8
3
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark támogatása
75,0
4
Filmek gyártásának támogatása
500,0
5
Kiemelt és/vagy közösségi nemzetközi és hazai kulturális
fesztiválok és események támogatása
500,0
18
Zeneakadémia működésének kiegészítő támogatása
12
Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés és nemzetiségi kultúra
7
Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés és nemzetiségi kultúra
támogatása
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
109,0
28,1
1
Közgyűjteményi szakmai feladatok - közgyűjtemények nemzeti
értékmentő programja
297,8
2,0
2
Közművelődési szakmai feladatok
120,0
3
Kulturális szakemberek továbbképzése
13
Művészeti tevékenységek
1 636,0
12,4
4
Művészeti tevékenységek és egyéb fejezeti feladatok támogatása
1 441,3
5
Előadóművészeti törvény végrehajtásából adódó feladatok
(működési és művészeti pályázatok)
79,2
9
Közkönyvtári kölcsönzési jogdíjak
1 579,9
10
Művészeti nyugdíjsegélyek megtérítése
1 950,0
11
A Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapesti Őszi Fesztivál
megrendezésének támogatása
63,4
12
Egyéb színházi támogatások
30,0
13
A 100 Tagú Cigányzenekar támogatása
351,5
14
A kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatok
15
Gyermek és ifjúsági szakmai feladatok
3
Ifjúságpolitikai feladatok támogatása
28,7
2
Gyermek és ifjúsági szakmafejlesztési célok
3,0
3
Báthory István Magyar-Litván Együttműködési Alap
65,0
4
Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatása
300,0
5
Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. támogatása
16
Szociális szolgáltatások és egyéb szociális feladatok támogatása
42,5
1
Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése, szakmai
feladatok támogatása
35,3
3
Család- és ifjúságügyi fejlesztések, szolgáltatások és programok
támogatása
699,0
6
Családpolitikai Programok
65,0
18,0
7
Családpolitikai célú pályázatok
18,0
9
Karitatív Tanács tagjai által koordinált feladatok
17
Egyes szociális pénzbeli támogatások
1 540,0
1
Gyermekvédelmi Lakás Alap
841,0
6
Mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatása
690,0
7
GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott
támogatása
83,9
30,0
18
Gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztése
19
Szociális célú humánszolgáltatások
83 718,7
1
Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása
5 426,3
4
Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális
munka, krízisközpont és a Biztos Kezdet Gyerekház
finanszírozása
1 140,3
7
Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátási
szerződésekkel történő finanszírozása
7 066,4
8
Szociális humánszolgáltatók részére biztosított szociális- és
gyermekvédelmi ágazati pótlék, és egyéb ágazati bérrendezéssel
összefüggő támogatások
24,0
9
Állami és köztestületi szociális intézmények részére biztosított
ágazati pótlék
100,0
100,0
10
Egyes szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztési
támogatása
20
Társadalmi kohéziót erősítő tárcaközi integrációs szociális
programok
153,2
4,0
3
Család, esélyteremtési és önkéntes házak, továbbá egyéb
esélyteremtési programok támogatása
160,1
6
Fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő programok
támogatása
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
535,0
8
Jelnyelvi tolmácsszolgáltatás és elemi látásrehabilitáció
támogatása
446,4
12
Hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátása
190,0
13
Autista otthonok, értelmi sérült és halmozottan fogyatékosokat
ellátó lakóotthonok támogatása
22
Egészségügyi ágazati előirányzatok
201,6
2
Egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatok
2 145,6
3
Légimentés eszközpark bérlésével összefüggő kiadások
957,6
6
Nem központi fenntartású Egészségfejlesztési Irodák támogatása
500,0
7
A kollegiális szakmai vezető háziorvos intézményének bevezetése
2 000,0
8
A betegbiztonság növelésével és a struktúra átalakításával
kapcsolatos támogatások
700,0
13
Kisforgalmú gyógyszertárak működtetési támogatása
370,0
19
Patika hitelprogram kamattámogatása
6 999,0
20
Egészségügyi szakképzési (rezidens) rendszer működésének
támogatása
5 510,2
5 510,2
1 000,0
24
Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása
4 000,0
25
Új budapesti kórház előkészítése és kivitelezése
300,0
26
Egyházi fenntartású egészségügyi intézmények kiegészítő
támogatása
23
Sporttevékenység támogatása
2 347,9
4
Versenysport támogatása
3 925,0
5
Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének
kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása
6
Az olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint egyéb, a sport
stratégiai fejlesztését szolgáló feladatok támogatására
1 710,0
1
Versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatása
2 770,7
2
Sporteredmények, sportszakmai tevékenység anyagi elismerése
187,7
4
Doppingellenes tevékenység sportszakmai feladatai
2 394,7
7
Utánpótlás-nevelési feladatok
447,0
8
Fogyatékosok sportjának támogatása
376,0
10
Nem olimpiai sportágak szakmai támogatása
140,2
7
Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése
218,4
18,0
9
Sportegészségügyi ellátás támogatása
477,4
23
Szabadidősport támogatása
410,7
24
Diák- és hallgatói sport támogatása
25,0
25
Sport népszerűsítésével összefüggő kiadások
32,7
28
Stratégiai és sporttudományi innovációs folyamatok működtetése
és projektjei
11 779,4
29
Sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő
feladatok támogatása
1 700,0
30
Kiemelt sportegyesületek működésének támogatása
100,0
31
Sport-táplálkozástudományi intézmény fejlesztése, fenntartása
325,0
33
Gyulai István Memorial - Atlétikai Magyar Nagydíj támogatása
300,0
34
2019. évi Maccabi Európa Játékok (EMG 2019.) Budapesten
támogatása
24
Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése
11
Sportlétesítmények fejlesztése és fenntartása
43,0
55,4
2
Állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztése,
fenntartása
102,0
1 198,0
3
XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválhoz (EYOF)
kapcsolódó fejlesztések
208,7
57,5
12
Magyar Sport Háza támogatása
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
25
Felújítások központi támogatása, egyéb fejlesztési támogatások
800,0
1 480,0
15
MOME Campus - Kreatív Innovációs és Tudáspark kialakítása
26
Alapítványok, közalapítványok által ellátott feladatok és általuk
fenntartott intézmények támogatása
1
Oktatási alapítványok, közalapítványok
184,3
2
Közalapítvány a Budapesti Német Nyelvű Egyetemért
30,8
14
Autizmus Alapítvány
2
Kulturális alapítványok, közalapítványok
1 296,8
10
Egyéb kulturális alapítványok működési és programtámogatása
44,0
12
Trianon Múzeum Alapítvány (Várpalotai Trianon Múzeum)
támogatása
64,0
27
Nemzeti Pedagógus Kar működtetésének támogatása
28
Gazdasági társaságok által ellátott feladatok támogatása
8 818,9
2
Gazdasági társaságok által ellátott kulturális feladatok támogatása
3
Gazdasági társaságok által ellátott szociális feladatok támogatása
252,2
1
Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú NKft.
támogatása
183,3
2
Pro Rekreatione Közhasznú NKft. támogatása
247,1
4
Gazdasági társaságok által ellátott köznevelési feladatok
támogatása
30
Társadalmi, civil és non-profit szervezetek működési támogatása
23
Kulturális társadalmi, civil és non-profit szervezetek
97,3
2
Kulturális társadalmi, civil szervezetek, szövetségek,
egyesületek támogatása
450,0
3
Területi Művelődési Intézmények Egyesülete (TEMI)
támogatása
30,0
4
Magyar Írószövetség támogatása
22,0
5
Tudományos Ismeretterjesztő Társulat támogatása
50,0
6
Rákóczi Szövetség támogatása
24
Egészségügyi társadalmi, civil és non-profit szervezetek
100,1
1
Magyar Vöröskereszt támogatása
30,0
2
Magyar Rákellenes Liga támogatása
51,3
3
Egészségügyi társadalmi, civil és non-profit szervezetek
működési támogatása
30,0
4
Magyar ILCO Szövetség támogatása
20,0
5
Magyar Gyermekonkológiai Hálózat
20,0
6
Daganatos Betegek Rehabilitációs Lelki Otthona
20,0
7
Rákbetegek Országos Szövetsége
25
Szociális társadalmi, civil és non-profit szervezetek
149,5
5
Fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezetei; közösségi,
szolidaritási és esélyteremtési programok támogatása
143,3
6
Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos
Érdekvédelmi Szövetsége
181,8
7
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
176,4
8
Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége
181,8
9
Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége
21,0
10
Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és
Érdekvédelmi Szövetsége
55,1
11
Autisták Országos Szövetsége
22,0
12
Siketvakok Országos Egyesülete
56,4
13
Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és
Alapítványok Országos Szövetsége
610,5
21
Karitatív tevékenységet végző szervezetek támogatása
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
39,6
23
Dévény Anna Alapítvány
10,0
24
Kézenfogva Alapítvány
10,0
25
Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum
5,0
26
Afázia Egyesület
5,0
27
Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos
Érdekvédelmi Egyesülete
26
Sport-, társadalmi, civil és non-profit szervezetek
372,2
2
Magyar Olimpiai Bizottság
27
Család- és ifjúságügyi társadalmi, civil és non-profit szervezetek
és közösségi programok támogatása
85,0
1
Esélyteremtési és önkéntes programok, feladatok támogatása
2,0
2,0
35
Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez
2 185,2
6,0
39
Szociális intézményi foglalkoztatás támogatása
239,5
1,9
46
Megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci integrációját
elősegítő programok
34 427,5
3,0
47
Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának
támogatása
26,3
48
Kincstári díj és pénzügyi tranzakciós illeték
50
Kulturális szakmai feladatok támogatása
37,2
4 546,5
1
Magyar Állami Operaház - Eiffel Bázis
22,0
3
Emlékpont Központ támogatása
534,4
32 097,7
7
Liget Budapest projekt előkészítése és megvalósítása
15,4
3 484,6
8
A Fővárosi Nagycirkusz elhelyezése és kialakítása
86,1
2 689,7
9
A Budai Vigadó felújításának támogatása
1 400,0
10
Makovecz Imre Pályázati Alap
2 122,9
51
Fejezeti általános tartalék
5 267,1
54
Nemzeti Együttműködési Alap
55
Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások
1
Egyházi kulturális tevékenységek támogatása (közgyűjtemények,
közművelődési intézmények, kulturális programok)
2 005,6
906,2
1
Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények
támogatása
2
Egyházi hit- és egyéb oktatási tevékenység támogatása
3 100,0
1
Hittanoktatás támogatása
8 844,0
3
Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és
kiegészítése
17 700,0
4
Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék
5
Kistelepülési és szórvány egyházi támogatások
1 930,0
1
Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő
egyházi személyek jövedelempótléka - Bevett egyházak
420,0
4
Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatása -
Határon túli egyház és annak belső egyházi jogi személye
1 450,0
7
Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások
300,0
3 510,0
9
Egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása
3 877,0
10
Lakitelek Népfőiskola beruházásával összefüggő feladatok
81,2
40,0
12
Vallási tevékenységet végző szervezetek támogatása
300,0
13
Határon túli egyházi intézmények fejlesztésének támogatása
1 720,0
14
Egyházak hitéleti támogatásának kiegészítése
600,0
16
A soproni Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola,
Gimnázium és Kollégium rekonstrukciója
200,0
21
Egyházi személyek eszközellátásának támogatása
880,0
220,0
22
Reformáció Emlékbizottság programjainak támogatása
302,5
23
Kazincbarcikai Don Bosco Sportközpont létrehozása
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
500,0
24
A győri Nagyboldogasszony Bazilika rekonstrukciója
1 270,9
150,0
56
Nemzetiségi támogatások
1 599,7
57
Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása
970,8
58
Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott
intézmények támogatása
59
Társadalmi felzárkózást segítő programok
52,3
4
Roma kultúra támogatása
421,5
15,0
5
Társadalmi, gazdasági, területi hátránykiegyenlítést elősegítő
programok, szakkollégiumok
29,7
6
Felzárkózás-politika koordinációja
1 048,9
7
Roma ösztöndíj programok
79,2
10
Multifunkcionális Nemzetiségi - Roma Módszertani, Oktatási és
Kulturális Központ
80,0
11
Budapesti Roma Oktatási és Kulturális Központ
3,9
878,5
60
Nemzetiségi intézmények támogatása beruházásra, felújításra,
pályázati önrészre
13 797,9
63
Fejezeti stabilitási tartalék
21
Központi kezelésű előirányzatok
1
Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap
1
Családi támogatások
316 527,9
1
Családi pótlék
5 397,0
2
Anyasági támogatás
65 588,6
3
Gyermekgondozást segítő ellátás
12 479,7
4
Gyermeknevelési támogatás
1 789,1
5
Gyermekek születésével kapcsolatos szabadság megtérítése
5 029,9
6
Életkezdési támogatás
5 528,9
7
Pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatások
1 515,5
8
Gyermektartásdíjak megelőlegezése
2
Korhatár alatti ellátások
76 131,7
1
Szolgálati járandóság
19 610,4
2
Korhatár előtti ellátás, balettművészeti életjáradék
3
Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások
9 108,8
1
Átmeneti bányászjáradék, szénjárandóság kiegészítése és kereset-
kiegészítése
1 874,3
2
Mezőgazdasági járadék
34 660,3
3
Fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka
11 906,5
4
Politikai rehabilitációs és más nyugdíj-kiegészítések
2 623,9
5
Házastársi pótlék
37,8
6
Egyéb támogatások (Cukorbetegek támogatása,
Lakbértámogatás)
311,7
7
Megváltozott munkaképességűek kereset-kiegészítése
63 400,0
8
Járási szociális feladatok ellátása
4
Különféle jogcímen adott térítések
16 489,7
1
Közgyógyellátás
5 400,0
2
Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás
1 759,8
4
Folyósított ellátások utáni térítés
3 137,0
2
Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása
250,0
3
Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása
4
Gyógyszertári tulajdoni hányad értékesítéséből származó bevétel
1,0
5
Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek és kiadások
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
1
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi
joggyakorlásával kapcsolatos bevételek
1
Ingatlanvagyon értékesítéséből befolyó bevételek
2,0
2,0
2
Egyéb vagyonnal kapcsolatos bevételek
2
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi
joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
1,0
1
Ingatlanok fenntartásával járó kiadások
1,0
2
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ rábízott vagyonába
tartozó társaságok tőkeemelése
1,0
3
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ rábízott vagyonába
tartozó társaságokhoz kapcsolódó egyéb kiadások
XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
2 980 180,8
923 421,1
-2 056 759,7
Hazai felhalmozási költségvetés
163 515,3
33 986,1
-129 529,2
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
XX. fejezet összesen
3 143 696,1
957 407,2
-2 186 288,9
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XXI . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
XXI. MINISZTERELNÖKI KABINETIRODA
1
Miniszterelnöki Kabinetiroda
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 967,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
544,8
3
Dologi kiadások
1 580,1
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
246,0
2
Nemzeti Kommunikációs Hivatal
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
200,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
54,2
3
Dologi kiadások
133,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
20,0
20
Fejezeti kezelésű előirányzatok
1
Célelőirányzatok
500,0
1
Kormányfői protokoll
15 590,0
2
Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos
feladatok
612,4
4
A Magyar Foundation of North America támogatása
200,0
5
Batthyány Lajos Alapítvány működéséhez és feladatainak
ellátásához szükséges hozzájárulás
58,1
6
Fejezeti általános tartalék
300,0
9
Tudatos nemzeti közjogi gondolkodás és a magyar kulturális
értékek megőrzése és fejlesztése
XXI. MINISZTERELNÖKI KABINETIRODA
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
21 741,1
0,0
-21 741,1
Hazai felhalmozási költségvetés
266,0
0,0
-266,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
XXI. fejezet összesen
22 007,1
0,0
-22 007,1
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XXX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL
1
Gazdasági Versenyhivatal igazgatása
52,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 064,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
295,4
3
Dologi kiadások
673,5
5
Egyéb működési célú kiadások
40,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
85,0
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
167,0
26,8
1
OECD ROK
45,8
2
Fejezeti tartalék
XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
2 285,9
78,8
-2 207,1
Hazai felhalmozási költségvetés
85,0
0,0
-85,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
XXX. fejezet összesen
2 370,9
78,8
-2 292,1
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XXXI . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
1
Központi Statisztikai Hivatal
726,2
33,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
5 471,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 529,1
3
Dologi kiadások
1 966,6
5
Egyéb működési célú kiadások
0,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
428,1
7
Felújítások
20,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
32,8
4
KSH Könyvtár
5,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
125,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
33,0
3
Dologi kiadások
31,8
5
KSH Népességtudományi Kutató Intézet
38,7
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
116,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
31,4
3
Dologi kiadások
29,6
6
Fejezeti kezelésű előirányzatok
483,4
1
Statisztikai Elemző Központ Korlátolt Felelősségű Társaság
támogatása
126,1
2
Fejezeti stabilitási tartalék
285,0
40,0
3
Fejezeti általános tartalék
XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
10 229,8
769,9
-9 459,9
Hazai felhalmozási költségvetés
520,9
33,0
-487,9
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
XXXI. fejezet összesen
10 750,7
802,9
-9 947,8
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XXXIII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
1
MTA Titkárság Igazgatása, tiszteletdíjak
24,2
15,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
6 564,3
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 691,5
3
Dologi kiadások
354,8
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
42,0
5
Egyéb működési célú kiadások
3,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
25,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
15,0
2
MTA Könyvtár és Információs Központ
3 859,9
20,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
459,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
116,9
3
Dologi kiadások
3 819,2
5
Egyéb működési célú kiadások
3,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
18,0
3
MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek
16 857,3
522,7
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
17 759,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
4 822,3
3
Dologi kiadások
9 569,2
5
Egyéb működési célú kiadások
117,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
1 521,9
7
Felújítások
67,3
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
18,5
4
MTA Támogatott Kutatóhelyek
421,0
7,4
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
2 379,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
608,6
3
Dologi kiadások
470,8
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
12,6
5
MTA egyéb intézmények
896,9
1
MTA Létesítménygazdálkodási Központ
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
406,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
109,4
3
Dologi kiadások
1 038,7
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
43,3
253,2
2
MTA Jóléti intézmények
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
206,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
66,4
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XXXIII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
3
Dologi kiadások
190,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
1,0
64,1
3
MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
111,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
30,2
3
Dologi kiadások
71,9
1,5
4
Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
10,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
3,0
3
Dologi kiadások
7,7
6
Fejezeti kezelésű előirányzatok
80,9
1
Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása (tudományos
társaságok, Nagy Imre Alapítvány, Bolyai Műhely Alapítvány)
56,6
2
Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek
támogatása
178,4
3
Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása
1 076,9
4
Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása
542,0
600,0
5
Infrastruktúra fejlesztés
3 044,5
343,2
6
Lendület Program
898,3
7
Fiatal kutatók pályázatos támogatása
170,0
8
Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak
845,0
9
Posztdoktori pályázatok támogatása
428,4
10
Szakmai feladatok teljesítése
300,0
11
Kiválósági központok támogatása
723,8
12
Központi kezelésű felújítások
128,0
2 872,0
13
MTA Agrártudományi Kutatóközpont fejlesztése
81,0
319,0
14
MTA Agrártudományi Kutatóközpont Látogatóközpont
3 500,0
15
MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet fejlesztése
XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
58 864,9
22 378,1
-36 486,8
Hazai felhalmozási költségvetés
10 080,6
565,1
-9 515,5
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
XXXIII. fejezet összesen
68 945,5
22 943,2
-46 002,3
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XXXIV . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
XXXIV. MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA
1
MMA Titkársága
1
MMA Titkárság Igazgatása
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
588,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
166,1
3
Dologi kiadások
659,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
136,0
2
MMA köztestületi feladatok
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 922,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
370,3
3
Dologi kiadások
346,5
3
MMA Kutatóintézet
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
149,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
42,6
3
Dologi kiadások
36,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
23,0
4
Fejezeti kezelésű előirányzatok
105,0
1
Országos művészeti társaságok, szövetségek támogatása
188,0
2
Magyar Művészetek Háza programok
15,0
3
Nemzetközi programok, konferenciák, nemzetközi tagdíjak
55,0
6
Kutatási tevékenység támogatása
200,0
7
Pályázati alapok
13,0
8
Pesti Vigadó művészeti programok
675,0
11
Gazdasági társaságok által ellátott kulturális feladatok támogatása
64,0
16,0
13
Nemzeti Szalon programjai
4 800,0
14
MMA végleges elhelyezésére szolgáló irodaház rekonstrukciója
XXXIV. MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
5 597,5
0,0
-5 597,5
Hazai felhalmozási költségvetés
4 975,0
0,0
-4 975,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
XXXIV. fejezet összesen
10 572,5
0,0
-10 572,5
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XXXV . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
XXXV. NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS
INNOVÁCIÓS HIVATAL
1
NKFI Hivatal
2 711,0
50,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 961,3
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
523,3
3
Dologi kiadások
1 926,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
65,0
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 676,4
498,9
1
Nemzetközi tagdíjak
39,7
3
Fejezeti stabilitási tartalék
2 000,0
4
MTA Agrártudományi Kutatóközpont fejlesztéséhez kapcsolódó
beruházások támogatása
XXXV. NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS HIVATAL
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
7 127,0
3 209,9
-3 917,1
Hazai felhalmozási költségvetés
2 065,0
50,0
-2 015,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
XXXV. fejezet összesen
9 192,0
3 259,9
-5 932,1
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XLI . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS
BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
1
Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai
1
Devizahitelek kamatelszámolásai
22 192,9
1
Nemzetközi pénzügyi szervezetektől felvett devizahitelek kamata
2
Egyéb devizahitelek kamata
521,3
1
Átvállalt önkormányzati devizahitelek külföldi pénzintézetek
felé
996,9
2
Átvállalt önkormányzati devizahitelek belföldi pénzintézetek
felé
3 623,0
3
Egyéb devizahitelek
2
Devizakötvények kamatelszámolásai
1
Nemzetközi devizakötvények
195 619,2
1
Devizakötvények kamata
2
Belföldi devizakötvények
9 950,5
705,5
1
Devizakötvények kamata
18,1
3
Egyéb devizaműveletek kamatelszámolásai
2
A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai
1
Forinthitelek kamatelszámolásai
27 734,8
1
Nemzetközi pénzügyi szervezetektől felvett forinthitelek kamata
2
Államkötvények kamatelszámolása
1
Piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolásai
547 330,3
29 894,6
1
Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények
kamatelszámolásai
68 867,5
6 876,4
2
Lakossági kötvények
434,9
2
Nem piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolása
3
Kincstárjegyek kamatelszámolásai
12 386,2
1
Diszkont kincstárjegyek kamatelszámolása
64 097,4
2
Lakossági kincstárjegyek kamatelszámolása
1 307,8
329,9
4
Repóügyletek kamatelszámolásai
4 943,0
5
Kincstári egységes számla forintbetét kamatelszámolásai
3
Adósság és követeléskezelés egyéb kiadásai
1
Jutalékok és egyéb költségek
2 563,5
1
Deviza elszámolások
41 674,8
2
Forint elszámolások
1 950,0
2
Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások
1 155,9
3
Adósságkezelés költségei
XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
1 002 406,9
42 767,5
-959 639,4
Hazai felhalmozási költségvetés
0,0
0,0
0,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
XLI. fejezet összesen
1 002 406,9
42 767,5
-959 639,4
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XLII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI
ÉS KIADÁSAI
1
Vállalkozások költségvetési befizetései
734 700,0
1
Társasági adó
66 500,0
4
Pénzügyi szervezetek különadója
27 600,0
5
Cégautóadó
80 600,0
6
Egyszerűsített vállalkozói adó
30 000,0
7
Bányajáradék
30 800,0
8
Játékadó
9
Ökoadó
18 600,0
1
Energiaadó
5 300,0
2
Környezetterhelési díj
24 000,0
10
Egyéb befizetések
55 500,0
11
Energiaellátók jövedelemadója
66 500,0
12
Rehabilitációs hozzájárulás
75 500,0
14
Kisadózók tételes adója
13 500,0
15
Kisvállalati adó
52 200,0
16
Közműadó
11 700,0
18
Reklámadó
2
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
2 509 142,4
1
Általános forgalmi adó
1 021 957,6
1 029 500,0
2
Jövedéki adó
23 200,0
3
Regisztrációs adó
54 400,0
4
Távközlési adó
205 700,0
5
Pénzügyi tranzakciós illeték
31 500,0
6
Biztosítási adó
3
Lakosság költségvetési befizetései
1 787 400,0
1
Személyi jövedelemadó
8 000,0
2
Egyéb lakossági adók
147 200,0
4
Lakossági illetékek
43 500,0
5
Gépjárműadó
900,0
6
Magánszemélyek jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes
jövedelmeinek különadója
4
Egyéb költségvetési bevételek
1
Vegyes bevételek
4 366,0
8
Egyéb vegyes bevételek
3 503,0
9
Kezesség-visszatérülés
2
Központosított bevételek
23 026,3
1
Bírságbevételek
69 000,0
2
Termékdíjak
15 510,5
3
Egyéb központosított bevételek
154 500,0
4
Megtett úttal arányos útdíj
8 000,0
5
Hulladéklerakási járulékból származó bevétel
53 000,0
6
Időalapú útdíj (HD)
5
Költségvetési befizetések
57 339,9
1
Központi költségvetési szervek
7 000,0
3
Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos
önkormányzati befizetések
17 000,0
4
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap befizetése
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XLII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
7
Egyéb uniós bevételek
11 800,0
2
Vámbeszedési költség megtérítése
171,8
3
Cukorágazati hozzájárulás beszedési költség megtérítése
4
Uniós támogatások utólagos megtérülése
30 850,0
5
Strukturális Alapok
8
Tőke követelések visszatérülése
36,3
1
Kormányhitelek visszatérülése
28
Diákhitel 2 konstrukció kamattámogatása
641,0
29
Lakástámogatások
29 280,0
182 020,0
1
Egyéb lakástámogatások
31
Szociálpolitikai menetdíj támogatás
104 000,0
32
Egyéb költségvetési kiadások
1
Vegyes kiadások
3 200,0
4
Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások
1,0
5
Szanálással kapcsolatos kiadások
200,0
6
Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése
7
Védelmi felkészítés előirányzatai
497,0
1
Honvédelmi- és gazdasági felkészülés központi kiadásai
1 200,0
2
Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési
feltételeinek biztosítása
8 523,0
11
Egyéb vegyes kiadások
8 200,0
12
1% SZJA közcélú felhasználása
35,0
19
Mehib és Eximbank behajtási jutaléka
1,0
21
Ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték, egyéb vámvisszatérítések
1 700,0
22
Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés
3 500,0
25
Átmeneti hulladék-közszolgáltatással kapcsolatos kiadások
5,0
26
Egyéb megszűnt jogcímek miatt járó támogatás
20,0
27
Fuvarozók kamattámogatása
3 000,0
28
Filmszakmai közvetett támogatások mozgókép törvény szerinti
kiegészítő finanszírozása
33
Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése
500,0
3
Eximbank Zrt. által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési
kötelezettség
6 310,9
4
MEHIB Zrt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési
kötelezettség
17 500,0
5
Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciaügyleteiből eredő fizetési
kötelezettség
2 000,0
7
Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteiből
eredő fizetési kötelezettség
150,0
10
A közszférában dolgozók lakáshiteleihez vállalt kezességből eredő
fizetési kötelezettség
10,0
13
Agrárhitelekhez vállalt kezességekből eredő fizetési kötelezettség
1 400,0
14
A "fészekrakó" programhoz vállalt kezességből eredő fizetési
kötelezettség
6 128,8
15
MFB Zrt. által nyújtott hitelekből és vállalt garanciaügyletekből
eredő fizetési kötelezettség
10,0
16
Áthidaló hitelprogramra vállalt kezességekből eredő fizetési
kötelezettség
5,0
19
Gyűjtőszámla hitelprogramra vállalt kezességekből eredő fizetési
kötelezettség
50,0
20
E-útdíj fizetési célú hitelprogramhoz vállalat kezességekből eredő
fizetési kötelezettség
34
Kormányzati rendkívüli kiadások
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XLII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
2
Pénzbeli kárpótlás
1 077,3
1
Pénzbeli kárpótlás
2 153,5
2
Az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlás
52,8
3
Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei
35
Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz
2
Egészségbiztosítási Alap támogatása
368 745,2
4
Járulék címen átadott pénzeszköz
14 706,1
9
Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás
36
Nemzetközi pénzügyi intézmények felé vállalt kötelezettségek
kiadásai
1
Nemzetközi tagdíjak
1 443,0
2
IBRD alaptőke értékállóságának biztosítása
3,7
3
CEB tagdíj
31,1
4
Bruegel tagdíj
5 656,0
8
AIIB alaptőke hozzájárulás
2
Nemzetközi multilaterális segélyezési tevékenység
1 309,8
1
IDA alaptőke-hozzájárulás
45,0
2
IMF HIPC segélyprogramban való részvétel kamattámogatása
39,0
3
Hozzájárulás az EBRD által kezelt Nyugat-Balkáni Alaphoz
103,9
4
EU Szomszédsági Beruházási Eszköz
40,0
3
Egyéb kiadások
37
Hozzájárulás az EU költségvetéséhez
41 798,2
1
ÁFA alapú hozzájárulás
250 495,2
2
GNI alapú hozzájárulás
22 045,9
3
Brit korrekció
2 705,5
4
Dánia, Hollandia és Svédország számára teljesítendő bruttó GNI
csökkentés
41
Követeléskezelés költségei
1,7
42
Alapok támogatása
15 388,5
3 550,0
2
Bethlen Gábor Alap támogatása
3 259,7
3
Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatása
7 686,0
5
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatása
1,0
6
Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja támogatása
XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
936 855,8
7 588 546,2
6 651 690,4
Hazai felhalmozási költségvetés
185 570,0
1 021 957,6
836 387,6
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
XLII. fejezet összesen
1 122 425,8
8 610 503,8
7 488 078,0
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XLIII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS
BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
1
Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek
1
Ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos bevételek
1
Ingatlan értékesítésből származó bevételek
15 000,0
2
Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok
300,0
értékesítési bevétele
3
Egyéb eszközök értékesítésből származó bevételek
100,0
554,4
4
Bérleti díjak
3 200,0
5
Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok
bérleti díja
2 248,7
6
Vagyonkezelői díj
2
Társaságokkal kapcsolatos bevételek
1
Tulajdoni részesedések értékesítéséből származó bevétel
15,0
33 573,0
2
Osztalékbevételek
3
Egyéb bevételek
236,8
1
Távközlési koncessziókból származó díj
1 203,0
2
Az Európai Uniós finanszírozású projektek megelőlegezéseinek
4 812,0
visszatérülése
1 250,0
3
Vegyes bevételek
2
Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások
1
Ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos kiadások
1
Ingatlan-beruházások, ingatlanvásárlás
18 500,0
1
Az MNV Zrt. ingatlan-beruházásai, ingatlanvásárlásai
27 000,0
2
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által végrehajtott
ingatlanvásárlások és ingatlan beruházások
8 960,0
3
A FINA Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi
Világbajnokság budapesti megrendezéséhez szükséges egyes
létesítmény-fejlesztések kiadásai
1 934,0
4
Dagály Strandfürdő felújítása
1 206,0
5
Balatonfüredi parkoló fejlesztés
399,0
6
Kompkikötő létesítése
5 000,0
7
Budapesti konferencia-központ megvalósítása
649,1
8
A Gül Baba türbéje és környezete komplex rekonstrukciójához
kapcsolódó beruházások megvalósítása
1 800,0
10
Nemzeti Lovarda fejlesztésével kapcsolatos kiadások
1 450,0
11
A Rubik kocka motívuma és gondolatisága által ihletett kiállítási
központ létrehozásával kapcsolatos kiadások
10 000,0
12
Ipari parkok kialakítása, fejlesztése
49,5
100,5
13
Egyéb eszközök vásárlása
2
Ingatlanok fenntartásával járó kiadások
4 950,0
1
Az MNV által kezelt ingatlanok üzemeltetése, fenntartása,
karbantartása, javítása
2 700,0
2
Ingatlanok őrzése
2 000,0
3
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által kezelt ingatlanok fenntartása,
karbantartása
2
Társaságokkal kapcsolatos kiadások
1
Állami tulajdoni részesedések növekedését eredményező kiadások
12 713,0
1
Az MNV Zrt. által végrehajtott részesedésvásárlás, tőkeemelés,
pótbefizetés
1 000,0
2
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által végrehajtott tőkeemelés
2
Állami tulajdonú társaságok támogatása
7 300,0
1
Az MNV Zrt. működésének támogatása
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XLIII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
16 055,1
2
Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásába tartozó társaságok
támogatása
5 100,0
3
A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.
támogatása
3 000,0
4
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésének támogatása és
tevékenységével kapcsolatos egyéb kiadások
2 350,0
3
Tulajdonosi kölcsönök elszámolása
3
Az államot korábbi tulajdonosi döntéseihez kapcsolódóan terhelő
kiadások
2,0
1
Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések
2,0
2
Kezesi felelősségből eredő kifizetések
2,0
3
Konszernfelelősség alapján történő kifizetések
10 000,0
4
Az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi
feladatok finanszírozása
1 450,0
5
Kárpótlási jegyek életjáradékra váltása
850,0
6
Egyéb bírósági döntésből eredő kiadások
7,0
7
Egyéb szerződéses kötelezettségekből eredő kifizetések
4
A vagyongazdálkodás egyéb kiadásai
2 000,0
1
Tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők díja
40,0
2
Eljárási költségek
500,0
500,0
3
Állami tulajdonú ingatlanvagyon felmérése
1 000,0
4
ÁFA elszámolás
9 407,2
5
Átváltoztatható kötvény kamatfizetése
4 702,2
3 134,8
6
Európai Uniós pályázatokhoz forrás biztosítása
1 408,2
7
Egyéb vagyonkezelési kiadások
7 000,0
5
Fejezeti tartalék
XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
79 525,2
42 265,9
-37 259,3
Hazai felhalmozási költségvetés
96 696,4
20 227,0
-76 469,4
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
XLIII. fejezet összesen
176 221,6
62 492,9
-113 728,7
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XLIV . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS
BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
1
A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek
1
Ingatlan értékesítéséből származó bevételek
5 500,0
2 880,0
2
Haszonbérleti díj
120,0
3
Vagyonkezelői díj
50,0
4
Egyéb bevételek
2
A Nemzeti Földalappal kapcsolatos kiadások
2 000,0
1
Termőföld vásárlás
9 300,0
2
Életjáradék termőföldért
500,0
3
Ingatlanok fenntartásával járó kiadások
4
A vagyongazdálkodás egyéb kiadásai
800,0
1
Tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők díja
450,0
2
Eljárási költségek, díjak
750,0
3
Állami tulajdonú ingatlanvagyon felmérés
1 308,7
4
Állami tulajdonú ingatlanvagyon jogi rendezése
33,0
5
Bírósági döntésből eredő kiadások
900,0
6
Egyéb vagyonkezelési kiadások
1 000,0
5
Fejezeti tartalék
XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
15 041,7
3 050,0
-11 991,7
Hazai felhalmozási költségvetés
2 000,0
5 500,0
3 500,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
XLIV. fejezet összesen
17 041,7
8 550,0
-8 491,7
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
LXII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
LXII. NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS
INNOVÁCIÓS ALAP
1
Hazai innováció támogatása
36 516,7
9 647,3
2
A nemzetközi együttműködésben megvalósuló innováció
4 725,0
225,0
támogatása
3
Befizetés a központi költségvetésbe
17 000,0
4
Alapkezelőnek átadott pénzeszköz
2 701,0
50,0
6
Kutatási témapályázatok támogatása
8 000,0
50,0
19
Innovációs járulék
74 000,0
20
Egyéb bevételek
1 129,9
85,1
23
Költségvetési támogatás
7 686,0
LXII. NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAP
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
68 942,7
82 815,9
13 873,2
Hazai felhalmozási költségvetés
9 972,3
85,1
-9 887,2
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
LXII. fejezet összesen
78 915,0
82 901,0
3 986,0
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
LXIII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP
1
Aktív támogatások
13 679,0
2 493,0
1
Foglalkoztatási és képzési támogatások
2
Szakképzési és felnőttképzési támogatások
19 090,0
910,0
4
Passzív kiadások
47 000,0
1
Álláskeresési ellátások
5
Bérgarancia kifizetések
4 000,0
6
Működtetési célú kifizetések
3 500,0
8
Start-munkaprogram
298 559,0
26 441,0
14
EU-s elő- és társfinanszírozás
73 613,4
503,0
4
2014-2020-as időszak munkaerőpiaci programjainak
előfinanszírozása
25
Előfinanszírozott uniós programok kiadásainak visszatérülése
60 000,0
26
Egyéb bevétel
721,4
1
Területi egyéb bevétel
278,6
999,6
2
Központi egyéb bevétel
0,4
620,0
3
Szakképzési és felnőttképzési egyéb bevétel
180,0
31
Szakképzési hozzájárulás
60 706,7
33
Bérgarancia támogatás törlesztése
1 000,0
35
Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék Nemzeti
165 801,9
Foglalkoztatási Alapot megillető hányada
38
Szociális hozzájárulási adó Nemzeti Foglalkoztatási Alapot
223 668,6
megillető hányada
LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
459 441,4
513 518,2
54 076,8
Hazai felhalmozási költségvetés
30 347,0
459,0
-29 888,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
LXIII. fejezet összesen
489 788,4
513 977,2
24 188,8
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
LXIV . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
LXIV. SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETEK
INTEGRÁCIÓS ALAPJA
1
Költségvetési támogatás
1,0
3
Működési kiadások
1,0
LXIV. SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETEK INTEGRÁCIÓS ALAPJA
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
1,0
1,0
0,0
Hazai felhalmozási költségvetés
0,0
0,0
0,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
LXIV. fejezet összesen
1,0
1,0
0,0
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
LXV . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
LXV. BETHLEN GÁBOR ALAP
2
Költségvetési támogatás
15 388,5
3
Eseti támogatás
3 550,0
4
Nemzetpolitikai célú támogatások
14 272,5
3 550,0
5
Alapkezelő működési költségei
900,0
8
Magyarság Háza program támogatása
216,0
LXV. BETHLEN GÁBOR ALAP
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
15 388,5
15 388,5
0,0
Hazai felhalmozási költségvetés
3 550,0
3 550,0
0,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
LXV. fejezet összesen
18 938,5
18 938,5
0,0
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
LXVI . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP
1
Kis- és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tárolók beruházása,
fejlesztése
2 148,2
1
Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) beruházása
793,6
2
Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT)
beruházási munkái és biztonságnövelő programja
2
Nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló telephely kiválasztása
400,0
3
Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítése, felújítása
1 852,4
4
Nukleáris létesítmények leszerelésének előkészítése
79,0
1
Paksi Atomerőmű leszerelésének előkészítése
5
RHK Kft. működése, radioaktívhulladék-tárolók és a KKÁT
4 808,8
üzemeltetési kiadásai
6
Ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások
1 171,6
támogatása
7
Alapkezelőnek működési célra
143,9
9
Nukleáris üzemanyag-ciklus lezárása
67,0
15
Nukleáris létesítmények befizetései
22 797,7
1
MVM Paksi Atomerőmű Zrt. befizetése
16
Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése
7,1
18
Költségvetési támogatás
3 259,7
LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
6 191,3
26 064,5
19 873,2
Hazai felhalmozási költségvetés
5 273,2
0,0
-5 273,2
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
LXVI. fejezet összesen
11 464,5
26 064,5
14 600,0
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
LXVII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP
1
Alapból nyújtott támogatások
8 610,0
2
Működési kiadások
954,5
40,5
4
Kulturális célú központi költségvetési szervek működési
245,0
kiadásainak támogatása
6
Egyéb bevételek
300,0
7
Játékadó NKA-t megillető része
10 800,0
8
Kulturális adó
120,0
9
Szerzői jogi törvény alapján a közös jogkezelőktől származó
600,0
befizetések
LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
9 809,5
11 820,0
2 010,5
Hazai felhalmozási költségvetés
40,5
0,0
-40,5
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
LXVII. fejezet összesen
9 850,0
11 820,0
1 970,0
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
LXVIII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS
BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP
1
Rendszeres befizetés
3,7
6
Működési kiadások
3,6
7
Káreseménnyel összefüggő kártalanítás kifizetése
0,1
LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
3,7
3,7
0,0
Hazai felhalmozási költségvetés
0,0
0,0
0,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
LXVIII. fejezet összesen
3,7
3,7
0,0
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
LXXI . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP
1
Nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek
1 983 178,1
1
Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része és
munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék
2
Biztosítotti nyugdíjjárulék
1 095 195,7
1
Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék
3
Egyéb járulékok és hozzájárulások
1 020,7
2
Megállapodás alapján fizetők járulékai
15 005,5
5
Egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher
11 473,0
5
Késedelmi pótlék, bírság
7
Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
4 863,6
3
Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek
2
Nyugdíjbiztosítási ellátásokhoz kapcsolódó kiadások
1
Nyugellátások
1
Öregségi nyugdíj
2 496 202,6
1
Korhatár felettiek öregségi nyugdíja
233 460,8
2
Nők korhatár alatti nyugellátása
3
Hozzátartozói nyugellátás
31 410,1
1
Árvaellátás
333 844,1
2
Özvegyi nyugellátás
4
Egyösszegű méltányossági kifizetések
500,0
2
Egyszeri segély
4
Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai
4
Egyéb, ellátáshoz kapcsolódó kiadások
4 253,9
2
Postaköltség
2 007,7
3
Egyéb kiadások
3
Vagyongazdálkodás
1,0
1,0
1
Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás
5
Nyugdíjbiztosítási költségvetési szerv
1 955,0
1
Központi hivatali szerv
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
5 652,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 577,7
3
Dologi kiadások
3 594,0
5
Egyéb működési célú kiadások
7,2
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
181,1
LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
3 112 511,5
3 112 692,6
181,1
Hazai felhalmozási költségvetés
181,1
0,0
-181,1
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
LXXI. fejezet összesen
3 112 692,6
3 112 692,6
0,0
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
LXXII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP
1
Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek
565 187,6
1
Szociális hozzájárulási adó E. Alapot megillető része és
munkáltatói egészségbiztosítási járulék
738 482,7
2
Biztosítotti egészségbiztosítási járulék
3
Egyéb járulékok és hozzájárulások
29 926,1
1
Egészségügyi szolgáltatási járulék
315,0
2
Megállapodás alapján fizetők járulékai
23 342,6
4
Munkáltatói táppénz hozzájárulás
159,0
5
Egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher
169 962,0
4
Egészségügyi hozzájárulás
4 665,4
5
Késedelmi pótlék, bírság
6
Költségvetési hozzájárulások
5 400,0
2
Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos költségvetési
hozzájárulás
368 745,2
6
Járulék címen átvett pénzeszköz
14 706,1
10
Tervezett pénzeszköz-átvétel
7
Egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
525,0
1
Terhességmegszakítás egyéni térítési díja
5 549,5
2
Baleseti és egyéb kártérítési megtérítések
1 190,4
3
Kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek
7
Gyógyszergyártók és forgalmazók befizetései
11 000,0
1
Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói
befizetések
55 000,0
2
Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és
forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással
kapcsolatos bevételek
8
Nemzetközi egyezményből eredő ellátások megtérítése
2 180,0
1
EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások
2,0
2
Nem EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások
11
Egészségügyi szolgáltatók visszafizetése
150,0
1
Gyógyszertámogatással, gyógyászati segédeszköz támogatással
kapcsolatos ellenőrzésekből eredő visszafizetések
300,0
2
Egészségügyi szolgáltatók egyéb visszafizetése
28 955,3
12
Baleseti adó
31 734,5
13
Népegészségügyi termékadó
540,0
14
Dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása
2
Egészségbiztosítási ellátások kiadásai
2
Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai
49 815,9
1
Csecsemőgondozási díj, Terhességi-gyermekágyi segély
2
Táppénz
79 258,4
1
Táppénz
3 812,3
2
Gyermekápolási táppénz
8 829,1
3
Baleseti táppénz
3
Betegséggel kapcsolatos segélyek
450,0
4
Egyszeri segély
772,9
4
Kártérítési járadék
7 930,8
5
Baleseti járadék
124 987,8
6
Gyermekgondozási díj
319 969,0
7
Rokkantsági, rehabilitációs ellátások
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
LXXII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
3
Természetbeni ellátások
1
Gyógyító-megelőző ellátás
112 947,5
1
Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás
25 028,2
2
Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem
27 946,8
3
Fogászati ellátás
6 196,9
5
Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás
23 171,1
8
Művesekezelés
5 596,8
9
Otthoni szakápolás
2 000,0
11
Működési költségelőleg
15 056,3
13
Célelőirányzatok
29 471,2
15
Mentés
21 827,2
17
Laboratóriumi ellátás
746 096,6
18
Összevont szakellátás
24 421,3
21
Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék
4 200,0
2
Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása
200,0
3
Anyatej-ellátás
4
Gyógyszertámogatás
247 000,0
1
Gyógyszertámogatás kiadásai
66 000,0
4
Gyógyszertámogatási céltartalék
5
Gyógyászati segédeszköz támogatás
7 000,0
1
Kötszertámogatás
200,0
2
Gyógyászati segédeszköz kölcsönzés támogatása
52 800,0
3
Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás
5 457,6
6
Utazási költségtérítés
7
Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő, tervezett
ellátások kiadásai
12 000,0
1
Sürgősségi ellátás EGT-n, Svájcon belül
234,0
2
Sürgősségi ellátás EGT-n kívül
100,0
3
Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése
224,0
4
Külföldön történt speciális egészségügyi ellátások
2 140,0
5
Külföldön igénybevett Magyarországon nem elérhető
egészségügyi szolgáltatások
3 800,0
8
Természetbeni ellátások céltartaléka
4
Egészségbiztosítás egyéb kiadásai
4
Egyéb, ellátásokhoz kapcsolódó kiadások
1 545,0
1
Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés
2 920,3
2
Postaköltség
760,0
3
Egyéb kiadások
10,0
5
Gyógyszergyártók ellentételezése, elszámolási különbözet
rendezése
3 600,0
7
Gyógyszertárak juttatása
4 500,0
8
Gyógyszertárak szolgáltatási díja
3
Vagyongazdálkodás
12,0
15,0
1
Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás
5
Egészségbiztosítási költségvetési szervek
419,8
1
Központi hivatali szerv
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
4 670,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 169,9
3
Dologi kiadások
1 948,8
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2017. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
LXXII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Működési
Működési
Felhalmo-
Felhalmo-
őirányzat neve
kiadás
bevétel
zási kiadás zási bevétel
5
Egyéb működési célú kiadások
175,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
200,0
LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
2 058 253,2
2 058 453,2
200,0
Hazai felhalmozási költségvetés
200,0
0,0
-200,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés
0,0
0,0
0,0
LXXII. fejezet összesen
2 058 453,2
2 058 453,2
0,0
Központi alrendszer
Kiadás
Bevétel
Egyenleg
Hazai működési költségvetés
14 707 724,0
14 707 724,0
0,0
Hazai felhalmozási költségvetés
1 575 346,6
1 119 362,4
-455 984,2
Európai uniós fejlesztési költségvetés
2 239 161,5
1 545 165,9
-693 995,6
Központi alrendszer összesen
18 522 232,1
17 372 252,3
-1 149 979,8
2. melléklet a 2016. évi …. törvényhez
A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása
I. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS TÁMOGATÁSA
1. A települési önkormányzatok működésének támogatása
a) Önkormányzati hivatal működésének támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG:
4 580 000 forint/fő
A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzati hivatal működési kiadásaihoz a
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban:
Mötv.) szerint 2016. január 1-jén működő, illetve a Mötv. 85. § (3a) bekezdés alapján történő
kijelölés szerinti hivatali struktúrának megfelelően. Amennyiben bírósági döntés alapján év
közben változik a közös hivatali struktúra, vagy év közben megváltozik a közös hivatal
székhelye, azt az érintett önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik.
A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások
elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. Közös önkormányzati hivatal esetében a
támogatásra a székhely önkormányzat jogosult.
Az elismert hivatali létszám a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege.
Önálló polgármesteri hivatal esetében az elismert hivatali létszám megegyezik a számított
alaplétszámmal. Budapest Főváros Önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 470 fő.
A számított alaplétszám az alábbi képlet alapján határozható meg:
SZAL = c + (ÖL - a)/(b - a) * (d - c), két tizedesre kerekítve
ahol:
SZAL = számított alaplétszám,
ÖL = az önkormányzat(ok) lakosságszáma, amennyiben a közös hivatalt fenntartó
önkormányzatok együttes lakosságszáma nem éri el a 2 000 főt, úgy 2 000 főként kell a
számításkor figyelembe venni,
a = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3.
a) alpontja alapján a település típusa
szerint az adott lakosságszám-kategória alsó határa,
b = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3.
a) alpontja alapján a település típusa
szerint az adott lakosságszám-kategória felső határa,
c = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3.
a) alpontja alapján a település típusa
szerint az adott lakosságszám-kategóriához tartozó elismert köztisztviselői létszám minimuma,
d = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3.
a) alpontja alapján a település típusa
szerint az adott lakosságszám-kategóriához tartozó elismert köztisztviselői létszám maximuma.
A közös hivatal esetében az elismert hivatali létszám a korrekciós tényezők
figyelembevételével a következő képlet alapján határozható meg:
EHL = SZAL * (1 + Ka + Kb + Kc), két tizedesre kerekítve
ahol:
EHL = elismert hivatali létszám,
SZAL = számított alaplétszám,
Ka = a Kiegészítő szabályok 3.
ba) alpontja szerinti korrekciós tényező,
Kb = a Kiegészítő szabályok 3.
bb) alpontja szerinti korrekciós tényező,
Kc = a Kiegészítő szabályok 3.
bc) alpontja szerinti korrekciós tényező.
A közös hivatal esetében a közös hivatalt alkotó hetedik és minden további település után, az
elismert hivatali létszám településenként 1 fővel nő. A járási székhely önkormányzat, illetve az 5
000 fő lakosságszám feletti község, nagyközség önkormányzata esetében az elismert hivatali
létszám 2 fővel emelkedik függetlenül attól, hogy önállóan vagy közös hivatal útján gondoskodik
a hivatali feladatok ellátásáról.
b) Településüzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás alaptámogatása
A települési önkormányzatok településüzemeltetési feladataik ellátásához az alábbi jogcímek
alapján részesülnek támogatásban.
ba) A zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának alaptámogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG:
22 300 forint/hektár
A támogatás a települési önkormányzatokat a zöldterületek, és az azokhoz kapcsolódó
építmények kialakításához és fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján illeti
meg. Budapest Főváros Önkormányzata e jogcímen 550 millió forint támogatásra jogosult.
A belterületre vonatkozóan a Földmérési és Távérzékelési Intézet által az ingatlan-
nyilvántartási adatbázisból (a továbbiakban: FÖMI adatbázis) rendelkezésre bocsátott 2015.
december 31-én hatályos területi összesítőben szereplő adatokat kell figyelembe venni.
bb) Közvilágítás fenntartásának alaptámogatása
A támogatás a települési önkormányzatokat a településen történő közvilágítás biztosításához
kapcsolódóan illeti meg. A támogatás meghatározása a településen kiépített kisfeszültségű
hálózat kilométerben meghatározott hossza alapján történik, az alábbi, a 2015. évi országosan
összesített önkormányzati beszámolóban szereplő 064010 „Közvilágítás” kormányzati funkció
alapján településkategóriánként számított átlagos, egy kilométerre jutó nettó működési kiadások
figyelembevételével.
Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege az alábbi:
Főváros, megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti város
415 000 Ft/km
10 001-40 000 fő lakosságszám közötti település
400 000 Ft/km
10 001 fő lakosságszám alatti település
320 000 Ft/km
A településen kiépített kisfeszültségű hálózat hossza tekintetében a Központi Statisztikai
Hivatal 2015. december 31-ei állapotnak megfelelően elkészített Országos Statisztikai
Adatgyűjtési Program (a továbbiakban: OSAP) 1058 „Jelentés a települések villamosenergia-
ellátásáról” adatgyűjtés szerinti adatokat kell figyelembe venni azzal, hogy Budapest Főváros
Önkormányzata tekintetében a kiépített kisfeszültségű hálózat hossza megegyezik a budapesti
kerületeknél rögzített adatok összegével.
bc) Köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok alaptámogatása
A támogatás a települési önkormányzatokat a köztemető fenntartásával kapcsolatos
feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2015. évi országosan összesített önkormányzati
beszámolóban szereplő 013320 „Köztemető-fenntartás, és -működtetés” kormányzati funkció
településkategóriánként számított egy négyzetméterre eső nettó működési kiadások
figyelembevételével. Az így meghatározott támogatás összege legalább 100 000 forint.
Ugyancsak 100 000 forint támogatás illeti meg azon önkormányzatokat, melyeknek a fenti
kormányzati funkción mutatkozó nettó kiadása nem haladja meg a 100 000 forintot, illetve az
OSAP-jelentés alapján naturális mutatóval rendelkeznek, de a fenti kormányzati funkción nettó
kiadásuk nem mutatkozott. Nem részesülnek támogatásban azon önkormányzatok, melyek az
OSAP-jelentésben nem szerepeltettek temetőt. Azon önkormányzatok, melyek temetővel nem
rendelkeznek, de megállapodás alapján köztemető fenntartásához hozzájárulnak vagy a feladatot
ellátják, és a fenti kormányzati funkción nettó működési kiadásuk a Magyar Államkincstár (a
továbbiakban: Kincstár) által ellenőrzött és igazolt módon meghaladja a 100 000 forintot, a nettó
kiadásuk 90%-ának megfelelő összegű támogatásra, de legalább 100 000 forintra jogosultak.
E támogatásban a fővárosi kerületek nem részesülnek.
Budapest Főváros Önkormányzata esetében a támogatás összege 18,3 millió forint.
Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege az alábbi:
Megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti város
70 Ft/m2
10 001-40 000 fő lakosságszám közötti település
104 Ft/m2
10 001 fő lakosságszám alatti település
69 Ft/m2
A településen lévő köztemető nagyságát az OSAP 1616 „Jelentés az önkormányzatok
tulajdonában lévő ingatlanvagyonról „T” adatlap 01-04. sorok” adatai alapján kell figyelembe
venni.
bd) Közutak fenntartásának alaptámogatása
A támogatás a települési önkormányzatokat a közutak fenntartásával kapcsolatos feladataihoz
kapcsolódóan illeti meg, a 2015. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban
szereplő 045160 „Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása” és 045170 „Parkoló,
garázs üzemeltetése, fenntartása” kormányzati funkciók alapján településkategóriánként számított
nettó működési kiadások figyelembevételével.
Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege az alábbi:
Főváros, fővárosi kerületek, megyei jogú város, 40 000 fő
470 000 Ft/km
lakosságszám feletti város
10 001-40 000 fő lakosságszám közötti település
295 000 Ft/km
10 001 fő lakosságszám alatti település
227 000 Ft/km
A településen lévő belterületi út hosszát az OSAP 1390 „Helyi közutak és hidak adatai” alapján
kell figyelembe venni.
c) Egyéb önkormányzati feladatok támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG:
2 700 forint/fő,
de
a) az 1 000 fő lakosságszám és az alatti azon
települések esetében, ahol az egy lakosra jutó
adóerő-képesség nem haladja meg a 32 000
forintot, településenként legalább 5 000 000
forint,
b) 1 000 fő lakosságszám feletti azon
települések esetében, ahol az egy lakosra jutó
adóerő-képesség nem haladja meg a 32 000
forintot, településenként legalább 6 000 000
forint,
c) egyéb településenként legalább 3 500 000
forint.
A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára a Mötv. 13.
§-ában meghatározott egyes - az 1.
a)-b) alpontokban nem nevesített - feladatok ellátására.
E mellékletben az adóerő-képesség a 2016. II. negyedéves költségvetési jelentés alapján a helyi
iparűzési adóalap 1,4%-át jelenti. Az adóerő-képesség figyelembe vételére vonatkozó
szabályokat a Kiegészítő szabályok 1.
c) alpontja tartalmazza.
d) Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG:
2 550 forint/külterületi lakos
A központi költségvetés támogatást biztosít a lakott külterülettel rendelkező települési
önkormányzatoknak a 2016. január 1-jei külterületi lakosok száma alapján.
e) Üdülőhelyi feladatok támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG:
1,55 forint/idegenforgalmi adóforint
A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatnak az üdülővendégek
tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó 2015. évi tény adatai alapján. Késedelmi
pótlék, bírság alapján nem igényelhető a hozzájárulás.
2. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása
ELŐIRÁNYZAT:
76,3 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG:
100 forint/m3
A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett,
nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége (m3) után illeti meg azon települési
önkormányzatokat, amelyek
a) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján szervezett közszolgáltatás
ellátásáról közszolgáltatóval kötött, hatályos szerződés útján,
b) a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott
településrészein keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtéséről
ártalmatlanítás céljából gondoskodnak. Az összeg a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak)
csökkentéséhez járul hozzá.
A támogatást a települési önkormányzatok a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz
becsült évi mennyisége (m3) alapján, a Kiegészítő szabályok 2.
a)-b) alpontjai szerint igénylik, és
annak tényleges, közszolgáltatási szerződés szerint összegyűjtött mennyisége alapján számolnak
el. A támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, minden negyedév utolsó hónapjában
történik.
3. Budapest Főváros Önkormányzatának kiegészítő támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
2 000,0 millió forint
Budapest Főváros Önkormányzatát támogatás illeti meg a Mötv. 23. § (4) bekezdésében
meghatározott feladatainak ellátásához.
4. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
100,0 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG:
2 forint/ki- és belépési adatok
Az előirányzat a 2015. december 31-ei schengeni külső határszakaszokon (a magyar-ukrán, a
magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát határszakaszokon) közúti határátkelőhelyet
fenntartó települési önkormányzatok támogatását szolgálja. A támogatás a 2015. évi közúti ki- és
belépési (személyi- és járműforgalmi) adatok alapján kerül megállapításra, folyósítására egy
alkalommal, január hónapban kerül sor.
5. Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
4 891,3 millió forint
Az előirányzat a megyei önkormányzatok feladataihoz kapcsolódó kiadások támogatását
szolgálja.
millió forint
Megyei önkormányzatok
Támogatás
Baranya Megyei Önkormányzat
247,0
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat
279,4
Békés Megyei Önkormányzat
239,9
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat
318,1
Csongrád Megyei Önkormányzat
254,4
Fejér Megyei Önkormányzat
255,4
Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat
261,2
Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat
283,0
Heves Megyei Önkormányzat
226,8
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat
245,9
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat
227,6
Nógrád Megyei Önkormányzat
201,2
Pest Megyei Önkormányzat
452,1
Somogy Megyei Önkormányzat
229,2
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat
286,8
Tolna Megyei Önkormányzat
208,3
Vas Megyei Önkormányzat
214,6
Veszprém Megyei Önkormányzat
238,6
Zala Megyei Önkormányzat
221,8
Összesen:
4 891,3
6. A 2016. évről áthúzódó bérkompenzáció támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
987,0 millió forint
Az előirányzat szolgál a helyi önkormányzati intézményrendszerben foglalkoztatottak 2016.
december havi keresete után járó bérkompenzációjának támogatására.
A támogatás a helyi önkormányzatokat a költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek
foglalkoztatottjainak 2016. évi kompenzációjáról szóló 400/2015. (XII. 15.) Korm. rendeletben
foglaltak szerint illeti meg.
A támogatás folyósítása január hónap végén a nettó finanszírozás keretében történik.
II. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK EGYES KÖZNEVELÉSI FELADATAINAK
TÁMOGATÁSA
1. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők
bértámogatása
ELŐIRÁNYZAT:
152 623,9 millió forint
ÓVODAPEDAGÓGUSOK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS
4 469 900 forint/számított
KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:
létszám/év
ÓVODAPEDAGÓGUSOK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS
38 200 forint/számított
KÖZTERHEINEK ELISMERT PÓTLÓLAGOS ÖSSZEGE A létszám/3 hónap
2017/2018. NEVELÉSI ÉVRE:
ÓVODAPEDAGÓGUSOK NEVELŐMUNKÁJÁT
1 800 000 forint/létszám/év
KÖZVETLENÜL SEGÍTŐK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS
KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:
A központi költségvetés a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Kjt.), a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban:
Nkt.), valamint a Kjt. végrehajtását a köznevelési intézményekben szabályozó kormányrendelet,
továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú
támogatást biztosít az óvodát fenntartó települési önkormányzat részére az általa foglalkoztatott
óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők béréhez és az
ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.
A támogatás a települési önkormányzatot az általa fenntartott óvodaintézmény(ek)ben
foglalkoztatott, a Nkt. nevelés-szervezési paraméterei szerint számított pedagógus-, valamint
segítői létszám után illeti meg. Egy óvodaintézménynek kell tekinteni az egy OM azonosítóval és
alapító okirattal rendelkező intézményt, beleértve az óvoda valamennyi feladat ellátási helyét
(székhely, tagintézmény, telephely) akkor is, ha az alapító okiratban a tagintézményként vagy
telephelyként nevesített feladatellátási hely a fenntartótól eltérő településen van.
Az óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek elismert pótlólagos összegének folyósítása
három egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az államháztartásról szóló törvény
végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.)
meghatározott időpontokban történik.
a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása (beleértve a sajátos
nevelési igényű gyermekeket is)
Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása a 2016/2017. és
2017/2018. nevelési évek köznevelési statisztikai tényleges nyitó létszám adatai alapján történik.
Számításba kell venni továbbá mindazon gyermekeket,
- akik 2016. december 31-éig, vagy - a Nkt. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte
esetén - a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a
2016/2017. nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai
nevelést,
- akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2016/2017. nevelési évben legkésőbb
december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe,
- akik 2017. december 31-éig, vagy - a Nkt. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte
esetén - a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a
2017/2018. nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai
nevelést, valamint
- akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2017/2018. nevelési évben legkésőbb
december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe.
Nem igényelhető támogatás
- a 2016/2017. nevelési évre azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket
2016. augusztus 31-éig betöltötték,
- a 2017/2018. nevelési évre azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket
2017. augusztus 31-éig betöltik,
kivéve, ha a Nkt. 45. § (2) bekezdése alapján a gyermekek óvodai nevelése meghosszabbítható.
Az óvodai nevelésben részesülő integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek számát a
Nkt. 47. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint kell figyelembe venni.
Nem igényelhető támogatás továbbá azon gyermekek után, akik esetében az intézmény óvodai
neveléshez kapcsolódó tandíjat állapít meg, továbbá akinek a jegyző vagy a fenntartó felmentést
adott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól.
A 2016/2017. nevelési évben az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként kell
figyelembe venni azokat a bölcsődés korú, második életévüket 2016. december 31-éig betöltő
gyermekeket, akiknek a gondozását a Nkt. 20. § (10) bekezdése szerint egységes óvoda-bölcsőde
intézmény keretei között, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben (a továbbiakban:
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet) meghatározott feltételek szerint biztosítják, és a gyermek
2016. szeptember 1-je és december 31-e között igénybe veszi az ellátást.
b) A számított óvodapedagógus, és az óvodapedagógus nevelőmunkáját közvetlenül segítők
létszámának meghatározása
Az óvodapedagógus létszám meghatározása a következő képlettel történik:
2016/2017. nevelési évre:
Psz1 = (L1 / Cs) * Feh1 + Vk1 + Op1
2017/2018. nevelési évre:
Psz2 = (L2 /Cs) * Feh2 + Vk2 + Op2
ahol:
Psz1; Psz2 = 2016/2017., illetve 2017/2018. nevelési évre számított óvodapedagógusok
létszáma, egy tizedesre kerekítve,
L1; L2 = 2016/2017., illetve 2017/2018. nevelési évben szervezett csoport(ok)ban az
a) alpont
szerinti összes gyermeklétszám,
Cs = csoport átlaglétszám 20 fő,
Feh1; Feh2 = foglalkozási együttható 1,56, amely az 50 órában egységesen meghatározott,
óvodai foglalkoztatási időkeret és a Nkt. szerinti pedagógus heti kötelező óraszám, illetve kötött
munkaidő hányadosa.
Vk1; Vk2 = vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám a 2016/2017., illetve
2017/2018. nevelési évben (két tizedesre kerekítve).
Op1; Op2 = a Nkt. 61. § (3) bekezdése alapján az intézmény alapító okirata szerint 500 fő
férőhelyet elérő vagy azt meghaladó intézményeknél
kötelezően alkalmazandó
óvodapszichológusok létszáma a 2016/2017., illetve a 2017/2018. nevelési évben (egy tizedesre
kerekítve).
A támogatás igénylése szempontjából az óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül
segítők száma - beleértve a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítőket is - a Nkt. 2.
melléklete, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 179. § (1) bekezdés
b) pontja szerint
elismerhető - a Kjt. alapján foglalkoztatott - létszám, de legfeljebb
- 2017. év első 8 hónapjában a ténylegesen foglalkoztatott segítők átlagos száma,
- 2017. év utolsó 4 hónapjában az erre az időszakra becsült segítők átlagos száma,
egy tizedesre kerekítve.
Az óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők létszámának meghatározásakor a
Nkt. 2. melléklete szerinti pedagógiai asszisztens csak azon intézményeknél vehető figyelembe,
ahol legalább 3 csoport működik.
Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a havonta, a Nkt. 2. melléklete,
valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 179. § (1) bekezdés
b) pontja szerint elismerhető -
a Kjt. alapján - ténylegesen foglalkoztatott segítők egy tizedesre kerekített átlagos létszáma
alapján történik.
A pszichopedagógus a segítők létszámában nem vehető figyelembe.
c) Az óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők
bértámogatásának összege
A bértámogatás az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
2016/2017. nevelési évre:
Tp1 = Psz1 * ÁBp * 8/12
Ts1 = S1 * ÁBs * 8/12 + PS1 * ÁBp * 8/12
2017/2018. nevelési évre:
Tp2 = Psz2 * ÁBp * 4/12
Ts2 = S2 * ÁBs * 4/12 + PS2 * ÁBp * 4/12
ahol:
Tp1; Tp2 = 2016/2017., illetve 2017/2018. nevelési évben az óvodapedagógusok átlagbéralapú
támogatása,
Ts1, Ts2 = 2016/2017., illetve 2017/2018. nevelési évben az óvodapedagógusok
nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása,
S1; S2 = 2016/2017., illetve 2017/2018. nevelési évben az óvodapedagógusok nevelőmunkáját
közvetlenül segítők
b) alpont szerinti száma, levonva a PS1, illetve a PS2 értékét,
PS1; PS2 = 2016/2017., illetve 2017/2018. nevelési évben a pedagógus szakképzettséggel
rendelkező, az óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők száma, 2016/2017.
nevelési évben ideértve a felsőfokú végzettséggel rendelkező, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI
rendelet 179. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kisgyermeknevelőket is,
ÁBp = óvodapedagógus átlagbér elismert összege,
ÁBs = óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbérének elismert összege.
A 2016/2017. nevelési év átlagbéralapú támogatási összege 4%-ának folyósítása január első
munkanapján, 12%-ának folyósítása január végén, ezt követően havonta egyenlő részletekben, az
Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. A 2017/2018. nevelési év átlagbéralapú
támogatásának folyósítása négy egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az Ávr.-ben
meghatározott időpontokban történik.
2. Óvodaműködtetési támogatás
ELŐIRÁNYZAT:
22 893,2 millió forint
a) Óvodaműködtetési alaptámogatás
FAJLAGOS ÖSSZEG:
80 000 forint/fő/év
A támogatás a települési önkormányzatot a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban
dolgozók béréhez, az óvodai nevelést biztosító, jogszabályban foglalt eszközök és felszerelések
beszerzéséhez, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos
működtetéséhez, karbantartásához szükséges kiadásokhoz kapcsolódóan illeti meg az általa
fenntartott óvodában nevelt - az 1.
a) alpontban figyelembe vett - gyermeklétszám után.
A létszám meghatározásakor minden gyermeket egy főként kell figyelembe venni.
b) Kiegészítő támogatás az óvodaműködtetési feladatokhoz
Amennyiben a Kiegészítő szabályok 2.
a) pontja szerinti igénylést követően az előirányzat az
a) pont szerinti jogcímre nem kerül teljes egészében felhasználásra, úgy az önkormányzatokat az
óvodaműködtetési feladatokhoz - az előirányzatból fennmaradó összeg erejéig - kiegészítő
támogatás illeti meg. A kiegészítő támogatás fajlagos összegeit az államháztartásért felelős
miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter 2017. január 5-éig közösen állapítja
meg.
A 2016/2017. nevelési évre jutó támogatási összeg 4%-ának folyósítása január első
munkanapján, 12%-ának folyósítása január végén, ezt követően havonta egyenlő részletekben, az
Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. A 2017/2018. nevelési évre jutó támogatásnak
folyósítása négy egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az Ávr.-ben meghatározott
időpontokban történik.
3. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
500,9 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG:
189 000 forint/fő/év
A támogatás a Mötv. alapján létrehozott társulás által fenntartott óvodákba járó - az 1.
a)
alpontban figyelembe vett - gyermeklétszámból azon gyermekek után igényelhető, akik a
lakóhelyüktől, ennek hiányában tartózkodási helyüktől eltérő településen veszik igénybe az
óvodai ellátást és utaztatásuk autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú
menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás vásárlásával biztosított. E támogatás szempontjából
iskolabusz-szolgáltatás vásárlásnak minősül a menetrendtől függetlenül kizárólag e célból indított
járat(ok) igénybevétele. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az utaztatott
gyermekek mellett kísérő utazzon.
A támogatás szempontjából az adott napon figyelembe vehető egy főként az a gyermek, akinek
az utazását mind az oda-, mind a visszaúton a fentiek szerint biztosították. Az utaztatott
gyermekek számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült létszám, elszámolásnál az
utaztatás kapcsán készített nyilvántartás alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 220-
szal.
A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében, az Ávr.-ben meghatározott
időpontokban történik.
4. A köznevelési intézmények működtetéséhez kapcsolódó támogatás
ELŐIRÁNYZAT:
2 500,8 millió forint
A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a települési önkormányzatok számára a Nkt. 74.
§-76. § alapján vállalt működtetési feladataik ellátására, vagy a hozzájárulás megfizetésére. A
támogatás összege megegyezik a 2016. évben a települési önkormányzatnak járó támogatással,
kivéve,
- ha a települési önkormányzat valamely intézmény működtetését 2017. évben egész évben
nem végzi és hozzájárulást sem fizet, úgy egész évben nem jár számára az érintett intézményre
jutó arányos támogatás,
- ha a települési önkormányzat 2017 szeptemberétől nem végzi valamely intézmény
működtetését, illetve ettől a hónaptól hozzájárulást sem fizet, úgy az érintett intézményre jutó
arányos támogatásra ettől a hónaptól időarányosan nem jogosult.
A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében, az Ávr.-ben meghatározott
időpontokban történik.
5. Kiegészítő támogatás az óvodapedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásokhoz
ELŐIRÁNYZAT:
8 360,4 millió forint
ALAPFOKOZATÚ VÉGZETTSÉGŰ
ÓVODAPEDAGÓGUSOK
- PEDAGÓGUS II. KATEGÓRIÁBA SOROLT
418 900 forint/fő/év
ÓVODAPEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA:
- MESTERPEDAGÓGUS KATEGÓRIÁBA SOROLT
1 530 600 forint/fő/év
ÓVODAPEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA:
MESTERFOKOZATÚ VÉGZETTSÉGŰ
ÓVODAPEDAGÓGUSOK
- PEDAGÓGUS II. KATEGÓRIÁBA SOROLT
459 200 forint/fő/év
ÓVODAPEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA:
- MESTERPEDAGÓGUS KATEGÓRIÁBA SOROLT
1 684 800 forint/fő/év
ÓVODAPEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA:
A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít a Nkt. 64. §-a szerinti előmeneteli
rendszer keretén belül lebonyolított minősítési eljárás során 2016. december 31-éig a Pedagógus
II. vagy Mesterpedagógus fokozatot elért óvodapedagógusok béréhez. A támogatás az
önkormányzatot az általa fenntartott intézményben 2017. január 1-je és 2017. december 31-e
között ténylegesen foglalkoztatott pedagógusok időarányosan figyelembe vett, egy tizedesre
kerekített száma alapján illeti meg a következők szerint:
- a támogatás teljes összege megilleti a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést
2015. december 31-éig szerezték meg,
- a támogatás 11 havi időarányos része illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a
minősítést 2016. évben szerezték meg.
A minősítést elnyert pedagógusok fenntartónkénti adatait a köznevelési információs rendszer
adatszolgáltatása alapozza meg. Ha a támogatást megalapozó adatok az önkormányzat által
fenntartott intézményben ténylegesen foglalkoztatott, minősítést elnyert pedagógusok számával
nem egyeznek meg, azok önkormányzat általi módosítására az Ávr. szerinti értesítőben
meghatározott módon és határnapig kerülhet sor.
A támogatás folyósítása január hónaptól havonta egyenlő részletekben, az Ávr.-ben
meghatározott időpontokban történik.
III. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ÉS
GYERMEKÉTKEZTETÉSI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA
1. Szociális ágazati és kiegészítő pótlék
ELŐIRÁNYZAT:
13 935,5 millió forint
a) Szociális ágazati pótlék
ELŐIRÁNYZAT:
5 435,5 millió forint
A központi költségvetés támogatást biztosít a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és
gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: Kjtvhr.) 15/A. §-a szerinti, 2017. január-december hónapokban kifizetendő ágazati
pótlékhoz és annak szociális hozzájárulási adójához.
A települési önkormányzat a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. 15/A. §-a szerinti ágazati
pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára. Nem
nyújtható támogatás az ágazati pótléknak a Kjtvhr. 5. számú mellékletében meghatározott
összegén felül nyújtott összege és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó
kifizetéséhez.
A helyi önkormányzat a támogatást - éven belüli elszámolási kötelezettséggel - negyedévente
igényli. Az igényléshez kapcsolódó adatszolgáltatás formáját, tartalmát és rendjét az
államháztartásért felelős miniszter által - a szociális- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és a
helyi önkormányzatokért felelős miniszter véleményének kikérésével - kiadott útmutató rögzíti.
A 2016. évi költségvetési törvény alapján benyújtott, 2016. IV. negyedévi elszámolás adatai
alapján a helyi önkormányzatot előleg illeti meg a 2017. I. negyedévében fizetendő - 2016.
december, valamint 2017. január-február hónapokra járó - ágazati pótlék kifizetéséhez, melynek
folyósítása 2017. év első munkanapján történik. Az előleg elszámolása, illetve a további
negyedévekre járó támogatás igénylése, folyósítása és elszámolása a Kincstár útján az alábbiak
szerint történik:
No.
Megnevezés
A támogatási kérelem
A támogatás
és elszámolás határideje
folyósításának időpontja
1. a II. negyedévi
2017. március 10.
2017. március 31.
kifizetésekre
vonatkozó igénylés és az
előleg elszámolása
2. a III. negyedévi
2017. június 9.
2017. június 30.
kifizetésekre
vonatkozó igénylés és a II.
negyedév elszámolása
3. a IV. negyedévi
2017. szeptember 8.
2017. szeptember 29.
kifizetésekre
vonatkozó igénylés és a III.
negyedév elszámolása
4. a IV. negyedév
2017. december 7.
amennyiben a IV. negyedévi
elszámolása
tényleges kifizetések a 3. pont
szerint igényelt támogatást
meghaladják, a különbözet
tekintetében 2017. december 20.
A támogatási kérelem benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása jogvesztő.
b) Kiegészítő pótlék
ELŐIRÁNYZAT:
8 500,0 millió forint
A központi költségvetés támogatást biztosít Kjtvhr. 15/B. §-a szerinti, 2017. január-december
hónapokban kifizetendő kiegészítő pótlékhoz és annak szociális hozzájárulási adójához. A
települési önkormányzat a támogatásra az után a foglalkoztatott után jogosult, aki a Kjtvhr. 15/B.
§-a szerinti kiegészítő pótlékra jogosult.
A települési önkormányzat a támogatásra abban az esetben jogosult, ha a Kjtvhr. 15/B. §-a
szerinti kiegészítő pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott
számára. Nem nyújtható támogatás a kiegészítő pótléknak a Kjtvhr. 6. számú mellékletében
meghatározott összegén felül nyújtott összege és az arra tekintettel fizetendő szociális
hozzájárulási adó kifizetéséhez.
A támogatást a települési önkormányzat részére a helyi önkormányzatokért felelős miniszter – a
tárgyhónap 12-éig történő – utalványozása alapján a Kincstár tárgyhónap 15-éig folyósítja. A
támogatás mértéke a helyi önkormányzati költségvetési szervek foglalkoztatottjaira vonatkozó,
előző hónapra számfejtett, tárgyhónapban kifizetendő havi kiegészítő pótlék 27% szociális
hozzájárulási adóval növelt bruttó összege.
2. A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
35 012,5 millió forint
A támogatás a 32 000 forint egy lakosra jutó adóerő-képességet meg nem haladó települési
önkormányzatok egyes szociális jellegű feladataihoz járul hozzá.
A támogatás
- 30%-a az önkormányzat által foglalkoztatott közfoglalkoztatottak 2016. január, április és
július havi létszáma,
- 30%-a a településen élő 60 év feletti lakosok száma,
- 40%-a a települések lakosságszáma
elismert százalékos arányában illeti meg a települési önkormányzatokat.
A települési önkormányzatok egy lakosra jutó adóerő-képessége alapján elismert százalékos
arányok:
Kategóriák a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-
No.
képessége szerint (forint)
Elismert százalék
alsó határ
felső határ
1.
0
18 000
100
2.
18 001
24 000
50
3.
24 001
32 000
25
Az adóerő-képesség figyelembevételére vonatkozó szabályokat a Kiegészítő szabályok 1.
c)
alpontja tartalmazza.
3. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
51 824,1 millió forint
a) Család- és gyermekjóléti szolgálat
FAJLAGOS ÖSSZEG:
3 000 000 forint/számított létszám/év
A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a Szoctv.-ben,
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a
továbbiakban: Gyvt.) és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően család-
és gyermekjóléti szolgálatot biztosító települési önkormányzatok részére, a személyi és dologi
kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.
A támogatásra az önálló polgármesteri hivatalt működtető, illetve a közös önkormányzati
hivatal székhelye szerinti önkormányzat jogosult. Ez utóbbi esetben a támogatás igénylője a
támogatásból a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó valamennyi település feladat-ellátását
biztosítja.
Támogatás nyújtható a fentiek szerint meghatározott települési önkormányzatoknak a Gyvt.
szerinti ellátási területen kívüli települések ellátásához is, figyelembe véve azon jogszabályi
rendelkezést, hogy - közös hivatalhoz tartozó település esetén - a közös hivatalhoz tartozó
valamennyi települést ugyanannak a szolgálatnak kell ellátnia. Ebben az esetben a támogatás
megállapítása az ellátott
− önálló polgármesteri hivatallal rendelkező önkormányzatonként és
− közös hivatalonként
külön-külön történik, a támogatás igénylője ezek együttes összegére jogosult. Ebben az esetben
az ellátást nem saját maga biztosító önkormányzat a támogatásra nem jogosult.
Társult feladatellátás csak abban az esetben támogatható, ha annak székhelye, így a támogatás
igénylője a feladat ellátására kötelezett önkormányzat.
E támogatásra nem jogosult az a települési önkormányzat, amelynek a lakosságszáma nulla.
aa) Számított szakmai létszám meghatározása
Valamennyi, a támogatásra jogosult települési önkormányzatot támogatás illeti meg a számított
szakmai létszám alapján. E szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám,
illetve korrekciós szorzó alapján történik.
aaa) Számított alaplétszám meghatározása:
ALsz =
− járásszékhely települési önkormányzatok esetében: L/8 000,
− fővárosi kerületi önkormányzatok esetében: L/12 000,
− egyéb önkormányzatok esetében: L/5 000,
de minimum 1 fő
ahol:
ALsz = az adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesjegyre
kerekítve,
L = a település, fővárosi kerület lakosságszáma, közös önkormányzati hivatal esetén a
hivatalhoz tartozó önkormányzatok együttes lakosságszáma.
aab) Számított kiegészítő létszám meghatározása:
Amennyiben a közös önkormányzati hivatalt négynél több település alkotja, a székhely
önkormányzat számított kiegészítő létszámának meghatározása:
Közös hivatalt alkotó települések száma
KLsz (fő)
5-8 település
L/10 000, de legalább 0,5 fő
8 település felett
2 * (L/10 000), de legalább 1 fő
ahol:
KLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre
kerekítve.
aac) A számított alaplétszám korrekciós szorzója
A számított alaplétszám korrekciós szorzója (SZk) azon fővárosi kerületi önkormányzatok
esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva - tárgyévet megelőző év
május 31-én - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya
meghaladja a 2,5%-ot: 1,5, minden más önkormányzat esetében: 1.
ab) A támogatás meghatározása:
T
= [(ALsz*SZk) + KLsz] * FÖ
ahol:
T = a támogatás összege,
FÖ = a támogatás fajlagos összege.
b) Család- és gyermekjóléti központ
FAJLAGOS ÖSSZEG:
3 000 000 forint/számított létszám/év
A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a
járásszékhely települési önkormányzatoknak és a fővárosi kerületi önkormányzatoknak a Szoctv.-
ben, a Gyvt.-ben és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően
működtetett család- és gyermekjóléti központ fenntartásához, a személyi és dologi kiadások
elismert átlagos költségei figyelembevételével.
A támogatásra jogosult önkormányzat e támogatásból a járáshoz tartozó összes településen
biztosítja a feladat-ellátást.
Támogatás nyújtható a fentiek szerint meghatározott települési önkormányzatoknak a Gyvt.
szerinti ellátási területen kívüli települések ellátásához is, figyelembe véve azon jogszabályi
rendelkezést, hogy a járáshoz tartozó valamennyi települést ugyanannak a központnak kell
ellátnia. Ebben az esetben a támogatás megállapítása az ellátott járásonként külön-külön történik,
a támogatás igénylője ezek együttes összegére jogosult. Ebben az esetben az ellátást nem saját
maga biztosító önkormányzat a támogatásra nem jogosult.
Társult feladatellátás csak abban az esetben támogatható, ha annak székhelye, így a támogatás
igénylője a feladat ellátására kötelezett önkormányzat.
ba) A számított szakmai létszám meghatározása
A számított szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve
korrekciós szorzó alapján történik.
baa) Számított alaplétszám meghatározása:
JALsz =
− járásszékhely települési önkormányzatok esetében: Lj/9 000*(1+TELsz/84), de minimum 3
fő,
− kerületi önkormányzatok esetében: Lj/12 000,
ahol:
JALsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesre kerekítve,
Lj = a járáshoz tartozó önkormányzatok együttes, illetve a kerületi önkormányzat
lakosságszáma,
TELsz = a járáshoz tartozó települési önkormányzatok száma.
bab) Számított kiegészítő létszám meghatározása
A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet szerinti
kedvezményezett, fejlesztendő és komplex programmal fejlesztendő járások székhely települései
esetében az alábbi
számított kiegészítő létszám ismerhető el.
Járás besorolása
JKLsz (fő)
Lj < 20 000
20 000 <= Lj <= 35
Lj > 35 000
000
Kedvezményezett járás
0,5
1
1 + [(Lj-35 000)/35
000]
Fejlesztendő járás
1
2
2 + [(Lj-35 000)/35
000]
Komplex programmal
1,5
3
3 + [(Lj-35 000)/35
fejlesztendő járás
000]
ahol:
JKLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre
kerekítve.
bac) A számított alaplétszám korrekciós szorzója
A számított alaplétszám korrekciós szorzója (SZk) azon kerületi önkormányzatok esetében,
amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva - tárgyévet megelőző év május 31-én -
a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5%-
ot: 1,5, minden más esetben: 1.
A támogatás meghatározása:
JAT
= [(JALsz * SZk) + JKLsz] * JFÖ
ahol:
JAT = a támogatás összege,
JFÖ = a támogatás fajlagos összege.
c) Szociális étkeztetés
FAJLAGOS ÖSSZEG:
55 360 forint/fő
A támogatás a települési önkormányzatoknak a Szoctv. 62. §-a alapján és a külön
jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően nyújtott szociális étkeztetés
feladataihoz kapcsolódik.
A támogatás a települési önkormányzatot a szociális étkeztetésben ellátottak száma szerint illeti
meg. Ezen a jogcímen igényelhető támogatás a népkonyhai étkeztetésben részesülők után is.
A támogatás nem vehető igénybe a III.5. pont szerinti jogcímeken gyermekétkeztetésben
részesülők után.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma,
elszámoláskor az étkeztetésben részesülők étkeztetésre vonatkozó igénybevételi naplója alapján
naponta összesített ellátottak száma osztva 251-gyel. Egy ellátott naponta csak egyszer vehető
figyelembe.
Amennyiben a szociális étkeztetés feladatának ellátásáról - a Kiegészítő szabályok 5.
d)-e)
alpontoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a
igényelhető.
d) Házi segítségnyújtás
A támogatásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a házi segítségnyújtást a Szoctv.
63. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működteti.
A támogatás a települési önkormányzatot a házi segítségnyújtás keretében ellátott személyek
száma szerint illeti meg. A támogatás legfeljebb egymást követő 60 napig igényelhető arra az
ellátotti létszámra is, amely az önkormányzat által foglalkoztatott szociális gondozói létszám
alapján a külön jogszabály szerint számított maximális ellátotti számot meghaladja.
da) Szociális segítés
FAJLAGOS ÖSSZEG:
25 000 forint/fő
A támogatás a Szoctv. 63. § (3) bekezdése és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok
alapján biztosított szociális segítés keretében ellátottak után jár. A feladat ellátható
közfoglalkoztatottak alkalmazásával, de ez esetben a támogatás kizárólag a közfoglalkoztatási bér
egyéb állami támogatással nem fedezett részére használható fel.
db) Személyi gondozás
FAJLAGOS ÖSSZEG:
210 000 forint/fő
A támogatás a Szoctv. 63. § (4) bekezdése és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok
alapján biztosított személyi gondozás keretében ellátottak után jár. E feladat ellátásában
közfoglalkoztatottak nem működhetnek közre.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma,
elszámoláskor a házi segítségnyújtásban részesülők gondozási naplója alapján naponta összesített
ellátottak száma osztva 251-gyel. Egy ellátott naponta csak egyszer és a
da)-db) jogcímek közül
csak egy jogcímen vehető figyelembe.
Amennyiben a személyi gondozás feladatának ellátásáról - a Kiegészítő szabályok 5.
d)-e)
alpontoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 130%-a
igényelhető.
e) Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás
FAJLAGOS ÖSSZEG:
2 500 000 forint/szolgálat
A támogatásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a falugondnoki vagy a
tanyagondnoki szolgáltatást a Szoctv. 60. §-a és a külön jogszabályban foglalt szakmai
szabályoknak megfelelően tartja fenn.
A támogatás a települési önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti
meg.
f) Időskorúak nappali intézményi ellátása
FAJLAGOS ÖSSZEG:
109 000 forint/fő
A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a
alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően időskorúak nappali
ellátását biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak
száma szerint illeti meg.
Azon ellátott után, akire vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli
foglalkoztatási támogatást, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató
munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók
foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet) alapján az akkreditált
foglalkoztatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak a támogatás 40%-át
igényelheti.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma,
elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta
összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7
nap alapul vételével - osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben
részesülők.
Amennyiben az időskorúak nappali intézményi ellátásáról - a Kiegészítő szabályok 5.
d)-e)
alpontoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 150%-a
igényelhető.
g) Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása
FAJLAGOS ÖSSZEG:
500 000 forint/fő
A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben
szabályozott módon és külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint
fogyatékosok nappali ellátását, illetve demens ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A
demens személyek nappali intézményében a támogatás igénybevételének feltétele, hogy az
ellátásban részesülő személy rendelkezzen a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a
Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter,
neurológus, geriáter szakorvos demencia kórképet megállapító szakvéleményével.
A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után,
akikre vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási
támogatást, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált foglalkoztatónak
támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e támogatás 40%-át igényelheti.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma,
elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta
összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények
esetén a 6, illetve 7 nap alapul vételével - osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag
étkezésben részesülők.
Amennyiben a fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátásáról - a Kiegészítő
szabályok 5.
d)-e) alpontoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos
összeg 110%-a igényelhető.
h) Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása
FAJLAGOS ÖSSZEG:
310 000 forint/fő
A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a
alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően pszichiátriai és
szenvedélybetegek számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.
A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után,
akikre vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási
támogatást, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált foglalkoztatónak
támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e támogatás 40%-át igényelheti.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma,
elszámolásnál az ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a
Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7
napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapul vételével - osztva 251-
gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan
hosszabb ideig távolmaradók.
Amennyiben a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátásáról - a Kiegészítő
szabályok 5.
d)-e) alpontoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos
összeg 120%-a igényelhető.
i) Hajléktalanok nappali intézményi ellátása
FAJLAGOS ÖSSZEG:
206 100 forint/számított férőhely
A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a
alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően hajléktalanok számára
nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.
A támogatás a számított férőhelyek után igényelhető.
A számított férőhelyek számának meghatározása:
Fh = L/251
Ahol:
Fh = a számított férőhelyszám, egész számra kerekítve,
L = az eseménynapló alapján összesített éves létszám, a heti 6, illetve heti 7 napos
nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapul vételével. Elszámolásnál a
napi átlagos ellátotti létszám nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett
férőhelyek 120%-át.
Amennyiben a hajléktalanok nappali intézményi ellátásáról - a Kiegészítő szabályok 5.
d)-e)
alpontoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 120%-a
igényelhető.
j) Bölcsődei ellátás ja) Bölcsőde, mini bölcsőde
FAJLAGOS ÖSSZEG:
494 100 forint/fő
A támogatást a Gyvt.-ben meghatározott bölcsődei ellátást biztosító települési önkormányzat
veheti igénybe, az általa fenntartott bölcsődébe, mini bölcsődébe (a továbbiakban együtt:
bölcsőde) beíratott és ellátott gyermekek után.
A bölcsődében, mini bölcsődében ellátott:
- fogyatékos gyermek után a fajlagos összeg 150%-a,
- hátrányos helyzetű gyermek után a fajlagos összeg 105%-a,
- halmozottan hátrányos helyzetű gyermek után a fajlagos összeg 110%-a
igényelhető.
Az ellátottak számának meghatározása:
- tervezéskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves becsült létszáma osztva
230-cal,
- elszámoláskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves tényleges létszáma
osztva 230-cal.
A beíratott és a támogatás szempontjából figyelembe vett gyermekek létszáma egyetlen
alkalommal és összesen sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő
férőhelyszámot. Az adott hónapban valamennyi nyitvatartási napon figyelembe vehető az a
gyermek, aki 10 napnál többet a hónapban nem hiányzott. Nem vehető figyelembe ugyanakkor az
adott hónap egyetlen nyitvatartási napján sem az a gyermek, aki a hónapban 10 napnál többet
hiányzott.
jb) Családi bölcsőde
FAJLAGOS ÖSSZEG:
268 200 forint/fő
A támogatás a Gyvt.-ben meghatározott családi bölcsődei ellátás biztosítására a Gyvt. 44/A. §-
a alapján szervezett feladatellátás után jár. A támogatás a települési önkormányzat által
fenntartott családi bölcsődében beíratott és ellátott gyermekek után vehető igénybe. .
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának
figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 240-nel, elszámolásnál a havi
jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján
összesített éves gondozási napok száma osztva 240-nel.
Amennyiben a családi bölcsődei ellátásról - a Kiegészítő szabályok 5.
d)-e) alpontoknak
megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 130%-a igényelhető.
Megilleti a támogatás a Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) alpontja alapján befogadást nyert
napközbeni gyermekfelügyeletet fenntartó önkormányzatokat is.
k) Hajléktalanok átmeneti intézményei
FAJLAGOS ÖSSZEG:
468 350 forint/férőhely
A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben
szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére.
A támogatás a települési önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti szállásán a ténylegesen
betöltött, éjjeli menedékhelyén a működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi
ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az
Egészségbiztosítási Alap is finanszíroz.
A támogatásból forrás biztosítható a hajléktalanokat ellátó átmeneti intézményből kikerülő
hajléktalan személy egyéb lakhatása megoldásának segítéséhez.
A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló
férőhelyek éves becsült összege osztva 365-tel-, elszámolásnál az átmeneti szállás esetében a
gondozási napokon ténylegesen betöltött férőhelyek, éjjeli menedékhely esetében a rendelkezésre
álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.
Amennyiben a hajléktalanok átmeneti intézményi ellátásáról - a Kiegészítő szabályok 5.
d)-
e)alpontoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a
igényelhető.
l) Támogató szolgáltatás
Alaptámogatás
FAJLAGOS ÖSSZEG:
3 000 000 forint/év/szolgálat
Teljesítménytámogatás
FAJLAGOS ÖSSZEG:
1 800 forint/feladategység
A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben és
külön jogszabályban szabályozott módon támogató szolgáltatást tartanak fenn. A támogatásra
jogosult települési önkormányzatot alaptámogatás illeti meg a szolgálatok száma és
teljesítménytámogatás a szolgálat által biztosított feladategységek alapján a következők szerint.
T=AT+ (Fe*Tt)
ahol:
AT= alaptámogatás
Fe = feladategység: a halmozott fogyatékossága vagy autizmusa miatt szociálisan rászorult
személyek segítésével töltött 40 perc, más szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 1
óra, illetve a szociálisan rászorult személyek szállítása közben megtett 5 kilométer,
Tt = teljesítménytámogatás
Feladategységek számának meghatározása: tervezéskor a feladategységek tervezett száma, de
legfeljebb a Szoctv. alapján befogadott feladategység, elszámolásnál a teljesített feladategység,
de legfeljebb a befogadott feladategység.
Támogató szolgáltatás esetén évente legalább 1200 feladategységet, nem egész évben történő
támogatás esetén ennek időarányos részét személyi segítéssel kell teljesíteni. Ahány
feladategységgel a szolgáltató ennél kevesebbet teljesít, annyi szállítási szolgáltatással teljesített
feladategység nem vehető figyelembe a teljesített feladategység meghatározása során. A
szállításhoz kapcsolódó személyi segítés aránya a személyi segítésen belül az elszámolható
feladategység legfeljebb 50%-a lehet.
m) Közösségi alapellátások
Alaptámogatás
FAJLAGOS ÖSSZEG:
2 000 000 forint/év/szolgálat
Teljesítménytámogatás
FAJLAGOS ÖSSZEG:
150 000 forint/feladategység
A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben és
külön jogszabályban szabályozott módon pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi
alapellátást vagy szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást biztosító szolgálatot
tartanak fenn. A támogatásra jogosult települési önkormányzatot alaptámogatás illeti meg a
szolgálatok száma és teljesítménytámogatás a szolgálat által biztosított feladategységek alapján a
következők szerint.
T=AT+ (Fe*Tt)
ahol:
AT= alaptámogatás
Fe = feladategység
a) pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén a külön jogszabályban
foglaltak szerint egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 00-09
vagy 20-99 diagnóziskódba tartozó ellátott,
b) szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén jogszabályban foglaltak
szerint egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 10-19
diagnóziskódba sorolható, vagy egyéb kóros függőség által okozott mentális és
viselkedési zavarokban – különösen játék – vagy munkaszenvedélyben,
társfüggőségben – szenvedő ellátott.
Tt = teljesítménytámogatás
Feladategységek számának meghatározása: tervezéskor a feladategységek tervezett száma, de
legfeljebb a Szoctv. alapján befogadott feladategység, elszámolásnál a teljesített feladategység,
de legfeljebb a befogadott feladategység.
4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások,
valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
22 325,8 millió forint
A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott,
a Szoctv. és Gyvt. szabályainak megfelelően működtetett
- időskorúak átmeneti és tartós bentlakásos ellátását,
- a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátását, illetve
- a gyermekek és családok átmeneti gondozását
biztosító intézmények egyes kiadásaihoz.
a) A finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók bértámogatása
SZAKMAI DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS
2 606 040 forint/számított
KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:
létszám/év
A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjt. szociális ágazatban történő végrehajtását
szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján
elismert átlagbéralapú támogatást biztosít az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan
személyek tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeit fenntartó, valamint a gyermekek és
családok átmeneti gondozását biztosító települési önkormányzatok részére, az általuk
foglalkoztatott szakmai dolgozók béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási
adó kifizetéséhez.
A támogatás a települési önkormányzatot a Kiegészítő szabályok 5.
k) alpontja szerint számított
segítői létszám után illeti meg.
Az átlagbéralapú támogatás azon települési önkormányzatokat is megilleti, amelyek a
gyermekek átmeneti gondozásának biztosítására a Gyvt.-ben szabályozott módon helyettes szülői
jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység
folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés alapján jogosultak, illetve a külön
jogszabályban meghatározottak szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli
megállapodás alapján. A támogatás ebben az esetben a helyettes szülői ellátással kapcsolatos
költségekre fordítható.
aa) Az ellátottak számának meghatározása A települési önkormányzatok a Kiegészítő szabályok 2.
a) alpontja szerinti igénylés keretében
adatot szolgáltatnak az ellátottak létszámáról, amely éves szinten nem lehet több a szolgáltatói
nyilvántartásban szereplő létszám 100%-nál. Az ellátottak között 1,2-szeres szorzóval kell
figyelembe venni azokat a személyeket, akik rendelkeznek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális
Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy
pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát megállapító
szakvéleményével. Az ellátottak számának meghatározása:
- tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak száma osztva 365-
tel,
- elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített
éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
ab) A számított segítői munkatárs létszám meghatározása
Gsz = L/4
ahol:
Gsz = adott évre számított, elismert segítő munkatársak együttes létszáma, egész számra
felfelé, illetve helyettes szülői ellátás esetén két tizedesre kerekítve,
L = adott évre elismert
aa) alpont szerinti összes ellátotti létszám.
ac) A szakmai dolgozók bértámogatásának meghatározása:
Tsz
= Gsz * ÁBsz
ahol:
Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbéralapú támogatása,
ÁBsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbérének elismert
összege.
b) Intézményüzemeltetési támogatás A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk
fenntartott időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakását, valamint a
gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményeiben - ide nem értve a helyettes
szülői ellátást - az intézményvezető és a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók
béréhez, az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz, a szakmai dologi kiadásokhoz,
valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez
szükséges kiadásokhoz, az intézményi térítési bevételek figyelembe vételével.
A támogatás összege (a továbbiakban: T) - a Kincstár által ellenőrzött helyi önkormányzati
adatszolgáltatás alapján - legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet:
T <= Ösz + (Iv * ÁBsz) - Szt
ahol:
Ösz = éves összes várható intézményüzemeltetési kiadás,
Iv = a finanszírozás szempontjából elismert intézményvezető száma a Kiegészítő szabályok
5.
k) alpontja szerint,
Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel várható éves összege.
Az intézményüzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a
Kiegészítő szabályok 2.
a) alpontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott
útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.
Az intézményüzemeltetési támogatás önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak
összegéről – az önkormányzati adatszolgáltatás alapján – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős
miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszterek) 2016. december 23-áig döntenek. A Kiegészítő szabályok 2.
b)
alpontja szerinti májusi adatszolgáltatás alapján a miniszterek döntésüket módosíthatják.
5. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
67 240,0 millió forint
A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a
bölcsődében, mini bölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett
gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi
gyermekétkeztetés (a továbbiakban intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz. A
támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési
szerv útján, társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy
gazdasági társaságtól vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést. Társult feladatellátás esetén
a társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzat igényelhet támogatást.
A támogatás igénylésének további feltétele vásárolt szolgáltatás esetén, hogy
- az étkeztetés térítési díj megállapítása úgy történjen, hogy az étkeztetést biztosító
intézmény vagy az önkormányzat bevétele legyen,
- a szolgáltatási díjban a szolgáltatónak ki kell mutatnia az étkeztetés nyersanyagköltségét
(ezt megállapodás szerint arányosan is történhet).
a) Az intézményi gyermekétkeztetés kapcsán az étkeztetési feladatot ellátók után járó
bértámogatás
DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK
1 632 000 forint/számított
ELISMERT ÖSSZEGE:
létszám/év
A központi költségvetés a Kjt., a Kjt. végrehajtását a köznevelési intézményekben és a szociális
ágazatban történő végrehajtását szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket
meghatározó jogszabályok alapján
elismert
átlagbéralapú
támogatást biztosít a
gyermekétkeztetést biztosító települési önkormányzatok részére, az önkormányzat által
foglalkoztatottak béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.
A számított dolgozói létszám alapján megállapított bértámogatás megilleti azon
önkormányzatokat is, melyek a feladatot vásárolt szolgáltatás útján látják el, ekkor e támogatás a
szerződés szerinti szolgáltatási díj ellentételezését szolgálja.
aa) Az ellátottak számának meghatározása
A települési önkormányzat az általa étkeztetett, bölcsődében, mini bölcsődében, óvodában,
nappali rendszerű köznevelésben, továbbá a kollégiumi ellátásban részesülő gyermekek, tanulók,
fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek esetén az ellátottak
számának meghatározása a Kiegészítő szabályok 5.
m) alpontja figyelembe vételével történik.
Ugyanazon gyermek, tanuló csak egy feladat ellátási helyen biztosított étkeztetésnél vehető
figyelembe.
ab) A számított dolgozói létszám meghatározása
A számított dolgozói létszám a - kollégiumi, externátusi étkeztetettek számán kívüli - ellátottak
számától függően az alábbi ellátotti kategóriák szerint a következő
ha L értéke 1-100 közötti:
Dsz = (L/25+Lk/25)*F
ha L értéke 101-500 közötti:
Dsz = (100/25+(L-100)/60+Lk/25)*F
ha L értéke 501-1 000 közötti:
Dsz = (100/25+(500-100)/60+(L-500)/70+Lk/25)*F
ha L értéke 1 001-1 500 közötti:
Dsz = (100/25+(500-100)/60+(1 000-500)/70+(L-1 000)/75+Lk/25)*F
ha L értéke 1 500 feletti:
Dsz = (100/25+(500-100)/60+(1 000-500)/70+(1 500-1 000)/75+(L-1 500)/80+Lk/25)*F
ahol:
Dsz = adott évre számított dolgozók létszáma, két tizedesre kerekítve,
L = adott évre elismert - kollégiumi, externátusi étkeztetettek kivételével -
aa) alpont szerinti
összes ellátotti létszám,
Lk = az adott évre elismert kollégiumi, externátusi létszám,
F = a gyermekétkeztetési feladatellátási helyek számától függő tényező, melynek értéke
1 feladatellátási hely esetén:
1,0
2-3 feladatellátási hely esetén:
1,1
4-6 feladatellátási hely esetén:
1,2
6 feladatellátási hely felett:
1,3
ac) A dolgozók bértámogatásának meghatározása
Tsz
= Dsz * ÁBd
ahol:
Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbéralapú támogatása,
ÁBd = a finanszírozás szempontjából elismert dolgozók átlagbérének elismert összege.
b) Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk
biztosított intézményi gyermekétkeztetési feladattal összefüggésben felmerülő nyersanyag- és
dologi kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével.
A támogatás összege (a továbbiakban:
T) - a Kincstár által ellenőrzött helyi önkormányzati
adatszolgáltatás alapján - legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet:
T <= Kgy - Szt
ahol:
Kgy = az intézményi gyermekétkeztetés várható éves nyersanyag- és dologi kiadása (vásárolt
szolgáltatás esetében a vásárolt szolgáltatás útján ellátottakra számított
ac) alpont szerinti
támogatással csökkentett éves nyersanyag- és dologi kiadás összege),
Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel elvárt éves összege.
Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának összege nem haladhatja meg az
önkormányzat által jelzett nettó kiadások bértámogatással csökkentett összegét.
Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának megállapításához szükséges
adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.
a) alpontja, tartalmát az államháztartásért
felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell
venni.
Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának önkormányzatonkénti
meghatározásáról és annak összegéről - az önkormányzati adatszolgáltatás alapján, a települések
típusát és az egy lakosra jutó adóerő-képességét is figyelembe véve - a miniszterek 2016.
december 23-áig döntenek. A Kiegészítő szabályok 2.
b) alpontja szerinti májusi és októberi
adatszolgáltatás alapján a miniszterek döntésüket módosíthatják.
6. A rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
6 670,4 millió forint
A támogatás a rászoruló gyermekek Gyvt. 21/C. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő
gyermekek szünidei étkeztetését biztosító települési önkormányzatokat illeti meg, az étkezési
adagok száma alapján.
A támogatás összege az egy lakosra jutó adóerő-képességtől függő fajlagos összegek
figyelembe vételével kerül meghatározásra az alábbiak szerint.
Fajlagos összeg korrigált értéke az egy
Egy lakosra jutó adóerő-
lakosra jutó adóerő-képesség alapján
képesség (forint)
(forint/étkezési adag)
0-18 000
570
18 001-21 000
542
21 001-24 000
513
24 001-27 000
485
27 001-30 000
456
30 001-35 000
399
35 001-40 000
342
40 001-
285
A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.
a)
alpontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az
elszámolás során is figyelembe kell venni.
7. Kiegészítő támogatás a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú
végzettségű kisgyermeknevelők és szakemberek béréhez
ELŐIRÁNYZAT:
1 539,7 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG
1 508 760 forint/számított
létszám/év
A kiegészítő támogatás a III.3.
ja) pont szerint támogatásban részesülő önkormányzatot illeti
meg, az általa a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel
rendelkező kisgyermeknevelők és más szakemberek (gyógypedagógus, pszichológus,
szaktanácsadó) béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.
A támogatás a fenntartót a 2017. évben ténylegesen foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel
rendelkező kisgyermeknevelők és szakemberek időarányosan figyelembe vett, egy tizedesre
kerekített száma alapján illeti meg.
A támogatás folyósítása január hónaptól havonta egyenlő részletekben, az Ávr.-ben
meghatározott időpontokban történik.
IV.
A
TELEPÜLÉSI
ÖNKORMÁNYZATOK
KULTURÁLIS
FELADATAINAK
TÁMOGATÁSA
1. Könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
19 617 millió forint
Az előirányzat a települési önkormányzatokat a muzeális intézmények fenntartásához, a
nyilvános könyvtári ellátás és közművelődési feladatok ellátásához illeti meg.
a) Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
2 595,0 millió forint
A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát (Tatabánya Megyei Jogú
Város Önkormányzatának kivételével), Szentendre Város Önkormányzatát és Tata Város
Önkormányzatát a megyei hatókörű városi múzeumok fenntartásához illeti meg.
b) Megyei könyvtárak feladatainak támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
2 851,5 millió forint
A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát és Szentendre Város
Önkormányzatát illeti meg a megyei könyvtárak fenntartásához. (A megyei könyvtár biztosítja
egyben a megyeszékhely megyei jogú város települési nyilvános könyvtári ellátását is.)
c) Megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzata közművelődési
feladatainak támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
705,7 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG:
400 forint/fő
A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzatát
lakosságszám alapján illeti meg a Mötv., valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános
könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben (a továbbiakban:
Kult. tv.) meghatározott közművelődési feladatainak ellátásához.
d) Települési önkormányzatok nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
8 721,0 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG:
1 140 forint/fő de településenként legalább 1
200 000 forint
A támogatás a települési önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.-ben,
valamint a Kult. tv.-ben meghatározott nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak
ellátásához.
A támogatásból a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzata, Szentendre Város
Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzata, és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem
részesülhetnek.
e) Települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
985,0 millió forint
A támogatás a muzeális intézményeket fenntartó települési önkormányzatokat illeti meg, a
muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi
CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény 30. § (3) bekezdése alapján
önkormányzati fenntartásba került muzeális intézmények fenntartásához.
Az egyes települési önkormányzatokat megillető támogatás összegét a kultúráért felelős
miniszter határozza meg, az alábbi szempontok figyelembe vételével:
− a 2011-2015. évek közötti időszak átlagos látogatószáma, illetve a két utolsó lezárt év
változása,
− leltározott gyűjtemény nagysága,
− szakmai besorolás,
− muzeális intézmények száma,
− az önkormányzat területi elhelyezkedése.
A támogatásból a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatai (Tatabánya Megyei
Jogú Város Önkormányzatának kivételével), Szentendre Város Önkormányzata, Tata Város
Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzata, és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem
részesülhetnek.
A támogatás folyósítása egy összegben, 2017. január hónapban történik.
f) Budapest Főváros Önkormányzata múzeumi, könyvtári és közművelődési feladatainak
támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
679,4 millió forint
A támogatás Budapest Főváros Önkormányzatát illeti meg a Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-
ben meghatározott könyvtári, múzeumi és közművelődési feladatainak ellátásához.
g) Fővárosi kerületi önkormányzatok közművelődési feladatainak támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
679,4 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG:
400 forint/fő
A támogatás a fővárosi kerületek önkormányzatait lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.-
ben, valamint Kult. tv.-ben meghatározott közművelődési feladatainak ellátásához.
h) Megyei könyvtár kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
2 100,0 millió forint
A támogatást a megyei könyvtárat fenntartó megyeszékhely megyei jogú város és Szentendre
Város Önkormányzata igényelheti a könyvtár által az 5 000 főnél kisebb lakosságszámú -
könyvtári szolgáltató helyet működtető - településsel 2016. október 15-éig kötött megállapodások
alapján, a következők szerint:
ha) 1 000 fő lakosságszámú vagy az alatti település
FAJLAGOS ÖSSZEG:
668 300 Ft/település
hb) 1 001 - 1 500 fő lakosságszám közötti település
FAJLAGOS ÖSSZEG:
1 060 760 Ft/település
hc) 1 501 - 5 000 fő lakosságszám közötti település
FAJLAGOS ÖSSZEG:
1 002 460 Ft/település
A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.
a)
pontja tartalmazza. A támogatás folyósítása januárban egy összegben történik.
i) A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
300,0 millió forint
A Kult. tv. 64. § (2) bekezdés
a) pontja szerint nyilvános könyvtárat fenntartó települési
önkormányzatot vissza nem térítendő támogatás illeti meg a települési nyilvános könyvtár
állománygyarapítására és a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek,
berendezési tárgyainak gyarapítására.
A támogatás összegét a települési nyilvános könyvtárat, illetve megyei könyvtárat fenntartó
önkormányzatok által a 2016. évben a saját bevételeik terhére biztosított állománygyarapításra
fordított összegek (a továbbiakban: 2016. évi önkormányzati hozzájárulás) arányában kell
megállapítani.
A 2016. évi önkormányzati hozzájárulás megállapításakor nem vehetők figyelembe az állami
támogatások, a pályázati forrásból és az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer támogatásából
származó összeg.
A támogatás az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
T = Ki*(Ei/ΣK)
ahol:
T = az önkormányzatot megillető támogatás összege
Ki= a 2016. évi önkormányzati hozzájárulás összege
Ei = az előirányzat összege
ΣK= a Ki országosan összesített összege.
Egy önkormányzatot ezen a jogcímen legfeljebb 30 000 000 forint támogatás illet meg.
Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzat, amelynél a fenti képlet szerint a támogatás
számított összege nem éri el a 15 000 forintot. Ezen önkormányzatok kiadásait a végső támogatás
meghatározásánál nem kell figyelembe venni. Az emiatt fennmaradó összeget a támogatásban
részesülő önkormányzatok között kell felosztani.
A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.
a)
pontja tartalmazza. A támogatás folyósítása 2017. április hónapban egy összegben történik.
2. A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti
szervezetek támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
11 588,6 millió forint
Az előirányzat az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 11. és 12. §-ában
meghatározott, települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott nemzeti vagy
kiemelt minősítésű előadó-művészeti szervezetek művészeti és létesítménygazdálkodási célú
működési támogatására szolgál.
Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás
éves összegét az Emtv. 5/B. §
d) pontjában meghatározott módon, az Előadó-művészeti
Bizottságok - a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett - javaslata
alapján a kultúráért felelős miniszter állapítja meg.
a) Színházművészeti szervezetek támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
9 586,0 millió forint
Az előirányzaton belül:
aa) 2 493,8 millió forint szolgálja a nemzeti minősítésű színházművészeti szervezetek,
ab) 7 092,2 millió forint szolgálja a kiemelt minősítésű színházművészeti szervezetek
művészeti és létesítmény-gazdálkodási célú működési támogatását.
b) Táncművészeti szervezetek támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
182,9 millió forint
Az előirányzaton belül:
ba) 57,0 millió forint szolgálja a nemzeti minősítésű táncművészeti szervezetek,
bb) 125,9 millió forint szolgálja a kiemelt minősítésű táncművészeti szervezetek
művészeti és létesítmény-gazdálkodási célú működési támogatását.
c) Zeneművészeti szervezetek támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
1 819,7 millió forint
Az előirányzaton belül:
ca) 1 668,4 millió forint szolgálja a nemzeti és kiemelt minősítésű zenekarok,
cb) 151,3 millió forint szolgálja a nemzeti és kiemelt minősítésű énekkarok
támogatását.
A IV. 1.
a), b) és e) pontok, valamint IV.2. pont szerinti, a fenntartó önkormányzatokat megillető
támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter 2016. december 1-jéig állapítja meg.
V. BESZÁMÍTÁS, KIEGÉSZÍTÉS
A települési önkormányzatot a következő sorrend szerint az e melléklet I.1.
c), I.1.
d), I.1.
ba),
I.1.
bb), I.1.
bc), I.1.
bd), I.1.
e) és I.1.
a) jogcímeken megillető támogatás összegéig (a
továbbiakban: beszámítás, kiegészítés alapja) a számított bevételével összefüggő
támogatáscsökkentés terheli, illetve kiegészítő támogatás illeti meg. A támogatáscsökkentés és
kiegészítés a nettó finanszírozás során kerül érvényesítésre. A számított bevétel a 2015. évi
iparűzési adóalap 0,55%-a, az alábbi differenciálás szerint:
Támogatáscsökkentés Kiegészítés mértéke a
No.
Kategóriák a települési önkormányzat egy
lakosra jutó adóer
mértéke a számított
beszámítás, kiegészítés
ő-képessége szerint (forint)
bevétel százalékában
alapjának százalékában
alsó határ
felső határ
1.
1
7 000
0
30
2.
7 001
10 000
0
15
3.
10 001
12 500
10
0
4.
12 501
15 000
20
0
5.
15 001
17 500
40
0
6.
17 501
20 000
60
0
7.
20 001
26 000
85
0
8.
26 001
36 000
95
0
9.
36 001
42 000
100
0
10.
42 001
60 000
105
0
11.
60 001
100 000
110
0
12.
100 001
120
0
Amennyiben a település közös hivatal székhelye, a rá irányadó %-os támogatáscsökkentés a 3-
12. kategóriákban 10 százalékponttal kisebb.
A számított bevétel számítása során az iparűzési adóalap a fővárosi és a kerületi
önkormányzatok között a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti
forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény 2017. január 1-jén hatályos 3. §-a, illetve a
törvény melléklete szerint kerül megosztásra. Az adóerő-képesség figyelembe vételére vonatkozó
szabályokat a Kiegészítő szabályok 1.
c) alpontja tartalmazza. Budapest Főváros
lakosságszámaként az egy főre jutó adóerő-képesség számításakor a fővárosi kerületek együttes
lakosságszámát kell figyelembe venni.
VI. TELJESÍTÉSI ADATOKHOZ KAPCSOLÓDÓ KORREKCIÓS TÁMOGATÁS
Amennyiben az I.1.szerinti támogatás megállapítását követően az előirányzat e törvény
szerinti összege lehetőséget ad rá, a 2015. évi országosan összesített beszámolók és a 2015. évi
adóerő-képesség alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért
felelős miniszter (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: miniszterek) 2017. január 5-éig
közösen dönthetnek korrekciós támogatás nyújtásáról, a következők szerint.
a) Kiegészítő támogatás állapítható meg az I.
bb)-bd) pontok szerinti feladatokra abban az
esetben, ha a 2015. évi országosan összesített beszámolók alapján a települési önkormányzatok
országosan összesített nettó kiadása az alaptámogatások országosan összesített összegét
meghaladja. Ebben az esetben a miniszterek a korrekciós támogatás fajlagos összegének
megállapítására jogosultak.
b) A 2015. évi adóerő-képesség ismeretében a miniszterek az V. pont szerinti kategóriák és
támogatáscsökkentési és kiegészítési mértékek módosítására jogosultak, amely egyetlen
kategóriát sem érinthet hátrányosan.
A fajlagos összegeket, valamint a támogatáscsökkentési és kiegészítési mértékeket úgy kell
megállapítani, hogy az előirányzat a korrekciós támogatás biztosításával se lépje túl a törvényi
előirányzatot.
Kiegészítő szabályok:
1.
Általános szabályok a) Az e melléklet szerinti támogatások 2017. december 31-ig használhatók fel és elsősorban
működési célokat szolgálnak. A támogatások felhalmozási bevételként eredeti előirányzatként
akkor sem tervezhetők, ha a Kiegészítő szabályok valamely támogatás esetében lehetővé teszik a
felhalmozási kiadások elszámolását, és a felhalmozási kiadások nem veszélyeztethetik a
feladatokhoz kapcsolódó működtetési tevékenységeket, a feladat jogszabályokban rögzített
paramétereknek megfelelő ellátásához szükséges működési kiadások teljesítését.
b) A települési önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2016. november 1-jei állapotnak
megfelelő, a lakosságszámra és korcsoportba tartozók esetében– a III.3. a) és b) pont szerinti
támogatások kivételével – pedig a 2016. január 1-jei állapotnak megfelelő, a Közigazgatási és
Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) adatait kell
figyelembe venni. A III.3. a) és b) pontja szerinti támogatásokat megalapozó lakosságszám
tekintetében a KEKKH 2015. január 1-jei állapotnak megfelelő adatait kell figyelembe venni.
c) Az I.1
.c), III.2., III.5
.b), III.6.
és V. pontok szerinti adóerő-képesség figyelembe vétele a
következők szerint történik:
A 2015. július 1-jén hatályos iparűzési adórendelettel rendelkező települési önkormányzat a
2016. II. negyedéves költségvetési jelentés keretében szolgáltatott adatot a 2015. évi iparűzési
adóalap összegéről. A 2016. II. negyedéves költségvetési jelentés keretében adatot nem
szolgáltató önkormányzat esetében az egy lakosra jutó elvárt iparűzési adó megegyezik az adatot
szolgáltató községi, nagyközségi önkormányzatok egy lakosra jutó iparűzési adóalapja - a
legalacsonyabb és legmagasabb egy lakosra jutó iparűzési adóalapú községi, nagyközségi
önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával - számított átlagával.
d) A II., III.3., III.4., III.5., III.6. pontjai szerinti támogatások a Mötv. alapján létrehozott
társulások útján ellátott feladatok után is igényelhetők.
e) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren
keresztül 2017. január 5-éig a települési önkormányzatok számára elérhetővé teszi az e melléklet
I.1-I.4. pontok, II.1-II. 5. pontok, III.2-III.7. pontok, IV.1.
a)-h) alpontok és a IV. 2. pont szerinti,
valamint 2017. március 31-éig az e melléklet IV.1.
i) pont szerinti támogatások települési
önkormányzatokat megillető összegét.
f) Az e melléklet szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
szabályait.
2.
Az e melléklet szerinti támogatások meghatározásához, módosításához, a helyi
önkormányzatok egymás közötti, illetve a helyi önkormányzati körön kívüli szervezetnek történő
feladat-, illetve intézmény átadás-átvételéhez kapcsolódó eljárásrend:
a) Támogatások meghatározása
No.
Támogatás
Adatszolgáltatás alapja
Adatszolgáltatás célja
Adatszolgált
jogcíme
atás
időpontja
1.
az Ávr.
I.2.
a nem közművel összegyűjtött a lakossági díjak csökkentését
szerint
háztartási szennyvíz becsült
célzó támogatás megalapozása
évi mennyisége (m3) alapján
2.
az Ávr.
II.1. és II.2. gyermeklétszám a 2016/2017. a felmért gyermeklétszám,
szerint
nevelési évi nyitó (október 1-
vezetői órakedvezmény miatti
jei) tényleges, a 2016.
pedagógus többletlétszám,
december 31-ei állapotra
illetve segítők létszáma
becsült adatok, a 2017/2018.
alapján a 2017. évi
nevelési évi becsült adatok
bértámogatás és
alapján, illetve a vezetői
óvodaműködtetési támogatás
órakedvezmény miatti
megalapozása
pedagógus többletlétszám,
valamint a segítők létszáma a
becsült adatok alapján
3.
az Ávr.
II.3.
e tábla 2. pont szerinti
utaztatott gyermekek
szerint
gyermeklétszámából a
támogatásának megalapozása
2016/2017. nevelési évben
ténylegesen utaztatott
gyermekek, továbbá
2017/2018. nevelési évben az
utaztatott gyermekek becsült
száma
4.
az Ávr.
III.3.
éves becsült ellátotti adatok,
a III.3. szerinti jogcímek
szerint
az
a) és
b) pontok esetében az támogatásának megalapozása
ellátási terület
5.
az Ávr.
III.4.
a bértámogatás
2017. évi szakmai dolgozók
szerint
megállapításához az ellátottak bértámogatása és az
éves becsült száma; az
intézményüzemeltetési
intézményüzemeltetési
támogatás megalapozása
támogatáshoz a 2016. évi
igénylés, valamint az
időarányos teljesítés és a 2017.
évi paraméterek
figyelembevételével 2017.
évre becsült adatok
6.
az Ávr.
III.5.
a bértámogatás
a dolgozók bértámogatása és
szerint
megállapításához az éves
az intézményi
becsült ellátotti adatok és
gyermekétkeztetési
feladatellátási helyek száma;
üzemeltetési támogatás
az üzemeltetési támogatás
megalapozása
megállapításához a 2017. évi
feladatellátás becsült adatai
7.
az Ávr.
III.6.
a rászoruló gyermekek
a rászoruló gyermekek
szerint
szünidei étkeztetése
szünidei étkeztetése
támogatásának
támogatásának megalapozása
megállapításához szükséges
adatok
8.
az Ávr.
III.7.
a felsőfokú végzettségű
a kiegészítő támogatás
szerint
kisgyermeknevelők és
megalapozása
szakemberek száma
9.
az Ávr.
IV.1.
h)
2016. október 15-ei
a megyei könyvtárral
szerint
tényadatok
megállapodást kötő
önkormányzatok számának
felmérése a támogatásra
jogosult önkormányzatok
adatszolgáltatása alapján
10.
2017.
IV.1
.i)
Az önkormányzat által 2016. A települési önkormányzatok
február 26.
évben saját bevételei terhére
könyvtári célú
könyvtári
érdekeltségnövelő
állománygyarapításra fordított támogatásának megalapozása
összeg
b) Támogatások évközi módosítása
No.
Támogatás Adatszolgáltatás alapja
Finanszírozás kezdő hónapja
Adatszolgált
jogcíme
atás
időpontja
1. 2017. május I.2., II.1., a nem közművel összegyűjtött I.2. esetében 2017.
15.
II.2., II.3., háztartási szennyvíz becsült
szeptember;
II.5., III.3., évi mennyisége (m3)
II.1., II.2., II.3., II.5., III.3.,
III.4., III.5., módosítható; az óvodások
III.4.
a) és III.5.
a), III.6.
és
III.6., III.7. száma, a vezetői
III.7.
esetében 2017. július;
órakedvezmény miatti
III.4.
b) és III.5.
b) esetében
pedagógus többletlétszám,
2017. augusztus
illetve a segítők létszáma,
valamint a szociális jogcímek
esetében a becsült éves
ellátotti adatok és a felsőfokú
végzettségű
kisgyermeknevelők és
szakemberek száma
módosíthatók; a III.4. és III.5.
jogcímeknél a becsült éves
ellátotti adatok, és az
üzemeltetési támogatás
megállapításához a 2017. évi
feladatellátás becsült adatai
módosíthatók;
a III.6.
jogcímnél az étkezési
adagszám módosítható
2.
2017.
I.2., II.1., a nem közművel összegyűjtött 2017. december
október 5.
II.2., II.3., háztartási szennyvíz becsült
II.5., III.3., évi mennyisége (m3)
III.4.
a),
módosítható; az óvodások
III.5., III.6., száma, a vezetői
III.7.
órakedvezmény miatti
pedagógus többletlétszám,
illetve a segítők létszáma,
valamint szociális és
gyermekétkeztetési jogcímek
esetében a becsült éves
ellátotti adatok,az üzemeltetési
támogatás megállapításához a
2017. évi feladatellátás becsült
adatai és a felsőfokú
végzettségű
kisgyermeknevelők és
szakemberek száma
módosíthatók;
a III.6.
jogcímnél az étkezési
adagszám módosítható
c) A települési önkormányzatok egymás közötti, illetve települési önkormányzaton kívüli (a
továbbiakban: önkormányzati körön kívüli) szervezetnek történő feladat-, illetve intézmény
átadás-átvétele
No.
Adat-
Támogatás Adatszolgáltatás alapja
Finanszírozás kezdő hónapja
szolgáltatás
jogcíme
időpontja
1. 2017. május II.1., II.2., 2017. szeptember 1-jével
2017. szeptember
15.
II.3., II.5.,
történő fenntartóváltozás
jelzése, az a) pont szerinti
felmérés során megadott
adatok megbontásával,
továbbá a II.5. jogcím
esetében a minősített
pedagógusok
intézményváltásának jelzése
III.3., III.4. 2017. július 1-jével történő
2017. július;
III.5., III.7. fenntartó-változás jelzése, az
III.4. és III.5. esetében 2017.
a) pont szerinti felmérés során augusztus
megadott ellátotti adatok
megjelölésével,
a III.7. pont esetén a felsőfokú
végzettségű
kisgyermeknevelők és
szakemberek
intézményváltásának jelzése
2.
2017.
II.5., III.3., 2017. december 1-jével
2017. december
október 5.
III.4.
a),
történő fenntartóváltozás
III.5.
a), III.7.
jelzése, az a) pont szerinti
felmérés során megadott
adatok megbontásával,
továbbá a II.5. jogcím
esetében a minősített
pedagógusok, a III.7. pont
esetén a felsőfokú végzettségű
kisgyermeknevelők és
szakemberek
intézményváltásának jelzése,
A települési önkormányzat önkormányzati körön kívüli szervezetnek történő átadás-átvétel
esetén az átadást, átvételt tanúsító okmányokat a felmérés lezárását követően a Kincstárnak küldi
meg. A kérelemhez mellékelni kell az átadó és az átvevő között kötött megállapodást, az átadás-
átvételről szóló képviselő-testületi, illetve társulási tanácsi határozat kivonatát, az átvevő
feladatellátáshoz szükséges működési engedélyét (szociális ellátások esetében a szolgáltatói
nyilvántartásba történő bejegyzést igazoló dokumentumot), valamint a feladatot átadó és átvevő
nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az e törvény alapján számára biztosított támogatások
igényléséről vagy lemondásáról gondoskodott.
Az egyrészről települési önkormányzatok, másrészről települési, területi nemzetiségi
önkormányzatok, országos nemzetiségi önkormányzatok, központi költségvetési szervek,
valamint nem állami szervezetek közötti feladat-, illetve intézmény átadása-átvétele esetén,
amennyiben az intézmény átadás-átvételének időpontja (tényleges átadás-átvétel) nem esik egybe
a
c) pont szerinti táblázatban szereplő fenntartóváltási időpontokkal (finanszírozási átadás-
átvétel), úgy ezen időpontig az érintett felek a finanszírozást pénzeszköz-átadással, -átvétellel
egymás közötti megállapodás útján rendezik. A finanszírozási átadás-átvétel időpontjáig
időarányos támogatás abban az esetben illeti meg a feladatot, intézményt átadó települési
önkormányzatot, ha a feladatot átvevő az intézmény, szolgáltatás tekintetében a tényleges átadás-
átvétel időpontjától kezdve működési engedéllyel (szociális ellátások esetében a szolgáltatói
nyilvántartásba történő bejegyzést igazoló dokumentummal) rendelkezik. Ellenkező esetben a
feladatot, intézményt átadó települési önkormányzat köteles lemondani a tényleges átadás-átvétel
időpontjától a finanszírozási átadás-átvétel időpontjáig tartó időszakra jutó időarányos
támogatásról.
Az ellátottak arányában kell megosztani:
- a III.4.
b) alpont szerinti támogatást az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalanok tartós
bentlakást nyújtó szociális intézményeinek, illetve a gyermekek átmeneti gondozásával
kapcsolatos feladatok,
- a III.5.
b) alpont szerinti támogatást az intézményi gyermekétkeztetési feladat települési
önkormányzatok közötti átadás-átvétele esetén.
Ha a települési önkormányzat önkormányzati körön kívüli szervezetnek ad át
- óvodaintézményt, úgy a II.2. és II.3. jogcímek szerinti,
- III.4. jogcím szerinti intézményt, úgy a III.4.
b) alpont szerinti,
- intézményi gyermekétkeztetési feladatot, úgy a III.5.
b) alpont szerinti
támogatásról, vagy annak az átadással érintett ellátottakkal arányos, illetve időarányos részéről le
kell mondania.
Ha a települési önkormányzat önkormányzati körön kívüli szervezettől vesz át
- III.4. jogcím szerinti intézményt, úgy a III.4.
b) alpont szerinti támogatást a
b) pont szerinti
táblázat 1. alpontja szerint 2017. május 15-éig igényelheti meg
- intézményi gyermekétkeztetési feladatot, úgy a III.5.
b) alpont szerinti támogatást a
b) pont
szerinti táblázat 1. alpontja szerint 2017. május 15-éig, illetve a
b) pont szerinti táblázat 2.
alpontja szerint 2017. október 5-éig igényelheti meg arra az időszakra, amikor a feladatot ellátja.
3.
Az I. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok a) A I.1.
a) alpont szerinti számított alaplétszám számításakor a település típusára, a
lakosságszám-kategóriákra és az elismert köztisztviselői létszámra vonatkozó adatokat az alábbi
táblázat szerint kell figyelembe venni:
No.
Lakosságszám alsó és felső határa
Elismert köztisztviselői létszám
minimum
maximum
a
b
c
d
A.
Községek
A.l.
2 000-3 000
6
8
A.2.
3 001-5 000
8
14
A.3.
5 001-10 800
14
23
B.
Városok
B.l.
1 100-5 000
10
19
B.2.
5 001-10 000
19
26
B.3.
10 001-20 000
26
40
B.4.
20 001-34 900
40
58
B.5.
34 901-43 400
58
85
C.
Megyei jogú városok
C.1.
33 710-60 000
76
135
C.2.
60 001-100 000
135
200
C.3.
100 001-204 800
200
282
D.
Fővárosi kerületek
D.1.
23 524-60 000
64
112
D.2.
60 001-100 000
112
131
D.3.
100 001-134 700
131
157
b) A I.1.
a) alpont szerinti jogcímhez kapcsolódó korrekciós tényezők a következők:
ba) közös hivatalt fenntartó önkormányzatok száma és együttes lakosságszáma alapján:
Megnevezés
Fenntartó
Fenntartó
Korrekciós tényező
önkormányzatok
önkormányzatok száma
együttes lakosságszáma
ba.1)
3 000 fő alatt
2-5 önkormányzat
0,13
6-7 önkormányzat
0,15
8-9 önkormányzat
0,17
10 vagy több
0,19
önkormányzat
ba.2)
3 000-5 000 fő között
3-5 önkormányzat
0,12
6-7 önkormányzat
0,14
8-9 önkormányzat
0,16
10 vagy több
0,18
önkormányzat
ba.3)
5 000 fő felett
3-5 önkormányzat
0,06
6-7 önkormányzat
0,08
8-9 önkormányzat
0,10
10 vagy több
0,12
önkormányzat
bb) közös hivatalt fenntartó településeken működő nemzetiségi önkormányzatok 2016.
december 1-jei állapotnak megfelelő száma alapján (ide nem értve az átalakult nemzetiségi
önkormányzatot):
bb.1) 2-3 nemzetiségi önkormányzat: 0,04,
bb.2) 4 vagy több nemzetiségi önkormányzat: 0,07,
bc) közös hivatal székhelye járási székhely önkormányzat: 0,04.
c) Az I.1. pont szerinti támogatás elszámolásának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti
felülvizsgálata során, ahhoz kapcsolódóan a Kincstár betekinthet az önkormányzatnál
rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratokba, dokumentumokba, az idegenforgalmi adó
és iparűzési adó bevallásokba.
d) Az I.1.b) alpont szerinti támogatások megállapításakor a kiválással érintett
önkormányzatnak a FÖMI adatbázis I.1.
ba) alpont szerinti és az OSAP-jelentés I.1.
bb) és
bd) alpont szerinti adatait lakosságarányosan meg kell osztani a 2014. évben megalakult
önkormányzattal. Amennyiben a 2014. évben megalakult önkormányzat és az az önkormányzat,
amelyből kivált megállapodik az I.1.
b) alpont támogatást megalapozó adatok két település közötti
megbontásáról, úgy e támogatásokat az önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással
rendezik.
e) Amennyiben az OSAP-jelentés I.1.
bb)-bd) alpont szerinti támogatást megalapozó adatok
magasabbak, mint az ezen időpont szerinti tényleges adatok, úgy az OSAP-jelentés 2017. június
30-áig történő - javítása alapján az I.1.
bb)-bd) alpontokhoz kapcsolódó támogatásokban történő
változások finanszírozása augusztus hónaptól történik.
f) Az I. pontban szereplő támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok:
fa) Az I.1.
a)-e) alpontok szerinti támogatások e melléklet V. pontja szerinti Beszámítással
csökkentett, kiegészítéssel növelt és VI. pont szerinti korrekcióval növelt együttes összege
kizárólag az igazgatással, településüzemeltetéssel és egyéb önkormányzati feladatokkal
kapcsolatos kiadásokra, illetve turisztikai kiadásokra használható fel.
Turisztikai kiadások alatt különösen a turisztikai fejlesztések, helyi/térségi turisztikai
desztinációs menedzsment szervezetnek működésre és fejlesztésre történő forrásátadás, a
település közigazgatási területén található turisztikai vonzerőkkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos
marketing kiadások (kutatás, promóció, oktatás), turisztikai vonzerővel bíró rendezvényekkel,
garantált programokkal kapcsolatos költségek, műemlékek turisztikai célú felújítása,
látogathatóvá tétele, továbbá a turizmus által érintett területek, a turisztikai vonzerők és
szolgáltató helyek környezetében infrastrukturális (utak, parkolók, turisztikai információs táblák,
kerékpárutak, jelzett turistaútvonalak) és városképi (zöldfelületek, díszkivilágítás, díszburkolat)
elemek létesítése, karbantartása, fenntartása ismerhető el.
fb) Az I.2. jogcím szerinti támogatás kizárólag a támogatás céljának megfelelően, a lakossági
ráfordítások (díjak) csökkentésére fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag a „Szennyvíz
gyűjtése, tisztítása és elhelyezése”, valamint a „Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
fc) Az I.3., I.5. és I.6. jogcímek szerinti támogatások az adott pontban leírtak szerint
használható fel.
fd) Az I.4. pont szerinti támogatás a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége
érdekében felmerülő működési célú kiadásokra használható fel, a személyi jellegű kiadások
kivételével. A támogatás szempontjából kizárólag a „Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése,
fenntartása”, valamint a „Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások” kormányzati
funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
4.
A II. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok
a) Az óvodapedagógusok, és óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők
bértámogatása az alábbiak figyelembevételével történik.
a) Vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám számítása
2016/2017. nevelési évre:
2017/2018. nevelési évre:
ahol:
Vk1; Vk2 = a 2016/2017., illetve a 2017/2018. nevelési évben a vezetői órakedvezményből
adódó létszámtöbblet,
V1; V2 = a Nkt. 1. melléklete szerinti vezetők kötelező létszáma, de legfeljebb
- 2017. év első 8 hónapjában a 2016/2017. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési
statisztika szerint ténylegesen foglalkoztatott,
- 2017. év utolsó 4 hónapjában a 2017/2018. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési
statisztikai állapotra becsült
vezetői létszám.
Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a köznevelési statisztikában
szerepeltetett vezetői létszám alapján történik.
Vi1; Vi2 = a V1 és V2 vezetői létszámra - a Nkt. 5. mellékletében - megállapított kötelező
nevelési óraszámának, óvodai foglalkozásai számának összege.
b) A Nkt. szerint létrehozott óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében a II.1-II.3. jogcímek
szerinti támogatásokat kizárólag az óvoda intézményegységre vonatkozó létszámadatok alapján
kell megállapítani.
c) A II. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok
A II.1.-II.3. és II.5. jogcímek szerinti támogatások kizárólag a támogatással érintett
óvodaintézmények működési és felhalmozási kiadásaira, valamint az óvodai nevelésben részt
vevő gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel. A támogatás szempontjából kizárólag a
„Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”, a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének, ellátásának szakmai feladatai”, a „Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai
feladatai”, az „Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai”, valamint a „Gyermekétkeztetés
köznevelési intézményben” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
5.
A III. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok a) Gondozási nap: egy ellátott egy napi intézményi ellátása (idős és hajléktalan személyeket
ellátó tartós és átmeneti szociális intézményben, valamint gyermekek átmeneti gondozását
biztosító intézményben), amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak
végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen -
egészségügyi vagy egyéb okból - távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi
jogviszony egy év folyamatos távollét esetén megszűnik.
b) A települési önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122. §-a, illetve a Gyvt.
97. §-a szerinti ellátási szerződés, illetve az önkormányzatok egymás közötti, a Mötv. 41. § (6)
bekezdése alapján kötött szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a
szolgáltatás, illetve az intézmény szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett fenntartója jogosult. E
szabály alól kivételt képez a III.3.
a)-b) és a III.5.
a) alpont szerinti jogcím, amely esetében az
adott alpont szerinti feladatra nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés esetén is az a
települési önkormányzat jogosult a támogatás igénylésére, amely számára szerződés alapján a
nem állami fenntartó biztosítja az ellátást.
c) A
b) pontban szereplő kivétellel a III.3. és III.4. jogcímek szerinti támogatásokat azok a
települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek
- az adott szociális szolgáltatás, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenység tekintetében a
szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzésre kerültek, és
- a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti
szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra, feladatmutatóra
befogadást nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosultak.
d) A III.3. jogcím szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatás akkor
igényelhető, ha
- a feladat ellátásáról a Mötv. szerinti önkormányzati társulás saját fenntartású intézménye,
szolgáltatója útján gondoskodik, és
- a feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását
nem biztosítják, az adott feladat tekintetében nincs szolgáltatójuk, intézményük bejegyezve a
szolgáltatói nyilvántartásba, valamint
- a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma
= a
c)-d) és
f)-i) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3 000 fő,
= a
jb)-k) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5 000 fő,
- az adott feladathoz járó alaptámogatás igénylésére az önkormányzat jogosult.
e) Egy települési önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás
szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe.
f) A III.3. és III.4. jogcímek szerinti támogatások igénybevételének feltétele az ellátott
adatainak - a Szoctv. 20/C. § (1)-(4) bekezdései, illetve a Gyvt. 139. § (2) és (3) bekezdései
szerinti - nyilvántartásba vétele, valamint a külön jogszabály szerinti időszakos jelentési
kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult,
amikor a nyilvántartásba vettek ellátását az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte. Ha
a települési önkormányzatok egymás közötti és önkormányzati körön kívüli feladat-, illetve
intézmény átadása-átvétele következtében az érintett felek a finanszírozást - a Kiegészítő
szabályok 2.
c) alpontja szerint - pénzeszköz-átadással, -átvétellel egymás közötti megállapodás
útján rendezik, úgy a nyilvántartásba vétel és az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése az
átvevő fenntartó tekintetében vizsgálandó.
g) A III.3. és III.4. jogcímek szerinti támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a
szolgáltatás, intézmény a tárgyév egészében szerepel a szolgáltatói nyilvántartásban.
Amennyiben a III.3. és III.4. jogcímek szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben
működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése
hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásba történő
bejegyzés adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól
jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető.
h) A nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben - kivéve a
hajléktalanok nappali intézményét - a Szoctv. 92/K. § (5)-(6) bekezdései alapján az ellátottak
száma egyetlen napon sem haladhatja meg:
- nappali intézmény esetén - a nappali melegedő kivételével - a szolgáltatói nyilvántartásban
meghatározott férőhelyszám 110%-át,
- bentlakásos intézmény esetén a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám
105%-át,
- mindkét intézménytípus esetében éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át.
Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a
szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott ellátotti létszám 110%-át, éves átlagban pedig annak
100%-át.
i) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások egyidejű igénybevételére
vonatkozó szabályok:
ia) Ha az ellátott ugyanazon a napon több szolgáltatótól, intézménytől, hálózattól, illetve
székhelytől, telephelytől (a továbbiakban együtt: engedélyes) is ugyanabban - a III.3.
c)-d) és
f)-
k) pontjai szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3)
bekezdésének hatálya alá nem tartozó (e melléklet alkalmazása során a továbbiakban:
adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) - szociális szolgáltatásban vagy gyermekek
napközbeni ellátásában részesül, a támogatás szempontjából az adott napon ellátottként csak
annál az engedélyesnél vehető figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette a
g) alpont
szerinti időszakos jelentést.
ib) Az
ia) alpont szerinti rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az ellátott ugyanazon a
napon több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekek átmeneti
gondozásába tartozó ellátásban részesül.
ic) Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől részesül hajléktalan személyek nappali
ellátásában, a támogatás szempontjából az ellátott valamennyi engedélyesnél figyelembe vehető.
id) Szociális étkeztetés esetén - a népkonyha kivételével - a támogatás szempontjából nem
vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen
ida) a demens személy időskorúak nappali ellátásában,
idb) fogyatékos személyek nappali ellátásában,
idc) pszichiátriai betegek nappali ellátásában,
idd) szenvedélybetegek nappali ellátásában vagy
ide) hajléktalan személyek nappali ellátásában
is részesül.
ie) Házi segítségnyújtás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott
arra a napra, amelyen nappali ellátásban is részesül.
if) Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális alapszolgáltatás esetén a
támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen
adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátásban,
gyermekvédelmi szakellátásban vagy szociális szakosított ellátásban is részesül, az
ig)-il)
alpontokban meghatározott kivételekkel.
ig) Szociális étkeztetés esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha
ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán
bentlakásos szociális intézményi ellátásban vagy családok átmeneti otthonában átmeneti
gondozásban, támogatott lakhatásban is részesül.
ih) Hajléktalan személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell
venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek
átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.
ii) Időskorúak nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az
ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi
ellátásban is részesül.
ij) Fogyatékos személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell
venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon fogyatékos személyek rehabilitációs célú
lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is
részesül.
ik) Pszichiátriai betegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell
venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthonában
vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.
il) Szenvedélybetegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni
az ellátottat, ha ugyanazon a napon szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy
éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.
im) Bölcsődei ellátás keretén belül biztosított intézményi vagy szolgáltatási forma
igénybevétele (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) esetén a
támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen a bölcsődei
ellátás egy másik intézményi vagy szolgáltatási forma igénybevétele során is (bölcsőde, mini
bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) ellátásban részesül.
in) Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátás esetén a
támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen
adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátásban vagy a Gyvt.
139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó gyermekvédelmi szakellátásban is részesül, az
io) alpontban foglalt kivétellel.
io) Bölcsődei ellátás igénybevétele esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az
ellátottat, ha ugyanazon a napon otthont nyújtó ellátásban is részesül.
ip) Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe
több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátás esetén.
iq) A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe támogató
szolgáltatás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített feladategység, aki ugyanazon a
napon a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem
tartozó
- szociális szakellátásban – az éjjeli menedékhely, fogyatékos személyek gondozóháza,
időskorúak gondozóháza, idősek otthona, fogyatékos személyek otthona, fogyatékos
személyek rehabilitációs intézménye, fogyatékos személyek rehabilitációs célú
lakóotthona vagy fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona támogatott
lakhatás kivételével – vagy
- gyermekvédelmi szakellátásban – otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás,
utógondozás kivételével –
is részesül.
ir) A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe
- pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10
kódkönyv F 20-29 vagy 31-33 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített
feladategység, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető
feladatmutató 10 százalékát,
- szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10
kódkönyv F 10-19 és F6300 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített
feladategység, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető
feladategység 30 százalékát,
- közösségi alapellátás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített
feladategység, aki ugyanazon a napon a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt.
139. § bekezdésének hatálya alá nem tartozó
= gyermekjóléti alapellátásban – a gyermekjóléti szolgáltatás kivételével –,
= szociális szakellátásban – az éjjeli menedékhely, pszichiátriai betegek
rehabilitációs célú lakóotthona vagy szenvedélybetegek rehabilitációs célú
lakóotthona, támogatott lakhatás kivételével – vagy
= gyermekvédelmi szakellátásban
is részesül.
is) Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is igénybe vesz pszichiátriai betegek
részére nyújtott közösségi alapellátást vagy szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi
alapellátást, az adott napon a vele teljesített feladategységet annál az engedélyesnél kell
figyelembe venni, amely az ellátott után – a szolgáltatások igénybe vevőinek a Szoctv. 20/C. §-
ában, illetve a Gyvt. 139. § (2) bekezdésében meghatározott adatairól vezetett központi
elektronikus nyilvántartási rendszerben – az időszakos jelentési kötelezettségét előbb teljesítette.
j) A III.3.
ja) alpont esetében
ja) a bölcsődébe, mini bölcsődébe beíratottnak az a gyermek minősül, akit az intézménybe
felvettek, beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben;
jb) a nevelés nélküli munkanapon, valamint a nyári zárvatartás idején az ügyeletet biztosító
intézményben kell jelenteni az áthelyezett, beíratott gyermeket (továbbiakban: ügyeletes ellátás).
Abban a hónapban, amikor a beíratott gyermek ügyeletes ellátást is igénybe vesz, - a III.3.
ja)
alpontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási határérték szempontjából - a beíratása szerinti és
az ügyeletes intézmény szerinti hiányzási napokat egybe kell számítani. Az ügyeletet biztosító
intézményben a gyermekek létszáma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói
nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 120%-át. Az intézmény nyári zárvatartása idején a
támogatás azon beíratott gyermek után vehető igénybe, aki az adott hónapban az intézménnyel
jogviszonyban állt és a napi nyilvántartási rendszerben megjelent. Amennyiben az intézmény a
hónap egyetlen napján sem tart nyitva, abban az esetben támogatás arra a hónapra nem vehető
igénybe;
jc) amennyiben a gyermek első alkalommal (beszoktatás első napja) jelenik meg beíratottként
az intézményben és a napi nyilvántartásban, de nem egész hónapra, akkor a támogatás - III.3.
ja)
alpontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási határérték figyelmen kívül hagyásával - a
ténylegesen igénybe vett napok száma alapján jár, feltéve, hogy ezeken a napokon a gyermek
jogviszonyban is állt az intézménnyel;
jd) a napi nyilvántartási rendszerben vezetett adatoknak és a bölcsődében, mini bölcsődében
rendszeresített napi jelenlét kimutatásának egyezni kell.
k) A III.4.
a) alpontban a segítő munkatársak, illetve a III.4.
b) alpontban az elismert
intézményvezető létszámának meghatározása az alábbi paraméterek figyelembevételével történik:
Megnevezés
Finanszírozás
szempontjából
elismert létszám
Intézményvezető/Szakmai vezető
1 fő
Segítő:
4 ellátottra 1 fő
- időskorúak átmeneti és tartós, valamint hajléktalan személyek tartós
bentlakásos ellátása esetén: a személyes gondoskodást nyújtó szociális
intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000.
(I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklete szerint az adott ellátásra
vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök
(intézményvezető kivételével)
- gyermekek átmeneti gondozása esetén: a személyes gondoskodást nyújtó
gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai
feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM
rendelet 1. számú melléklete szerint az adott ellátásra vonatkozó, kötelező
létszámnormában szereplő munkakörök (intézményvezető/szakmai vezető
kivételével)
l) Amennyiben a III.4. jogcím szerinti szociális szakosított ellátást, gyermekek átmeneti
gondozását biztosító intézmény egyéb ellátotti csoportokról - pl. fogyatékos személyekről,
pszichiátriai és szenvedélybetegségben szenvedőkről, gyermekvédelmi szakellátásban
részesülőkről - is gondoskodik, úgy az intézményüzemeltetési támogatáshoz az
intézményüzemeltetési kiadást meg kell osztani, és az adatszolgáltatás során kizárólag az
időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátásának, illetve a
gyermekek átmeneti gondozásának adatait lehet szerepeltetni.
m) A III.5. jogcím szempontjából az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi étkeztetést
igénybe vevő gyermekek, tanulók 2017. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma
alapján tervezhető, illetve igényelhető a támogatás. Az intézményi étkeztetésben részt vevők
számának megállapításánál egy fő - függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz -
csak egy létszámként és egy intézménynél szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy
fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg
főétkezés biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás illetve térítési díj-
kedvezményre való jogosultság esetén az azt alátámasztó irat is.
Az étkezésben részt vevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani
óvodai étkeztetés esetén 220 nappal, kollégiumi, externátusi étkeztetés esetén 200 nappal, iskolai
étkeztetés esetén 185 nappal. A szünidőben szervezett napközi ellátás (ideértve az üdültetés,
táboroztatás, egyéb szabadidős program, illetve egyéb szünidei étkeztetéseket is) részt vevőinek
létszáma az előbbi számításokban nem vehető figyelembe.
A Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott bölcsődében, mini
bölcsődében elhelyezett gyermekek esetében az intézményi gyermekétkeztetésben ellátottak
számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével
meghatározott gondozási napok száma osztva 230-cal, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti,
naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási
napok száma osztva 230-cal.
A települési önkormányzat által fenntartott fogyatékos személyek nappali intézményében
elhelyezett gyermekek intézményi étkeztetése esetén az ellátottak számának meghatározása:
tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők
látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7
napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével - osztva 251-gyel.
Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők.
n) A III. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok
A támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a
következők mellett:
na) a III.1.
a) alpont szerinti jogcím szerinti támogatást a települési önkormányzat kizárólag a
2017. évi január-december hónapokban kifizetendő ágazati pótlékra és annak közterheire, a
III.1.
b) alpont szerinti jogcím a 2017. évi január-december hónapokban kifizetendő kiegészítő
pótlékra és annak közterheire szerinti támogatást használhatja fel,
nb) a III.2. jogcím szerinti támogatás a 3. melléklet IV. 6. pont szerinti ellátások önrészére, a
III.3. és III.5. jogcímek szerinti feladatokra, a közfoglalkoztatási feladatok egyéb állami
támogatással nem fedezett részére, az intézményi gyermekétkeztetés térítési díjának szociális
alapon történő egyedi mérséklésére vagy elengedésére, az önkormányzati helyi hatáskörű
pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtására, valamint az állampolgárok lakáshoz jutásának
települési önkormányzatok általi, szociális alapon történő támogatására használható. A támogatás
szempontjából kizárólag az „Ellátottak pénzbeli juttatásai” megfelelő rovatain, illetve a „Rövid
időtartamú közfoglalkoztatás”, a „Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás”, a „Hosszabb
időtartamú közfoglalkoztatás”, a „Közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (közhasznú
kölcsönző részére)”, az „Országos közfoglalkoztatási program”, a „Közfoglalkoztatási
mintaprogram”, a „Lakáshoz jutást segítő támogatások”, a „Lakóingatlan szociális célú
bérbeadása, üzemeltetése”, a „Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások” kormányzati
funkciókon, valamint az
nc) és
ne) pontokban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt
kiadások vehetők figyelembe,
nc) a III.3.
a)-m) alpontok között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából
kizárólag a „Család- és gyermekjóléti szolgáltatás”, „Család- és gyermekjóléti központ”, a
„Szociális étkeztetés”, a „Házi segítségnyújtás”, a „Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás”,
az „Időskorúak nappali ellátása”, a „Demens betegek nappali ellátása”, a „Fogyatékossággal élők
nappali ellátása”, a „Pszichiátriai betegek nappali ellátása”, a „Szenvedélybetegek nappali
ellátása”, a „Hajléktalanok nappali ellátása”, a „Bölcsődei ellátás”, a „Gyermekek egyéb
napközbeni ellátása”, a „Hajléktalanok átmeneti ellátása”, a „Támogató szolgáltatás fogyatékos
személyek részére”, a „Pszichiátriai betegek közösségi alapellátása” és a„Szenvedélybetegek
közösségi alapellátása (kivéve: alacsonyküszöbű ellátás)” kormányzati funkciókon elszámolt
kiadások vehetők figyelembe,
nd) a III.4. jogcím szerinti támogatás a támogatással érintett intézmények működési és
felhalmozási kiadásaira fordítható, azzal, hogy a III.4.
a) és III.4.
b) alpontok között
átcsoportosítás hajtható végre. E támogatást az önkormányzat a családok átmeneti otthonából év
közben kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez is felhasználhatja. A támogatás
szempontjából kizárólag a „Gyermekek átmeneti ellátása”, az „Időskorúak átmeneti ellátása”, a
„Demens betegek átmeneti ellátása”, az „Időskorúak tartós bentlakásos ellátása”, a „Demens
betegek tartós bentlakásos ellátása”, a „Hajléktalanok tartós bentlakásos ellátása” kormányzati
funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
ne) a III.5. jogcím szerinti támogatás kizárólag az étkeztetés teljes önköltségére (annak
megszervezésével összefüggő valamennyi költségre, ideértve a felhalmozási jellegű kiadásokat
is) számolható el, azzal, hogy a III.5.
a)-b) alpontok szerinti támogatások egymás között
átcsoportosíthatók. A III.5.
a)-b) pontok szerinti támogatás szempontjából kizárólag a
„Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben”, valamint a „Gyermekétkeztetés bölcsődében,
fogyatékosok nappali intézményében” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők
figyelembe,
nf) a III.6. pont szerinti támogatás szempontjából kizárólag az „Intézményen kívüli
gyermekétkeztetés” kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
ng) a III.7. jogcím szerinti támogatás kizárólag a 2017. évi január-december hónapokban
fizetendő, a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkező
kisgyermeknevelők és szakemberek béréhez és annak szociális hozzájárulási adójához
használható fel. A támogatás szempontjából kizárólag a „Bölcsődei ellátás” kormányzati
funkción elszámolt kiadás vehető figyelembe,
6. A IV. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok
a) A támogatások felhasználását a Kult. tv. 45. § (5) bekezdés
d) pontja, illetve 68. § (3)
bekezdés
d) pontja szerinti beszámolókban is szerepeltetni szükséges.
b) A IV.1.
d),
h) és
i) alpontok szerinti támogatások felhasználásáról az önkormányzat 2018.
február 28-áig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a
kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.
c) A IV. pont szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok
A támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel,
figyelembe véve a szakmai jogszabályok előírásait, a következők mellett:
ca) A IV.1.
a) és IV.1.
e) alpontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Múzeumi
gyűjteményi tevékenység”, a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”, a
„Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati
tevékenység” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
cb) A IV.1.
b) alpont szerinti támogatás a Kult. tv. 66. §-ában foglalt feladatok
megvalósításához kapcsolódó személyi juttatások és azok járulékai, dologi kiadások és
felhalmozási kiadások finanszírozására használható fel. A támogatás terhére elszámolhatóak a
könyvtári szakpolitikai programok területi szintű koordinációjának és megvalósításának kiadásai
is.
A támogatás szempontjából kizárólag a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”, a
„Könyvtári állomány feltárása, megőrzése és védelme”, valamint a „Könyvtári szolgáltatások”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe
.
Amennyiben az önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum
vásárlásra fordítja, ideértve a nemzetiségi nyelvű könyvtári dokumentumok beszerzését is, úgy a
támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.
cc) A IV.1.
c) és IV.1.
g) alpontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a
„Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”, a „Közművelődés -
hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”, a „Közművelődés - egész életre kiterjedő
tanulás, amatőr művészetek”, valamint a „Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
cd) A IV.1.
d) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:
cda) a támogatás szempontjából kizárólag a
cb) és
cc) pontokban szereplő kormányzati
funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
cdb) amennyiben az önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem közművelődési
intézmény, közösségi színtér működtetésére fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő
összegre nem jogosult.
cdc) Amennyiben a Kult. tv. 64. § (2) bekezdés
a) pontja alapján a nyilvános könyvtárat
fenntartó önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlására
fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.
cdd) az 1200 fő és az alatti lakosságszámú önkormányzatnak a támogatás legalább 15%-át
könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra megújítására és a Kult. tv. 76. § (2)
bekezdés
e) pontjában foglalt közművelődési tevékenységhez kapcsolódó kiadásokra kell
felhasználnia.
ce) A IV.1.
f) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:
cea) a támogatás szempontjából kizárólag a
ca),
cb) és
cc) pontokban szereplő kormányzati
funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
ceb) Budapest Főváros Önkormányzatának a támogatást a Budapesti Művelődési Központ, a
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum működésének és
feladatellátásának biztosításához kapcsolódó működési és felhalmozási kiadásokra kell
felhasználnia,
cec) amennyiben Budapest Főváros Önkormányzata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárra jutó
támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlására, további legalább 10%-át
nem módszertani szakirányítási feladat ellátására fordítja, úgy a támogatás 40%-ának megfelelő
összegre nem jogosult.
cf) A IV.1.
h) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:
cfa) a támogatás szempontjából kizárólag a
cb) pontban szereplő kormányzati funkciókon
elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
cfb) a támogatást az 5000 főnél kisebb lakosságszámmal rendelkező települési önkormányzat
által a megyei könyvtárral kötött kistelepülési megállapodás alapján igénybe vett, a Könyvtári
Szolgáltató Rendszer (a továbbiakban: KSZR) által nyújtott szolgáltatások teljesítéséhez
kapcsolódó kiadásokra lehet felhasználni,
cfc) ha a megyei könyvtár a KSZR szolgáltatás megszervezéséhez megállapodást köt a városi
könyvtárral, a városi könyvtár által ellátott feladatok költségeinek fedezetéről e támogatás keretei
között a megyei könyvtár gondoskodik.
cg) A IV.1.
i) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:
cga) a támogatás szempontjából kizárólag az
cb) pontban szereplő kormányzati funkciókon
elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
cgb) a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési
tárgyainak gyarapítására fordított összeg a támogatás 30%-át nem haladhatja meg.
ch) A IV.2.
a) alpont szerinti támogatás szempontjából kizárólag a „Színházak tevékenysége”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe
.
ci) A IV.2.
b) és IV.2.
c) alpontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Művészeti
tevékenységek (kivéve: színház)” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők
figyelembe.
3. melléklet a 2016. évi … törvényhez
A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai
I. Működési célú támogatások
1. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása
Előirányzat:
4 500,0 millió forint
Az előirányzat azon települési önkormányzat támogatására szolgál, amelynek az
önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és
szennyvízszolgáltatás, valamint a más víziközmű társaságtól vásárolt, illetve átvett lakossági célú
ivóvíz ráfordításai magasak.
A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatás elosztása a
pályázók között a tárgyévet megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyisége, az
ebben várható változások és a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításai
figyelembevételével történik. A támogatás településenkénti összegének megállapítása során
figyelembe kell venni az adott település lakosainak szociális helyzetét is.
Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes
módozatai ráfordításainak támogatására is azon települési önkormányzatok esetén, amelyek az
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat határozata alapján kötelesek a településen élők
részére az egészséges ivóvizet zacskós vagy palackos kiszerelésben, illetve tartálykocsis
szállítással biztosítani.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a vízgazdálkodásért felelős miniszter dönt.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik,
felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.
2. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása
Előirányzat:
100,0 millió forint
Az előirányzat azon helyi önkormányzat támogatására szolgál, amely a kéményseprő-ipari
tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: kéményseprő-ipari törvény) 10. §
(1) bekezdés a) pontja szerint a közszolgáltatási szerződés lejártáig a közszolgáltatást biztosítja.
A támogatást a helyi önkormányzat pályázati úton igényelheti a közszolgáltatás 2015. július 1-jei
állapot szerinti közszolgáltatási díjának megtérítésére. Az igényelhető összeget a közszolgáltatási
díjból befolyó bevétel csökkenti.
A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő
támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, a kéményseprő-ipari közszolgáltatás tárgyévi
térítésmentes ellátásához szükséges becsült adat alapján egy összegben történik, felhasználásának
határideje tárgyév december 31-e.
3. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat kulturális feladatainak támogatása
Előirányzat:
1 770,0 millió forint
Az előirányzat Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata kulturális feladatainak, elsősorban a
Zsolnay Kulturális Negyed, a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok működésének
támogatására szolgál. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a kultúráért felelős
miniszter – mint támogató – Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzattal a helyi
önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben köt támogatási szerződést. A támogatás
teljes összegének folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik, felhasználási
határideje tárgyév december 31-e.
4. A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása
Előirányzat:
15 000,0 millió forint
Az előirányzat a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 4. § (4)
bekezdés
c) pontja szerinti, a Budapest Főváros Önkormányzata által kötelezően ellátandó
feladatok támogatására szolgál. A támogatás a fővárosi helyi közösségi közlekedés 2017. évi
működésének támogatására fordítható.
A támogatás nem haladhatja meg az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete
alapján megállapított, a fővárosi helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő
veszteséget.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítása részletekben, időarányosan történik,
felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.
A közlekedésért felelős miniszter mint támogató a helyi önkormányzatokért felelős miniszter
és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével Budapest Főváros Önkormányzatával a
támogatás felhasználásának szabályairól támogatási szerződést kötnek.
5. A települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatása
Előirányzat:
2 050,0 millió forint
Az előirányzatból támogatást - Budapest Főváros Önkormányzata kivételével - az a települési
önkormányzat igényelhet, amely a településen a tárgyév egészében helyi közforgalmú
közlekedést lebonyolító gazdálkodó szervezetet, illetve költségvetési szervet tart fenn, a helyi
közforgalmú közlekedés lebonyolítására az önkormányzati, állami és egyéb szolgáltatóval
jogszabály alapján közszolgáltatási szerződést kötött, vagy egyéb tevékenység gyakorlásának
jogát koncessziós szerződésben időlegesen átengedte (a továbbiakban együtt: helyi közlekedés).
A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatás
igénylésénél a települési önkormányzat nyilatkozik, hogy a helyi közlekedés ellátásához és
fejlesztéséhez a tárgyévet megelőző évben, a tárgyévet megelőző évet érintően szolgáltatónként
milyen összegű saját forrás átadásával járult hozzá. A támogatás összege ezen önkormányzati
saját forrást legfeljebb 25%-kal haladhatja meg.
A támogatás a tárgyévet megelőző évben ténylegesen teljesített - környezetvédelmi
szempontból súlyozott - személyszállítási teljesítmények (férőhely-kilométer) arányában kerül
elosztásra, figyelembe véve az egyes közlekedési üzemágazatok, és a településkategóriák
tárgyévet megelőző évi üzemi szintű fajlagos ráfordításait is.
A támogatás elosztása és a döntési javaslat előkészítése során figyelembe veendő
környezetvédelmi súlyszámok a következők:
Elektromos és dízel-
Dízel autóbusz
Gázüzemű autóbusz
Trolibusz
(LPG és CNG)
elektromos hajtású
autóbusz, villamos
1,00
1,75
1,75
2,90
A támogatás a települési önkormányzatnak az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK
rendelete alapján megállapított, a helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő -
tárgyévet megelőző évi - vesztesége erejéig igényelhető, és annak pótlására használható fel. A
települési önkormányzat a kapott támogatást a tárgyévet megelőző évben a területén működő,
pályázatában szereplő szolgáltatók részére a pályázati döntés szerinti összegben utalja tovább.
A támogatásról a közlekedésért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás
folyósítása részletekben, időarányosan történik, felhasználásának határideje tárgyév december
31-e.
6. Önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása
Előirányzat:
550,0 millió forint
a) Önkormányzati pénzügyi-gazdálkodási feladatok kiegészítő támogatása
Előirányzat:
500,0 millió forint
Az előirányzat a települési önkormányzatok pénzügyi-gazdálkodási feladatai ellátása
feltételeinek javítását szolgálja. A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton
igényelhetik.
A támogatás az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók
személyi juttatásaira, továbbképzésére, az önkormányzat által alkalmazott könyvelő
programokra, az adatszolgáltatásokhoz kötődő eszközbeszerzésre fordítható.
A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás
folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje
tárgyév december 31-e.
b) Jó adatszolgáltató önkormányzatok támogatása
Előirányzat:
50,0 millió forint
A központi költségvetés - az önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása
érdekében - támogatást biztosít az államháztartási adatszolgáltatásokat rendszeresen időben, és
kiváló minőségben teljesítő települési önkormányzatok számára.
A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik.
A támogatás az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók
egyszeri elismerésére fordítható.
A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás
folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje
tárgyév december 31-e.
7. Megyei önkormányzatok rendkívüli támogatása
Előirányzat:
300,0 millió forint
Az előirányzat szolgál a megyei önkormányzatok 2017. évi váratlan kiadásai támogatására a
bevételeik figyelembevételével.
A támogatást a megyei önkormányzatok pályázati úton igényelhetik.
A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős
miniszter együttesen, legkésőbb 2017. november 30-áig dönt.
A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, formája lehet
a) vissza nem térítendő támogatás, melynek felhasználási határideje a tárgyévet követő év
november 30-a, kivéve, ha a támogatói okirat más határidőt állapít meg,
b) visszatérítendő támogatás, melynek visszafizetési határideje a támogatói okiratban szereplő
határidő, de legfeljebb a tárgyévet követő év november 30-a.
8. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt
közérdekű közszolgáltató meg nem térülő költségeinek támogatása
Előirányzat:
280,0 millió forint
Az előirányzat szolgál a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére
vonatkozó nem rendszeres közszolgáltatásról szóló 378/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet alapján a
közérdekű szolgáltatónak az ideiglenes begyűjtési ellátásért járó közszolgáltatási díjból nem
fedezhető, indokolt többletköltségei megtérítésére az ellátásért felelős települési
önkormányzatokon keresztül.
A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a Magyar Energetikai és Közmű-
szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) javaslatát követően dönt.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítása egyösszegben, előfinanszírozás keretében a
közérdekű közszolgáltató kijelölése megszűnéséig vagy az új közszolgáltatási szerződés alapján
történő közszolgáltatás megkezdéséig történik, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter
döntését követő 15 napon belül. A folyósítás feltétele, hogy az ellátásért felelős önkormányzat az
előző évre vonatkozó elszámolást az éves költségvetési beszámolójában teljesítse, amennyiben ez
nem történt meg a miniszteri döntés megelőzően, akkor az elszámolást követő 15 napon belül
kerülhet sor a folyósításra. A támogatás felhasználásának határideje a tárgyév december 31-e.
Amennyiben a közérdekű szolgáltatót annak 2016. évi beszámolójának ellenőrzését követően a
MEKH tájékoztatása alapján többlettámogatás illeti meg, a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter dönt az elfogadottan elszámolt többletköltségről, és gondoskodik az előfinanszírozással
nem fedezett résznek az ellátásért felelős települési önkormányzatokon keresztül támogatásként
történő biztosításáról.
II. Felhalmozási célú támogatások
1. Az egy és két számjegyű országos főközlekedési utak fővárosi szakaszai
karbantartásának támogatása
Előirányzat:
500,0 millió forint
Az előirányzat Budapest Főváros Önkormányzata területén lévő egy és két számjegyű országos
főközlekedési utak karbantartásának támogatására szolgál. A vissza nem térítendő támogatás
50%-ának a folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik. A további részlet 2017.
évi - szerződés szerinti - folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az
előleget felhasználja és azzal legkésőbb 2017. november 15-éig elszámol.
A támogatás felhasználási határideje - ideértve a 2017. november 15-éig el nem számolt
előleget is - 2018. december 31.
A nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért felelős
miniszter - mint támogató - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével a
támogatás részletszabályairól Budapest Főváros Önkormányzatával támogatási szerződést köt
2. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása
Előirányzat:
300,0 millió forint
A támogatást a települési önkormányzatok a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek,
kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására, felújítására
és fejlesztésére, valamint kivételes esetben új eszköz beszerzésére pályázati úton igényelhetik.
Méltányolandó kistérségi foglalkoztatás-politikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés
támogatására is. A működtetésre szolgáló támogatás felhasználásának határideje a tárgyév
december 31-e, a fenntartásra, felújításra, fejlesztésre és beszerzésre szolgáló támogatás
felhasználásának határideje a tárgyévet követő év december 31-e.
A kompközlekedés működtetéséhez Mohács Város Önkormányzatát legalább 30,0 millió
forint, Dunafalva Község Önkormányzatát legalább 12,0 millió forint illeti meg az
előirányzatból.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a közlekedésért felelős miniszter dönt. A
vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.
3. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések
Előirányzat:
5 000,0 millió forint
a) Kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása
Előirányzat:
2 000,0 millió forint
Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az
önkormányzati tulajdonban lévő, a települési önkormányzat, továbbá társulás által fenntartott,
kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmény fejlesztésére, felújítására. Az igényelhető
maximális támogatás mértéke 30,0 millió forint.
A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.
b) Óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás
Előirányzat:
500,0 millió forint
Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet a
tulajdonában lévő, sportlétesítményként üzemelő létesítmény fejlesztésére, felújítására, illetve új
sportlétesítmény létrehozására. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 20,0 millió forint.
A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.
c) Belterületi utak, járdák, hidak felújítása
Előirányzat:
2 500,0 millió forint
Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet - Budapest
Főváros Önkormányzata kivételével - a közigazgatási területén, tulajdonában lévő út, híd és járda
felújítására, karbantartására. Az igényelhető támogatás maximális mértéke:
− fővárosi kerületi önkormányzatok esetében 50,0 millió forint,
− megyei jogú városok esetében 40,0 millió forint,
− 10 000 fő lakosságszám feletti városok esetében 30,0 millió forint,
− 10 000 fő lakosságszám alatti települések esetében 15,0 millió forint.
A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.
Az a)-c) alpontokra vonatkozó közös szabályok:
Egy önkormányzat az
a)-c
) alpontok szerinti célok közül csak az egyikre nyújthat be
pályázatot. Nem nyújtható támogatás olyan pályázathoz, amely a megjelölt műszaki tartalomra
uniós vagy egyéb nemzeti támogatásban részesül. A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a
beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el, kivéve az
a)-b) alpontok
esetében, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból
származó ellenértéket a kedvezményezett a támogatási cél szerinti további feladatokra fordítja.
Az elidegenítés egyedi kérelem alapján az
a)-b) alpontok esetén a helyi önkormányzatokért
felelős miniszter engedélyével történhet.
Az
a)-c) alpontok szerinti vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás
keretében, egy összegben történik.
4. Óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása
Előirányzat:
2 500,0 millió forint
Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet új
önkormányzati óvoda létrehozására, az önkormányzati tulajdonban lévő, a települési
önkormányzat, továbbá társulás által fenntartott, óvodai feladatellátást szolgáló intézmény
férőhelyeinek növelésére és kapcsolódó fejlesztések, felújítások megvalósítására. Nem igényelhet
támogatást az az önkormányzat, mely a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló
2014. évi C. törvény (a továbbiakban: 2015. évi költségvetési törvény) és a Magyarország 2016.
évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény (a továbbiakban: 2016. évi költségvetési
törvény) azonos célú támogatási jogcíméből, vagy a 2014-2020. évek közötti uniós programozási
időszakban azonos célra rendelkezésre álló európai uniós támogatásban részesült.
A támogatásból megvalósuló beruházást a beruházás megvalósításától számított 10 évig az
eredeti rendeltetésének megfelelően saját (ideértve a pályázó részvételével működő társulást is)
fenntartásban kell működtetni.
A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben
történik.
5. Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása
Előirányzat:
806,0 millió forint
a) Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás
Előirányzat:
300,0 millió forint
Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az általa
fenntartott vagy a vele kötött közművelődési megállapodás alapján működő közművelődési
intézmény vagy közösségi színtér technikai, műszaki eszközállományának, berendezési
tárgyainak gyarapítására, épületének karbantartására, felújítására. A támogatást az
önkormányzatok által az egyes célok tekintetében vállalt önrész arányában kell megállapítani. Ha
a települési önkormányzat a közművelődési támogatás érdekében vállalt önrészt csökkenti, akkor
ezzel arányosan csökkentett összegű érdekeltségnövelő támogatásra jogosult. A különbözet
jogosulatlan igénybevételnek minősül.
A támogatás
aa) 60%-át a települési önkormányzat által fenntartott, továbbá a települési önkormányzattal
kötött közművelődési megállapodás alapján működő, az
ab) alpont hatálya alá nem tartozó
intézmény vagy közösségi színtér után,
ab) 40%-át a települési önkormányzat által 2016. január 1-jét követően alapított közművelődési
intézmény vagy közösségi színtér után
a települési önkormányzat által vállalt önrész arányában kell felosztani.
Ha igény hiányában az
ab) alpont szerinti esetben maradvány keletkezik, azt az
aa) alpont
szerinti célra kell felhasználni.
A vállalt önrészt
− a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos
átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló
kormányrendeletben meghatározott települések esetében, valamint
− a települési önkormányzat által 2016. január 1-jét követően alapított közművelődési
intézmény vagy közösségi színtér esetében
háromszoros súllyal kell figyelembe venni a támogatás megállapításakor. A két feltétel együttes
fennállása esetén a vállalt önrészt kilencszeres súllyal kell figyelembe venni.
Az arányossági számításnál az egy önkormányzatnál figyelembe vehető vállalt önrész nem
haladhatja meg a pályázatot benyújtó valamennyi önkormányzat által 2017. évben vállalt
önrészek összesített összegének 1,5%-át.
Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzat, amelynél a vállalt önrész szerinti
támogatás számított összege nem éri el a 100 000 forintot.
A támogatás szempontjából kizárólag a „Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel
fejlesztése”, a „Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”, a
„Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek” és a „Közművelődés -
kulturális alapú gazdaságfejlesztés” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők
figyelembe.
b) Járásszékhely múzeumok szakmai támogatása
Előirányzat:
136,0 millió forint
Az előirányzatból a járásszékhely települési önkormányzat, Budapest Főváros Önkormányzata
és a fővárosi kerületi önkormányzatok pályázati úton támogatást igényelhetnek az általuk
fenntartott múzeum modellértékű jó gyakorlatainak támogatására.
c) Muzeális intézmények szakmai támogatása (Kubinyi Ágoston Program)
Előirányzat:
370,0 millió forint
Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az általa
fenntartott vagy támogatott muzeális intézmény szakmai fejlesztéséhez.
A
b)-c) pontok szerinti támogatásokról a kultúráért felelős miniszter dönt.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben
történik, felhasználásának határideje a tárgyévet követő év december 31-e.
A
b)-c) pontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Múzeumi gyűjteményi
tevékenység”, a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”, a „Múzeumi
kiállítási tevékenység”, valamint a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
6. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak
kártalanítása
Előirányzat:
300,0 millió forint
A központi költségvetés az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek
tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet alapján támogatásra
jogosult magánszemély részére biztosít támogatást a települési önkormányzatokon keresztül.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, az Országos
Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdeményezésének sorrendjében, egy összegben történik.
7. Önkormányzati étkeztetési fejlesztések támogatása
Előirányzat:
1 000,0 millió forint
Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az általa
fenntartott és működtetett, az óvodai gyermekétkeztetést kiszolgáló
− új konyhák és kiszolgáló létesítmények létrehozására,
− az önkormányzat tulajdonában álló konyhák és kiszolgáló létesítmények kapacitásbővítésére,
fejlesztésére, valamint a feladat ellátásához szükséges eszközök beszerzésére.
Az igényelhető maximális támogatás mértéke 40,0 millió forint, azzal, hogy az egy óvodás
ellátottra jutó támogatási igény nem haladhatja meg a 800 000 forintot.
A támogatásból megvalósuló beruházást a beruházás megvalósításától számított 10 évig az
eredeti rendeltetésének megfelelően saját (ideértve a pályázó részvételével működő társulást is)
fenntartásban kell működtetni. Nem igényelhet támogatást az az önkormányzat, mely a 2015. és
2016. évi költségvetési törvény azonos célú támogatási jogcíméből, vagy a 2014-2020. évek
közötti uniós programozási időszakban azonos célra rendelkezésre álló európai uniós
támogatásban részesült.
A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás
folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.
8. Pannon Park beruházási projekt támogatása
Előirányzat:
10 597,0 millió forint
Az előirányzat szolgál a Pannon Park beruházási projekt 2017. évi munkálatainak megvalósítására. A
támogatás felhasználásának részletes szabályairól a kultúráért felelős miniszter – mint támogató –
Budapest Főváros Önkormányzatával a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben
köt támogatási szerződést. A támogatási szerződés csak abban az esetben köthető meg, ha
Budapest Főváros Önkormányzata a 2016. évi költségvetési törvény 3. melléklet IV. pontjában
szereplő költségvetési támogatást – ideértve a IV. 4. pont alapján 2017-ben lehívott összeget is –
teljes egészében felhasználta, és azzal legkésőbb 2017. november 15-éig elszámolt. Ebben az
esetben
- a támogatás 50%-ának (a továbbiakban: előleg) folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon
belül történik és
- a további részletek 2017. évi – szerződés szerinti – folyósítására csak abban az esetben
kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb 2017. november 15-
éig elszámol.
A támogatás felhasználási határideje - ideértve a 2017. november 15-éig el nem számolt
előleget is - 2018. december 31.
9. Hermina garázs beruházás támogatása
Előirányzat:
3 200,0 millió forint
Az előirányzat szolgál a Hermina garázs beruházás 2017. évi munkálatainak megvalósítására. A
támogatás felhasználásának részletes szabályairól a kultúráért felelős miniszter – mint támogató –
Budapest Főváros Önkormányzatával a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben
köt támogatási szerződést oly módon, hogy
- a támogatás 50%-ának (a továbbiakban: előleg) folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon
belül történik és
- a további részletek 2017. évi – szerződés szerinti – folyósítására csak abban az esetben
kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb 2017. november 15-
éig elszámol.
A támogatás felhasználási határideje - ideértve a 2017. november 15-éig el nem számolt
előleget is - 2018. december 31.
10. Veszprém Aréna építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattörlesztő-részletek
átvállalásának támogatása
Előirányzat:
723,0 millió forint
Az előirányzat szolgál a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatására a
Veszprém Aréna multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építési beruházásával
összefüggő tőke- és kamattartozás átvállalásáról szóló 1056/2014. (II. 11.) Korm. határozat 5.
pontja alapján a Veszprém Aréna építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattörlesztő-
részletek átvállalásához. A támogatás teljes összegének folyósítása a szerződéskötést követő 30
napon belül történik, felhasználási határideje 2017. december 31.
III. Önkormányzatok rendkívüli támogatása
Előirányzat:
25 000,0 millió forint
1. A települési önkormányzatok rendkívüli támogatást kivételes esetben, pályázat útján
igényelhetnek működőképességük megőrzése vagy egyéb, a feladataik ellátását veszélyeztető
helyzet elhárítása érdekében.
A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős
miniszter a beérkező támogatási igények elbírálását követően folyamatosan, de legkésőbb 2017.
december 10-éig együttesen dönt.
A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, formája lehet
a) vissza nem térítendő támogatás, melynek felhasználási határideje a folyósítást követő
harmadik hónap utolsó napja, kivéve azoknál a támogatásoknál, amelynek célja és nagyságrendje
megköveteli, hogy a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a támogatási döntést követően a
támogatás felhasználásának és elszámolásának feltételeiről támogatási szerződést kössön a
kedvezményezettel,
b) visszatérítendő támogatás, melynek visszafizetési határideje a miniszterek döntése szerinti
határidő, de legfeljebb a tárgyévet követő év november 30-a,
c) vissza nem térítendő támogatás a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993.
évi III. törvény 45. §-a szerinti kifizetésekhez, melynek felhasználási határideje 2017. december
31.
2. Az előirányzat szolgál a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok
adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, és a pénzügyi gondnok
díjára.
a) Visszterhes kamattámogatást igényelhet az a helyi önkormányzat, amely a helyi
önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényben szabályozott eljárás keretében az
egyezséget pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremtette meg. Ha a kamattámogatás alapjául
szolgáló hitel forinttól eltérő devizanemű, a kamattámogatást a Magyar Nemzeti Bank által a
kamattámogatás esedékességét megelőző második munkanappal közzétett, az adott devizára
vonatkozó középárfolyam figyelembevételével kell kiszámítani. Forinttól eltérő devizanemű hitel
csak akkor részesül kamattámogatásban, ha a hitelszerződést 2017. január 1-jét megelőzően
kötötték meg. A kamattámogatás feltételeit a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a helyi
önkormányzat megállapodásban rögzíti.
b) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnok
díjához költségvetési támogatás vehető igénybe. A pénzügyi gondnok díjának összege – az
általános forgalmi adóval együtt – legalább 800 ezer forint, legfeljebb 3 000 ezer forint lehet.
A pénzügyi gondnok díjának folyósításáról – a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre
emelkedését követően – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter intézkedik.
IV. Önkormányzati elszámolások
Előirányzat:
12 580,5 millió forint
1. Az önkormányzati elszámolások előirányzatát növeli
a) a költségvetési évet megelőző évi elszámolás alapján a helyi önkormányzatok által
költségvetési évben visszafizetett támogatások összege,
b) a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi
önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett támogatások költségvetési évben visszafizetett
összege,
c) a helyi önkormányzatok által költségvetési évben megfizetett ügyleti és késedelmi kamat
összege,
d) a települési önkormányzatok által igényelt támogatások - a nem helyi önkormányzat részére
történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - lemondott
előirányzatának összege,
e) az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely nem illeti meg az átvevőt,
f) a helyi önkormányzatok által az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a
továbbiakban: Áht.) 83. § (6a) bekezdésében felsorolt kötelezettségek költségvetési év december
5-éig történő elmulasztása miatt a költségvetési évben felfüggesztett támogatások összege,
g) az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter
együttes intézkedése esetén a 2016. évi költségvetési törvény 3. melléklet V. Önkormányzati
elszámolások jogcímének 2016. december 31-ei pozitív egyenlegének összege.
2. Az önkormányzati elszámolások előirányzatát csökkenti a települési önkormányzatok által
igényelt támogatásoknak az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott
időpontokban és esetekben - a nem települési önkormányzattól történő feladatátvétellel
összefüggő előirányzat-növelés kivételével - pótigényelt előirányzatának az összege.
3. Az önkormányzati elszámolások előirányzat terhére a következő kifizetések teljesíthetők
a) a támogatások költségvetési évet megelőző évi elszámolása alapján a helyi önkormányzatok
részéről a költségvetési évben keletkező pótigény összege,
b) a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi
önkormányzatokat pótlólagosan megillető támogatások költségvetési évben kifizetett összege,
c) az államháztartásról szóló jogszabályok alapján költségvetési évben a helyi
önkormányzatokat megillető ügyleti és késedelmi kamat összege,
d) a helyi önkormányzatok által az Áht. 83. § (6a) bekezdésében felsorolt, költségvetési évet
megelőző éveket terhelő kötelezettségek költségvetési évben történő teljesítése esetén a
költségvetési évet megelőző években felfüggesztett támogatások összege,
e) a helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímen az
előző években jóváhagyott, tárgyévre áthúzódó kötelezettségvállalások,
f) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi
CXXII. törvény szerinti tárgyévi munkáltatói kifizetések.
4. Az előirányzat szolgál a 2016. évi költségvetési törvény 3. melléklet IV. pontjában szereplő
azon költségvetési támogatások le nem hívott részének forrásául, amelyek esetében 2016. évben
csak az előleg kifizetése történt meg. E támogatások 2017. évi folyósítására csak abban az
esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat a 2016. évben kapott támogatással (előleggel)
legkésőbb 2017. november 15-éig elszámol. A támogatás felhasználási határideje 2018. december
31.
5. Az előirányzat szolgál arra, hogy a jogosult magánszemély részére a közműfejlesztési
hozzájárulás megfizetett összegének a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló
262/2004. (IX. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: közműfejlesztési kormányrendelet)
meghatározott hányada támogatásként a települési önkormányzatokon keresztül biztosításra
kerüljön.
A támogatást a helyi önkormányzat jegyzője kérelem útján igényli a magánszemély
jogosultaktól beérkezett, a közműfejlesztési kormányrendeletben foglalt feltételeknek megfelelő
igények közműfajtánként és igénylők számának megjelölésével történő összesítésével minden
negyedévet követő hónap 20-áig a Magyar Államkincstár illetékes területi szervén (a
továbbiakban: Igazgatóság) keresztül.
Az Igazgatóság a beérkezéstől számított húsz napon belül továbbítja az összesített kérelmeket a
helyi önkormányzatokért felelős miniszter részére. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása
előfinanszírozás keretében, egy összegben a kérelmek beérkezését követő hónapban történik.
6. Az előirányzat szolgál
a) a 2015. március 1-jét megelőzően megállapított, a 2015. február 28-án hatályos a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.)
aa) 38. § (5) bekezdése alapján az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy
részére járó lakásfenntartási támogatásra,
ab) 55/A. § alapján járó - adósságcsökkentési támogatásra
kifizetett összegek 90%-ának,
b) a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve
társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005. (VIII. 15.)
Korm. rendelet alapján kamattámogatásra jogosultak számára kifizetett összeg, továbbá
c) az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és
szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés
megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt
állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI.
21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett
összegek 100%-a
igénylésének fedezetéül.
Az e pont szerint biztosított támogatás kizárólag az abban meghatározott célokra fordítható.
A támogatás szempontjából kizárólag az egységes rovatrend „Ellátottak pénzbeli juttatásai”
megfelelő rovatain elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
Az előirányzat 1-6. pontok szerinti célokra fel nem használt összegének felhasználására,
átcsoportosítására kizárólag az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kerülhet sor.
V. Vis maior támogatás
Előirányzat:
7 700,0 millió forint
A támogatás szolgál a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló
9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján a helyi önkormányzatok
egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások
részbeni vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő építményben vagy az
állam tulajdonában és a helyi önkormányzat vagyonkezelésében lévő, kötelező feladatellátást
szolgáló épületben a vis maior események okozta károk helyreállításának és a katasztrófavédelmi
szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások részbeni támogatásának forrásául. A támogatás
felhasználásával, annak határidejével kapcsolatban alkalmazandó szabályokat a Rendelet rögzíti.
VI. Kiegészítő szabályok
1. A pályázatot
a) az I.1. pont szerinti jogcím esetében a vízgazdálkodásért felelős miniszter az
államháztartásért felelős miniszter és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter
egyetértésével,
b) az I.2. pont szerinti jogcím esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével,
c) az I.5. és II.2. pontok szerinti jogcímek esetében a közlekedésért felelős miniszter a helyi
önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével,
d) az I.6. pont szerinti jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter,
e) az I.7., II.3. és III. pontok szerinti jogcímek esetében a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel közösen,
f) a II.4. pont szerinti jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter a helyi
önkormányzatokért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter egyetértésével,
g) a II.5. pont szerinti jogcímek esetében a kultúráért felelős miniszter a helyi
önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével,
h) a II.7. pont szerinti jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter a helyi
önkormányzatokért felelős miniszter és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter
egyetértésével
írja ki.
2. Az Áht. szerinti támogató
a) az I.4., I.5. és II.2. pontok szerinti jogcímek esetében a közlekedésért felelős miniszter,
b) az I.6., II.4. és a II.7. pontok szerinti jogcímek esetében az államháztartásért felelős
miniszter,
c) az I.3., II.5., II.8 és II.9. pontok szerinti jogcímek esetében a kultúráért felelős miniszter.
3. Az e melléklet szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
szabályait.
4. Ahol e melléklet a támogatás felhasználási határidejét nem rögzíti, ott az Áht. szerinti
szabályozás alkalmazandó.
4. melléklet a 2016. évi .... törvényhez
A központi alrendszer azon előirányzatai, melyek teljesülése módosítás nélkül
eltérhet az előirányzattól
1. A teljesülés külön szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól:
X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben
A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás (20. cím, 2. alcím, 17.
jogcímcsoport)
Jogi segítségnyújtás (20. cím, 2. alcím, 18. jogcímcsoport)
Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése (20. cím, 2. alcím, 20. jogcímcsoport)
Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése (20. cím, 2. alcím, 28. jogcímcsoport)
XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben
Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja (32. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport)
Különféle kifizetések (32. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport)
Ágazati életpályák és bérintézkedések (32. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport)
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben
Állat, növény- és GMO-kártalanítás (20. cím, 6. alcím)
Uniós programok árfolyam-különbözete (20. cím, 7. alcím, 1. jogcímcsoport)
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben
Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz (8. cím, 2.
alcím, 39. jogcímcsoport, 3. jogcím)
XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
Integrációs támogatás elismert menekültek, oltalmazottak részére (20. cím, 1. alcím, 61.
jogcímcsoport)
XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben
Kárrendezési célelőirányzat (25. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport)
XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben
Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek
átvállalása (21. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport, 3. jogcím)
Peres ügyek (21. cím, 2. alcím)
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben
Uniós programok árfolyam-különbözete (2. cím, 14. alcím, 1. jogcímcsoport)
XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben
Gyermekvédelmi Lakás Alap (20. cím, 17. alcím, 1. jogcímcsoport)
GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása (20. cím, 17. alcím,
7. jogcímcsoport)
Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék (20. cím, 55. alcím, 4. jogcímcsoport)
Családi támogatások (21. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport)
Korhatár alatti ellátások (21. cím, 1. alcím, 2. jogcímcsoport)
Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások (21. cím, 1. alcím, 3.
jogcímcsoport)
Közgyógyellátás (21. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. jogcím)
XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
fejezetben
Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (1. cím)
A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (2. cím)
Jutalékok és egyéb költségek (3. cím, 1. alcím)
Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások (3. cím, 2. alcím)
XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben
Diákhitel 2 konstrukció kamattámogatása (28. cím)
Lakástámogatások (29. cím)
Szociálpolitikai menetdíj támogatás (31. cím)
Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport)
Szanálással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport)
Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése (32. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport)
Egyéb vegyes kiadások (32. cím, 1. alcím, 11. jogcímcsoport)
1% SZJA közcélú felhasználása (32. cím, 1. alcím, 12. jogcímcsoport)
Mehib és Eximbank behajtási jutaléka (32. cím, 1. alcím, 19. jogcímcsoport)
Ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték, egyéb vámvisszatérítések (32. cím, 1. alcím, 21.
jogcímcsoport)
Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés (32. cím, 1. alcím, 22.
jogcímcsoport)
Egyéb megszűnt jogcímek miatt járó támogatás (32. cím, 1. alcím, 26. jogcímcsoport)
Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése (33. cím)
Pénzbeli kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport)
Az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport)
Nemzetközi pénzügyi intézmények felé vállalt kötelezettségek kiadásai (36. cím)
Hozzájárulás az EU költségvetéséhez (37. cím)
Követeléskezelés költségei (41. cím)
Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatása (42. cím, 3. alcím)
XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
fejezetben
Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések (2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport)
Kezesi felelősségből eredő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport)
Konszernfelelősség alapján történő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport)
Egyéb bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 6. jogcímcsoport)
Egyéb szerződéses kötelezettségekből eredő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 7.
jogcímcsoport)
ÁFA elszámolás (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport)
Átváltoztatható kötvény kamatfizetése (2. cím, 4. alcím, 5. jogcímcsoport)
XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
fejezetben
Bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 4. alcím, 5. jogcímcsoport)
LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP fejezetben
Álláskeresési ellátások (4. cím, 1. alcím)
Bérgarancia kifizetések (5. cím)
LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP
fejezetben
Káreseménnyel összefüggő kártalanítás kifizetése (7. cím)
LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben
Öregségi nyugdíj (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport)
Hozzátartozói nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport)
Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai (2. cím, 4. alcím)
Vagyongazdálkodás (3. cím)
LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben
Csecsemőgondozási díj, Terhességi-gyermekágyi segély (2. cím, 2. alcím, 1.
jogcímcsoport)
Táppénz (2. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport)
Kártérítési járadék (2. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport)
Baleseti járadék (2. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport)
Gyermekgondozási díj (2. cím, 2. alcím, 6. jogcímcsoport)
Rokkantsági, rehabilitációs ellátások (2. cím, 2. alcím, 7. jogcímcsoport)
Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása (2. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport)
Anyatej-ellátás (2. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport)
Utazási költségtérítés (2. cím, 3. alcím, 6. jogcímcsoport)
Sürgősségi ellátás EGT-n, Svájcon belül (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. jogcím)
Sürgősségi ellátás EGT-n kívül (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 2. jogcím)
Külföldön történt speciális egészségügyi ellátások (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 4.
jogcím)
Külföldön igénybevett Magyarországon nem elérhető egészségügyi szolgáltatások (2.
cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 5. jogcím)
Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. jogcím)
Postaköltség (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. jogcím)
Egyéb kiadások (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 3. jogcím)
Gyógyszergyártók ellentételezése, elszámolási különbözet rendezése (2. cím, 4. alcím, 4.
jogcímcsoport, 5. jogcím)
Vagyongazdálkodás (3. cím)
2. Az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető:
VIII. ÜGYÉSZSÉG fejezetben
Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata (3. cím, 4. alcím)
XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben
Fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyei (30. cím, 5. alcím)
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben
Peres ügyek (20. cím, 13. alcím)
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben
NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának
kiadásai (NRF, Battle Group, DCM és NFIU) (8. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport)
XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás (20. cím, 1. alcím, 50.
jogcímcsoport)
Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások (20. cím, 21. alcím)
A terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadások (20. cím, 22. alcím)
XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben
Nagyvállalati beruházási támogatások (25. cím, 5. alcím, 7. jogcímcsoport)
Szakképzési Centrumok által ellátott felnőtt oktatási tevékenység finanszírozása (25. cím,
9. alcím, 3. jogcímcsoport)
XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben
Autópálya rendelkezésre állási díj (20. cím, 36. alcím, 1. jogcímcsoport)
Autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése (21. cím, 1.
alcím, 1. jogcímcsoport, 7. jogcím)
Elővárosi közösségi közlekedés támogatása (21. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport, 10.
jogcím)
XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
Beruházás ösztönzési célelőirányzat (7. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport)
Kötött segélyhitelezés (7. cím, 1. alcím, 2. jogcímcsoport)
Peres ügyek (7. cím, 5. alcím)
Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése (8. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. jogcím)
XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben
Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás (20. cím, 2. alcím, 3.
jogcímcsoport)
Hit- és erkölcstan oktatás és tankönyvtámogatás (20. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport)
Peres ügyek (20. cím, 5. alcím, 4. jogcímcsoport)
Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása (20. cím, 19. alcím, 1.
jogcímcsoport)
XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben
Átmeneti hulladék-közszolgáltatással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 25.
jogcímcsoport)
Filmszakmai közvetett támogatások mozgókép törvény szerinti kiegészítő finanszírozása
(32. cím, 1. alcím, 28. jogcímcsoport)
LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP fejezetben
Start-munkaprogram (8. cím)
3. Ha az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében
illetve e támogatások folyósításának elmaradása esetén életbe lépő átcsoportosítási
szabályokra vonatkozó rendelkezésekben foglalt lehetőségek kimerültek, az együttes
eredeti támogatási előirányzat 30%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján
túlléphető:
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben
Méhészeti Nemzeti Program (20. cím, 20. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. jogcím)
Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ) támogatása (20. cím, 20. alcím, 1. jogcímcsoport,
3. jogcím)
Egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatása (20. cím, 20. alcím,
1. jogcímcsoport, 4. jogcím)
Iskolagyümölcs program (20. cím, 20. alcím, 1. jogcímcsoport, 5. jogcím)
XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
Belügyi Alapok (20. cím, 25. alcím, 4. jogcímcsoport)
XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben
Európai Területi Együttműködés (2014-2020) (25. cím, 20. alcím, 2. jogcímcsoport)
XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek (20. cím, 60. alcím, 1.
jogcímcsoport)
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben
Területi Együttműködés (2. cím, 5. alcím)
Egyéb uniós előirányzatok (2. cím, 6. alcím)
Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása (2. cím, 7. alcím, 8.
jogcímcsoport)
Tömegközlekedési hálózat továbbfejlesztésének támogatása (2. cím, 7. alcím, 11.
jogcímcsoport)
2014-2020 közötti kohéziós politikai operatív programok (2. cím, 9. alcím)
Európai Területi Együttműködés (2014-2020) (2. cím, 10. alcím)
Vidékfejlesztési Program (2. cím, 12. alcím, 1. jogcímcsoport)
Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (2. cím, 12. alcím, 2. jogcímcsoport)
4. A nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásával
összefüggésben tételes elszámolás alapján a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős
miniszter engedélyével túlléphető:
XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben
Folyósított ellátások utáni térítés (21. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 4. jogcím)
5. A pénzügyi tranzakciós illeték megfizetéséhez kapcsolódóan az államháztartásért
felelős miniszter engedélyével túlléphető a Dologi kiadások kiemelt előirányzat:
XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben
Magyar Államkincstár (8. cím)
6. A gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlásával összefüggésben az
egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyével, az államháztartásért felelős
miniszter egyetértése mellett túlléphető:
XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben
Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása (21. cím, 3. alcím)
5. melléklet a 2016. évi …. törvényhez
Uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzatok a 2014-2020-as programozási időszakra
adatok euróban
Indikatív EU forráskeret a
Megnevezés
teljes időszakban
Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program
7 733 969 530
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program
463 703 439
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program
3 389 963 001
Intelligens Közlekedésfejlesztési Operatív Program
3 331 808 225
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program
3 217 105 883
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program
2 612 789 000
Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program
794 773 905
Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program
93 882 921
Vidékfejlesztési Program
3 455 336 493
Magyar Halgazdálkodási Operatív Program
39 096 293
Operatív Programok összesen
25 132 428 690
Belső Biztonsági Alap
61 493 119
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap
31 877 477
Belügyi Alapok összesen
93 370 596
A kötelezettségvállalások megtételéhez a törvényben rögzített forint/euró árfolyam az irányadó.
6. melléklet a 2016. évi …. törvényhez
A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban,
valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok
2017. évben
Fizetési
Fizetési osztályok
fokozatok
A
B
C
D
E
F
G
H
I
J
1.
69 000 77 000 78 000 79 000 89 000 122 000 127 000 129 500 142 000 154 500
2.
1,0175 1,0175 1,0200 1,0250 1,0275
1,0350
1,0350
1,0500
1,0450
1,0600
3.
1,0350 1,0350 1,0400 1,0500 1,0550
1,0725
1,0725
1,1000
1,1025
1,1350
4.
1,0525 1,0525 1,0650 1,0750 1,0900
1,1100
1,1100
1,1500
1,1675
1,2100
5.
1,0700 1,0700 1,0900 1,1000 1,1250
1,1475
1,1475
1,2000
1,2425
1,2850
6.
1,0875 1,0875 1,1125 1,1250 1,1600
1,1850
1,1850
1,2600
1,3175
1,3600
7.
1,1075 1,1075 1,1375 1,1525 1,1975
1,2225
1,2225
1,3350
1,3925
1,4200
8.
1,1275 1,1400 1,1625 1,1875 1,2350
1,2650
1,2725
1,4100
1,4675
1,4825
9.
1,1500 1,1725 1,1950 1,2250 1,2725
1,3075
1,3325
1,4850
1,5275
1,5450
10.
1,1725 1,2075 1,2300 1,2625 1,3100
1,3675
1,3950
1,5600
1,5875
1,6075
11.
1,1950 1,2425 1,2675 1,3000 1,3475
1,4275
1,4575
1,6250
1,6475
1,6700
12.
1,2175 1,2775 1,3050 1,3375 1,3775
1,4875
1,5200
1,6900
1,7075
1,7325
13.
1,2400 1,3125 1,3425 1,3750 1,4075
1,5475
1,5825
1,7550
1,7775
1,8025
14.
1,2625 1,3500 1,3800 1,4125 1,4425
1,6075
1,6450
1,8200
1,8475
1,8725
15.
1,2850 1,3875 1,4175 1,4500 1,4775
1,6675
1,7075
1,8850
1,9175
1,9425
16.
1,3075 1,4250 1,4550 1,4875 1,5125
1,7275
1,7700
1,9500
1,9875
2,0125
17.
1,3300 1,4625 1,4925 1,5250 1,5475
1,7875
1,8325
2,0150
2,0575
2,0825
7. melléklet a 2016. évi…. törvényhez
Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok
és a magán köznevelési intézmények fenntartói
köznevelési feladatainak és a bevett egyházak
hit- és erkölcstanoktatás után járó támogatása
I. A PEDAGÓGUS-MUNKAKÖRBEN ÉS A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT
KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK UTÁN JÁRÓ
ÁTLAGBÉRALAPÚ TÁMOGATÁS
1. Az átlagbéralapú támogatás alapja
a) A 40. § (1) bekezdés
a) pontjában meghatározott átlagbéralapú támogatás alapja – az
óvoda, egységes óvoda-bölcsőde (a továbbiakban együtt: óvoda) kivételével – az állam
által fenntartott általános iskolában, középfokú iskolában, alapfokú művészeti iskolában
(a továbbiakban együtt: iskola), kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-
munkakörben, valamint nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben
foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.
b) A 40. § (3) bekezdés
a) pontjában meghatározott átlagbéralapú támogatás alapja – az
óvoda kivételével – az állam által fenntartott iskolában, kollégiumban,
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben pedagógus-
munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.
2. Az átlagbéralapú támogatás megállapítása
2.1. Óvodában az átlagbéralapú támogatást, beleértve a minősítéssel összefüggő
többlettámogatást is a 2. melléklet II. pont 1. alpontja szerint kell megállapítani.
2.2. Az iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-
oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben az átlagbéralapú támogatást
a) a
pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után az 1. pont
a) alpontban
meghatározott állami intézmények pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjainak és az
állam által fenntartott iskolával, kollégiummal, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
nevelési-oktatási intézménnyel a nevelési évben vagy a tanévben október 1-jén
jogviszonyban álló gyermekek, tanulók létszáma, valamint a pedagógiai szakszolgálati
intézmény által ellátott gyermekek, tanulók átlaglétszáma alapján két tizedesre
kerekített finanszírozott pedagóguslétszám szerint a 4-6. alpontok,
b) a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak – a
pedagógiai szakszolgálati intézmény kivételével – a ténylegesen foglalkoztatottak, teljes
munkaidőre átszámított létszáma, de legfeljebb a jogszabályban meghatározott
elismerhető létszáma alapján, figyelemmel az
a) pont szerinti gyermek és
tanulólétszámra a 4. alpont, az 5. alpont
a)- c), e) pontjai
szerint kell megállapítani.
Az egy főre jutó átlagbér az iskolatípusra, kollégiumra, gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai nevelési-oktatási intézményre, pedagógiai szakszolgálati intézményre
számított, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézményekben
intézménytípusonként
pedagógus-munkakörben,
valamint
nevelő-oktató
munkát
közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak éves személyi juttatása és járulékai
együttes összegének és az előbbinek megfelelő létszámhányadosa. A pedagógiai
szakszolgálati intézményben nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben
foglalkoztatottak finanszírozott létszáma fenntartói szinten nem haladhatja meg a
pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus-munkakörre megállapított
finanszírozott létszám 8%-át.
3. A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja
szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási
intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója az ilyen intézmény által
pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy után átlagbéralapú támogatásra akkor
jogosult, ha
a) a pedagógus végzettsége és szakképzettsége megfelel az Nkt.-ban meghatározott
képesítési előírásoknak,
b) a külföldi óvoda, a nemzetközi óvoda pedagógiai programja megfelel az Óvodai
nevelés országos alapprogramjának, a külföldi iskola, a nemzetközi iskola pedagógiai
programja tartalmi szempontból igazodik a Nemzeti alaptantervhez.
4. Az iskolában, a kollégiumban, a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai nevelési-
oktatási, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógusok, valamint a
nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert együttes
összegének meghatározása
a) A pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát
közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek elismert összege
aa) általános iskolában 4 618 900 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 37 300 forint/számított
létszám/3 hónap,
ab) gimnáziumban 4 800 700 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 40 800 forint/számított
létszám/3 hónap,
ac) szakközépiskolában – beleértve a Köznevelési és Szakképzési Hídprogramot és
az érettségire való felkészítő évfolyamokat is – 4 800 700 forint/számított
létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 40 800 forint/számított
létszám/3 hónap,
ad)
szakiskolában
és
készségfejlesztő
speciális
szakiskolában
4 800 700 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 40 800 forint/számított
létszám/3 hónap,
ae) szakgimnáziumban, nem szakképzési évfolyamon 4 800 700 forint/számított
létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 40 800 forint/számított
létszám/3 hónap,
af) szakgimnáziumban,
szakképzési
évfolyamon
4 800 700 forint/számított
létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 40 800 forint/számított
létszám/3 hónap,
ag) alapfokú művészeti iskolában főtárgy szerinti egyéni foglalkozás keretében való
részvétel esetében 4 515 200 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 36 800 forint/számított
létszám/3 hónap,
ah) alapfokú művészeti iskolában főtárgy szerinti csoportos foglalkozás keretében
való részvétel esetében 4 515 200 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 36 800 forint/számított
létszám/3 hónap,
ai) művészeti szakgimnáziumban 4 800 700 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 40 800 forint/számított
létszám/3 hónap,
aj) kollégiumban 4 616 000 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 39 000 forint/számított
létszám/3 hónap,
ak) pedagógiai szakszolgálati intézményben 4 468 500 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 36 200 forint/számított
létszám/3 hónap,
al) gyógypedagógiai,
konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben
4 800 700 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 40 800 forint/számított
létszám/3 hónap,
am) köznevelési intézményben működő utazó gyógypedagógusi hálózat esetén
4 800 700 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 40 800 forint/számított
létszám/3 hónap.
b) Az iskolában, a kollégiumban, a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai nevelési-
oktatási, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézményben a nevelő-oktató munkát
közvetlenül
segítők
átlagbérének
és
közterheinek
elismert
összege
2 190 700 forint/számított létszám/év. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a
nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat az
a) pont
szerint kell figyelembe venni.
c) Az Nkt. 2. § (3) bekezdés
b) pont
bd) alpontja szerinti fenntartók köznevelési
feladatot ellátó intézményeiben foglalkoztatott pedagógusok, valamint a nevelő-oktató
munkát közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert összege az
a)-
b) és
d) pontban, valamint a 2. pont 2.1. alpontban meghatározottak 30%-a a köznevelést
alapfeladatként végző, a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi
LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság – ide nem értve a nonprofit
gazdasági társaságot –, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi
CXVII. törvény hatálya alá tartozó vállalkozó esetén.
d) Az iskolában, a kollégiumban, a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai nevelési-
oktatási, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézményben a minősítő vizsga és a
minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján az Nkt. 64. § (4) bekezdés
c)-
e) pontjai szerinti fokozatba besorolt, 2017. január 1-jén – 2017/2018-as tanévben
2017. október 1-jén – pedagógus-munkakörben foglalkoztatott pedagógusoknak az
elnyert minősítéssel járó bérnövekmény és az ahhoz kapcsolódó 27%-os mértékkel
számított munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó elismert összege
– Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lépés és
= középfokú vagy alapfokozatú végzettség esetén 418 900 forint/fő/év,
= mesterfokozatú végzettség esetén 459 200 forint/fő/év,
– Mesterpedagógus, vagy Kutatótanár fokozatba lépés és
= középfokú vagy alapfokozatú végzettség esetén 1 530 600 forint/fő/év,
= mesterfokozatú végzettség esetén 1 684 800 forint/fő/év.
da) A teljes összeg illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést
2015. december 31-éig szerezték meg.
db) Az összeg 11 havi időarányos része illeti meg 2017. február hónaptól a fenntartót
azon pedagógusok után, akik a minősítést a 2016. évben szerezték meg.
5. A finanszírozott pedagóguslétszám és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő
munkakörben foglalkoztatottak létszámának megállapításához szükséges – az óvoda
kivételével – a nevelési-oktatási intézménybe járó, valamint a pedagógiai szakszolgálati
intézmény által ellátott gyermekek, tanulók létszámának meghatározása
a) A tanulólétszám meghatározásánál a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a
nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót, továbbá a fejlesztő nevelésben-
oktatásban részt vevő tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint
tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint tanulók számát öttel
elosztva, a kollégiumban ellátott – a nappali rendszerű iskolai oktatásban, vagy a
nappali oktatás munkarendje szerint oktatott – tanulót egy tanulóként kell figyelembe
venni.
b) A pedagógiai szakszolgálati intézményben az ellátott gyermekek, tanulók létszámát
az ellátott gyermekek, tanulók egy évre számított havonkénti átlaglétszámának éves
összesített, tízzel elosztott becsült létszáma alapján kell meghatározni. A heti ellátotti
létszám megállapításánál egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe tekintet
nélkül arra, hogy a hét egy vagy több napján, egyéni vagy csoportos foglalkozás
keretében
biztosították
számára
a
jogszabályban
megállapított
szakmai
követelményeknek megfelelő ellátást. Új pedagógiai szakszolgálati intézmény esetén
átlaglétszámként a becsült létszámot kell alapul venni.
c) Az alapfokú művészetoktatásban azt a tanulót lehet egy főként figyelembe venni,
akinek a számára egy tanszak vonatkozásában legalább heti négy tanóra kerül
megszervezésre. Azokat a tanulókat, akik számára heti kettő vagy három tanóra kerül
megszervezésre, kettővel elosztva lehet figyelembe venni, más esetben a tanuló nem
vehető figyelembe.
d) Az alapfokú művészetoktatás kivételével a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy
a nappali munkarend (a továbbiakban: együtt: nappali oktatás) szerint oktatott enyhe
értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos
nevelési igényű tanulót két főként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi
fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos tanulót
három főként kell számításba venni, ha a nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt
történik. Ha az óvodában, a nappali oktatásban a sajátos nevelési igényű gyermek,
tanuló számára az egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs
foglalkoztatást nem saját alkalmazottjával, hanem utazó gyógypedagógusi hálózat
igénybevételével láttatja el, az integráltan nevelt, oktatott sajátos nevelési igényű
gyermek, tanuló csak egy főként vehető figyelembe.
e) A gyermek- és tanulólétszám meghatározása feladatellátási helyenként két tizedesre
történik.
6. A finanszírozott pedagógus létszám meghatározása
A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásához az állam által fenntartott intézmény
pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjainak és az általa fenntartott iskolába,
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménybe felvett
gyermekeknek, tanulóknak, továbbá kollégiumban elhelyezett tanulóknak, valamint a
pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók heti
átlaglétszámának aránya köznevelési intézménytípusonként:
a) általános iskolában 11,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
b) gimnáziumban – beleértve a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumokat is –
12,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
c) szakközépiskolában – beleértve a Köznevelési és Szakképzési Hídprogramot és az
érettségire való felkészítő évfolyamokat is – 12 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
d) szakgimnáziumban, nem szakképzési évfolyamon 12,4 fő tanulónként 1 fő
pedagógus,
e) szakgimnáziumban, szakképzési évfolyamon 13,7 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
f) alapfokú művészeti iskolában főtárgy szerinti egyéni foglalkozás keretében való
részvétel esetében 19,9 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
g) alapfokú művészeti iskolában főtárgy szerinti csoportos foglalkozás keretében való
részvétel esetében 78,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
h) művészeti szakgimnáziumban
ha) párhuzamos oktatásban részt vevő 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
hb) szakképzési évfolyamon az Nkt. 27. § (9) bekezdése szerinti egyéni foglalkozás
keretében részt vevő 3,5 fő tanulóként 1 pedagógus,
hc) szakképzési évfolyamon legalább 4 főből álló csoportos foglalkozás keretében
részt vevő 8,5 fő tanulóként 1 fő pedagógus,
i) kollégiumban 18,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
j) pedagógiai szakszolgálati intézményben
ja) logopédiai ellátás esetén 50 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus,
további 50 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,
jb) nevelési tanácsadás esetén 87 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus,
további 87 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,
jc) gyógytestnevelés esetén 50 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus,
további 50 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,
jd) szakértői bizottság esetén 180 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus,
további 180 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,
je) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, és a fejlesztő
nevelés együtt:
A
B
1.
Gyermek-, illetve tanulólétszám
Pedagóguslétszám
(fő)
(fő)
2.
1
1
3.
2-10
2
4.
11-20
4
5.
21-50
5
6.
51-100
6
7.
100 felett
10
jf) továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás,
iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, kiemelten tehetséges gyermekek,
tanulók gondozása együtt:
A
B
1.
Gyermek-, illetve tanulólétszám
Pedagóguslétszám
(fő)
(fő)
2.
1-100
2
3.
101-500
5
4.
501-1000
7
5.
1001-2000
9
6.
2000 felett
12
k) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény
ka) óvodája esetében 4 fő gyermekként 1 fő pedagógus,
kb) általános iskolája esetében 3,7 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
kc) középiskolája esetében 6,2 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
kd) szakiskolája esetében 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus, készségfejlesztő speciális
szakiskolája esetében 4 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
ke) kollégiuma esetében 7,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
l) fejlesztő nevelést, oktatást végző gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
intézményben 3 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
m) a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban 21 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
n) utazó gyógypedagógusi hálózat igénybevétele esetén a sajátos nevelési igényű
gyermekek, tanulók egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs
foglalkoztatásának megtartására 39 ellátott gyermek- és tanulólétszám esetén 1 fő
pedagógus
után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.
Ha az
a)-e) és
i) pont szerinti köznevelési intézmény ellát nemzetiségi nevelési-oktatási
feladatot, akkor a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő
tanulóként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.
A pedagóguslétszám meghatározása fenntartónként, a nevelési évi, tanévi október 1-jei
gyermek-, illetve tanulólétszám (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján két
tizedesre történik.
II. A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT, AZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLY ÁLTAL
FENNTARTOTT KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK
TÁMOGATÁSA
1. A 40. § (1) bekezdés
b) pontjában meghatározott támogatás fajlagos összege:
160 000 forint/gyermek, tanuló/év.
2. A gyermek-, illetve tanulólétszám meghatározásánál
a) óvoda esetén a gyermeket egy főként,
b) kollégium és iskola esetén – az alapfokú művészetoktatás és a szakképző iskola
kivételével – az I. pont 5. alpont
a) pontban leírtak szerint,
c) pedagógiai szakszolgálati ellátás esetén a gyógypedagógiai tanácsadás, korai
fejlesztés, oktatás és gondozásban, valamint a fejlesztő nevelésben részt vevőket az
I. pont 5. alpont
b) pontban leírtak szerint,
d) az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót – a szakképző
iskola kivételével – a nappali oktatásban egy főként,
kell figyelembe venni.
3. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulót az átlagbéralapú támogatásnál
számított tanulólétszámot öttel elosztva kell figyelembe venni.
4. A nemzetiségi önkormányzat a 2. alpont
a)-b) pont szerinti gyermek- és tanulólétszám
esetén kizárólag a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevőt veheti figyelembe.
5. A szakképző iskola tanulóját – figyelemmel a 2
. d) pontban leírtakra –az átlagbéralapú
támogatáshoz számított létszámmal kell figyelembe venni.
6. Ha az iskola büntetés-végrehajtási intézményben vagy javítóintézetben működik, a
tanulók után e támogatás nem igényelhető.
7. A működési támogatás megállapításakor a nevelési-oktatási intézmény esetében a
nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, illetve tanulólétszámot (a költségvetési éven
belül 8 és 4 havi létszám) két tizedesre kerekítve kell kiszámítani.
III. A KÖZNEVELÉSI FELADATOT ELLÁTÓ INTÉZMÉNYT FENNTARTÓ
SZERVEZETEK TANKÖNYVTÁMOGATÁSA
1. A 40. § (1) bekezdés
c) pontjában meghatározott fenntartó
a) az Nkt. szerinti ingyenes tankönyvek biztosítása érdekében a nappali rendszerű
iskola, a nappali rendszerű nemzetiségi és gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
feladatot ellátó iskola (a továbbiakban együtt: iskola)
aa) első és ötödik évfolyamán 2017. október 1-jén tanulói jogviszonyban álló
tanulók létszáma alapján 12 000 forint/fő/év,
ab) második-negyedik évfolyamán, amennyiben a tanulók 2017. október 1-jei
létszáma meghaladja a 2016/2017-es tanév második-negyedik évfolyamára
beiratkozott tanulók 2016. október 1-jei létszámát, a többletlétszám alapján
12 000 forint/fő/év,
b) az
a) pont szerinti tanulók kivételével, az általános iskolával vagy középfokú
iskolával tanulói jogviszonyban álló nappali rendszerű iskolai oktatásban és
jogszabályban meghatározott normatív kedvezményekben részesülő tanulók
2017. október 1-jei létszáma alapján 12 000 forint/fő/év
összegű tankönyvtámogatásra jogosult.
2. A tankönyvtámogatásokkal összefüggésben egy tanulót csak egy jogcímen lehet
figyelembe venni.
3. A tankönyvtámogatásokat az oktatásért felelős miniszter utalványozása alapján
2017. augusztus 25-éig folyósítja a kincstár.
IV. A BEVETT EGYHÁZ ÁLTAL AZ ÁLLAMI ISKOLÁBAN SZERVEZETT HIT- ÉS
ERKÖLCSTANOKTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁS
1. A 40. § (1) bekezdés
d) pont
da) alpontjában meghatározott tankönyvtámogatást a bevett
egyház a hit- és erkölcstanoktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha ahhoz
olyan tankönyvet alkalmaz, amely a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel.
2. A tankönyvtámogatás fajlagos összege
a) az 1-4. évfolyamon 980 forint/tanuló,
b) az 5-8. évfolyamon 1 270 forint/tanuló,
c) a hat évfolyammal működő gimnáziumokban a 7-8. évfolyamon 1 580 forint/tanuló.
A támogatást az oktatásért felelős miniszter utalványozása alapján 2017. augusztus 25-éig
folyósítja a kincstár.
3. A 40. § (1) bekezdés
d) pont
db) alpontjában meghatározott támogatás szempontjából
elismert számított pedagóguslétszámot két tizedesre kell megállapítani a hit- és
erkölcstanoktatásban részt vevő tanulók 8 fős csoportja után heti 24 teljesített tanórával
számolva. A tanulók számának meghatározása a tanévi október 1-jei tanulólétszámok (a
költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján történik.
4. A támogatás összege
a) január-szeptember hónapokra 355 400 forint/hónap,
b) október-december hónapokra 367 200 forint/hónap,
amely a főiskolai végzettségű Pedagógus I. kategóriába sorolt pedagógus bruttó
átlagbérének és járulékának megfelelő összeg.
5. A támogatások kizárólag a IV. cím alatt meghatározott feladatokra használhatók fel.
V. AZ INTÉZMÉNYI GYERMEKÉTKEZTETÉSI TÁMOGATÁS ÉS A KIEGÉSZÍTŐ
GYERMEKÉTKEZTETÉSI TÁMOGATÁS AZ ÓVODAI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ
GYERMEKEK INGYENES ÉTKEZTETÉSÉHEZ
1. A nevelési-oktatási intézmény fenntartóját kötött felhasználású támogatás illeti meg a
2. melléklet III. 5. pont
a) alpont alapján.
2. A fenntartót további kiegészítő támogatás illeti meg az óvodai ellátásban részesülő, a
Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés szerint a gyermekétkeztetést ingyenesen igénybe vevő
gyermekek után.
A kiegészítő támogatás fajlagos összege 28 400 forint/fő/év.
VI. KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYOK
1. Az átlagbéralapú támogatás a személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó 27%-os
mértékkel számított munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó
kifizetéséhez, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb működési célú
kiadások, valamint felújítási kiadások finanszírozására használható fel a felújítási hitel
felvétele és törlesztése kivételével. Az átlagbéralapú támogatás megbízási jogviszonyban
óraadóként foglalkoztatottak megbízási díjára az Nkt. 22. § (2) bekezdésében, szakképző
iskolák esetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban:
szakképzésről szóló törvény) 30. § (5) bekezdésében meghatározott alkalmazotti arány
mértékéig használható fel.
2. A fenntartó az átlagbéralapú támogatásokat – azok folyósítását követő 15 napon belül –
az általa fenntartott nevelési-oktatási, pedagógiai szakszolgálati intézménynek átadja úgy,
hogy az általa fenntartott valamennyi nevelési-oktatási-, pedagógiai szakszolgálati
intézmény kiegyensúlyozott működését biztosítsa. Az átadási kötelezettséget csökkenti a
nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézménynek már megelőlegezett,
átadott összeg.
3. A tankönyvtámogatás teljes összegét át kell adni annak az iskolának, amelyre a
támogatást megállapították. E támogatásból elsősorban az Nkt. 46. § (5) bekezdése szerinti
és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 4. § (2)
bekezdés szerinti normatív kedvezményben részesülők számára ingyenesen biztosított
tankönyvek beszerzését kell biztosítani. A fennmaradó összeg a nevelési-oktatási
intézményben működő könyvtári állomány gyarapítására fordítható, a fel nem használt
összeget a központi költségvetés számára a kincstár útján vissza kell fizetni.
4. A támogatásokat, a működési támogatás kivételével, a folyósítás évében kell
felhasználni. A tárgyév december 31-ig fel nem használt – pénzügyileg nem teljesült –
vagy nem jogszerű kifizetésre fordított összeget, vissza kell fizetni. A nemzetiségi
önkormányzat és az egyházi jogi személy a III. pont szerinti működési támogatást köteles
elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a köznevelési feladatot ellátó
intézményei, illetve azok köznevelési feladatainak támogatására fordítani. A támogatás
legfeljebb 2022. december 31-ig használható fel.
5. Az átlagbéralapú támogatás és a működési támogatás az iskolai rendszerű
szakképzésben részt vevő tanulók után tanévenként a tanuló szakképző iskolai
képzőhelyen – közismereti, szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzésben – töltött
kötelező óraszáma alapján számított létszám alapján igényelhető. A szakmai gyakorlati
képzésben tanulószerződés alapján részt vevő tanulók a közismereti és a szakmai elméleti
oktatás kötelező óraszámának arányában vehetők figyelembe. A számított létszám
meghatározásához alkalmazott arányok megállapítása során a tanévre figyelembe vett
tanulói összes kötelező óraszámba be kell számítani az összefüggő szakmai gyakorlat
időtartamát is. Ha az előbbiek szerint számítható létszám nem egész szám, a fenntartónként
összesített mutatószám meghatározásánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.
6. Ha a szakmai gyakorlati képzést együttműködési megállapodás alapján részben vagy
egészben folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképző iskola
fenntartója a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján járó időarányos
részére az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint
jogosult támogatásra.
7. A támogatások igénybevétele és elszámolása a köznevelési statisztikai adatokra és az azt
megalapozó tanügyi okmányokra, vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra,
analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és annak elbírálása során figyelembe kell
venni az Nkt., a szakképzésről szóló törvény, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben
foglalt előírásokat. Nem korlátozzák az igénybevételt az Nkt.-nak a maximális csoport-
vagy osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei.
8. A támogatás igénylésénél a gyermek, tanuló akkor vehető figyelembe sajátos nevelési
igényű gyermekként, tanulóként, ha a köznevelési intézmény alapító okirata, jogerős
működési engedélye meghatározza az Nkt. 4. § 25. pontja szerinti fogyatékosság típusát is,
és a szakvélemény szerint kerül sor a gyermek, tanuló nevelésére, oktatására.
9. Nem igényelhető támogatás olyan gyermek, tanuló után, aki
a) tandíjfizetésre kötelezett,
b) szülői vagy saját kérésre magántanuló,
c) a felnőttoktatásban más sajátos munkarend szerint tanul,
d) a szakképzésről szóló törvény 29. §-a alapján az iskolai rendszerű szakképzésben
való ingyenes részvételre nem jogosult,
e) vendégtanulói jogviszonyban áll, kivéve ha e törvény másképp nem rendelkezik,
f) akinek szünetel az óvodai, a tanulói jogviszonya,
g) aki externátusi ellátásban részesül az externátusi ellátásra tekintettel
h) külföldi állampolgár és nem tartozik az Nkt
. 92. § (1)-(6) bekezdés hatálya alá.
10. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén nem igényelhető
támogatás olyan gyermek után, akinek a jegyző vagy a fenntartó felmentést adott a
kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól.
11. A gyermek, tanuló akkor vehető figyelembe a nemzetiségi nevelésben, oktatásban, ha
a) a nemzetiségi nevelési-oktatási intézmény működési engedélye tartalmazza a
nemzetiségi feladatok ellátását, és annak formáját,
b) az óvoda, iskola a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai
oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet (a
továbbiakban: nemzetiségi irányelv) figyelembevételével szervezi meg a nemzetiségi
nyelven vagy nemzetiségi és magyar nyelven a nevelést,
ba) a nemzetiségi óvodai nevelésben és iskolai oktatásban a gyermek szülője,
törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: szülő) korlátozottan cselekvőképes
tanuló esetén a tanulónak és szülőjének a beiratkozáskor írásban benyújtott kérelme,
nyilatkozata alapján vesz részt és
bb) a nemzetiségi nyelvek oktatására fordított heti kötelező tanórák megtartása a
nemzetiségi irányelvben foglaltaknak megfelelően történik,
c) az óvoda, az iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre települési és
területi nemzetiségi önkormányzat, nincsen nemzetiségi szószóló és a fenntartó
beszerezte az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatát, amely szerint a
nevelési-oktatási intézmény nemzetiségi feladatot lát el.
12. A kiegészítő nemzetiségi oktatás keretében a vendégtanuló akkor vehető figyelembe
egy főként, ha
a) a 11. pontban foglalt feltételek teljesülnek,
b) vendégtanulóként az oktatását külön osztályban vagy az országos nemzetiségi
önkormányzat által fenntartott intézményben szervezik meg és
c) nappali rendszerű iskolai oktatásban rendelkezik tanulói jogviszonnyal.
A felnőttoktatásban a tanulói jogviszony fennállásakor a tanuló abban a tanévben vehető
utoljára figyelembe vendégtanulóként, amelyben tankötelezettsége fennáll vagy életkora
alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban is részt vehetne. A sajátos munkarendben
létesített tanulói jogviszony esetében a tanuló nem vehető figyelembe vendégtanulóként.
13. A nevelési-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézménynek a tanügyi
nyilvántartásaival – beleértve a nyilatkozatokat, határozatokat is – kell igazolnia, hogy a
gyermeket, tanulót felvette és biztosította részére az előírt szolgáltatások igénybevételét.
14. Ha a tanulónak térítési díjat kell fizetnie, az átlagbéralapú támogatás és a működési
támogatás megállapításánál és az arról történő elszámolásnál a tanuló akkor vehető
figyelembe, ha az iskola, a kollégium előírta és beszedte azt, függetlenül attól, hogy az
adott köznevelési intézmény, valamint fenntartója állami feladatellátásban részt vesz az
vagy sem. A térítési díj nem lehet kevesebb, mint a külön jogszabályban meghatározott
alsó határ. Ha a tanuló a térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető oktatást
jogszabály rendelkezése alapján ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt fel kell tüntetni a
törzslapján, megjelölve a döntés alapjául szolgáló jogszabályt, továbbá nyilván kell tartania
az ehhez és egyéb kedvezmények igazolásához szükséges dokumentumokat. Ebben az
esetben az átlagbéralapú támogatás megállapításakor a tanulót figyelembe lehet venni. Az
igénylési létszámba nem számítható be az a gyermek, tanuló, akinek a nevelési-oktatási
intézmény a külön jogszabályban meghatározott térítési díj maximális mértékénél
magasabb fizetési kötelezettséget ír elő.
15. Ha az alapfokú művészeti iskola nem vesz részt a kötelező feladatellátásban, a tanuló a
támogatás megállapításánál akkor vehető figyelembe, ha a szolgáltatás igénybevételét
fizetési kötelezettséghez kötötték, azt beszedték, valamint a fizetés mértéke eléri legalább
az állami alapfokú művészeti iskolára vonatkozó jogszabályban meghatározott térítési díj
összegének alsó határát.
16. Az alapfokú művészetoktatási feladatot ellátó egységes iskola – beleértve a magyar
Waldorf-iskolák kerettanterve alapján oktató nevelési-oktatási intézményeket –
1-12. évfolyamos tanulóinak létszámát az alapfokú művészetoktatási támogatás
igénybevételéhez a finanszírozott pedagóguslétszám számításakor hárommal elosztva lehet
figyelembe venni. A Waldorf-iskolák 13. évfolyamos tanulói után nem igényelhető
átlagbéralapú és működési támogatás.
17. Óvoda esetén alkalmazni kell az I. pont 4. alpont
c) pontjában, valamint a Kiegészítő
szabályok 1-2.,4., 7-9., 11., 13., 19-21., 23-24., alpontban és a 25. alpont
a) pontjában
foglaltakat.
18. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén a gyermekek
létszámának meghatározásakor az Nkt. 47. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével
alkalmazni kell a 2. melléklet II. pont 1. alpont a) pontjában leírtakat.
19. Az I. pont 4. alpont
d) pont, valamint a 2.
melléklet II. pont 5. alpont szerinti támogatás
megállapításához az alkalmazottak és az óraadók személyes adatait tartalmazó köznevelés
információs rendszer személyi nyilvántartása alapján számított éves átlaglétszámot kell
érteni.
A Magyar Államkincstár fenntartó székhelye szerinti illetékes igazgatósága, ha e törvény
másképp nem rendelkezik a támogatásban részesülő fenntartók számára havi ütemezésben
– jogszabályban meghatározott fenntartói változásjelentéssel érintett utalásig e törvény
alapján – folyósítja a támogatást.
20. Az I. pont 4. alpont
d) pont és a 2.
melléklet II. pont 5. alpont szerinti támogatás
megállapításánál – a pedagógusok minősítési eljárása eredményeképpen – a magasabb
fizetési fokozatba besorolt pedagógus létszámot közalkalmazotti jogviszonyban vagy
munkaviszonyban foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított létszáma szerint kell
figyelembe venni.
21. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő
munkakörben foglalkoztatottak számított létszámán azok teljes munkaidőre átszámított
létszámát kell érteni, továbbá, ha munkakörük több köznevelési alapfeladat ellátásához is
kapcsolódik, az I. pont 4. alpont
a) pontjai közül azon jogcímen kell őket figyelembe
venni, ahol a legmagasabb az intézményben nevelt, oktatott gyermekek, tanulók létszáma.
22. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak az
I. pont 4. alpont
a) és
b) pont szerinti támogatásban elismert létszámuk együttes összege
megegyezik a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról
szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 4.
mellékletében meghatározott finanszírozott
létszámmal.
23. Az V. pont 2. alpontjában meghatározott kiegészítő támogatás igénylésekor és
elszámolásakor a 2. melléklet, Kiegészítő szabályok 5. pont
m) alpontjában foglaltakat kell
alkalmazni azzal, hogy a 2017. január 1-je és december 31-e között az ingyenesen étkezők
naponként összesített létszámát el kell osztani 220 nappal.
24. Az V. pont szerinti támogatásokat elsősorban a gyermekek, tanulók étkeztetési
kiadásaira kell fordítani, a fennmaradó összeg a gyermekétkeztetés megszervezésével
összefüggő és igazolható működési és felhalmozási kiadásokra számolható el. A kincstár
az ellenőrzésekor az étkeztetésben részt vevők számára a Gyvt. szerint meghatározott
térítési díjból származó elvárt bevételek éves összegével csökkentett kiadások
vizsgálatával állapítja meg a támogatás felhasználásának jogszerűségét.
25. Elszámolási szabályok:
a) A támogatások gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására a költségvetési évet
követő év március 31-éig kormányrendeletben meghatározott módon kerül sor.
b) A 40. § (1) bekezdés
a)-b) és
e) pontja szerinti támogatás összesített egyenlegének
rendezésére a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor akként,
hogy
ba) az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási
intézményekben és pedagógiai szakszolgálati intézményekben kimutatott – a
gyermek- és tanulóétkeztetést is figyelembe vevő – éves összesített működési és
felújítási kiadást, valamint a fenntartók működtetéssel és intézményfenntartással
kapcsolatos kiadásait csökkenteni kell
baa) az Áht. 6. § (3) bekezdés
b)-d) pontja szerinti állami és települési
önkormányzati, a kötelező köznevelési közszolgálati feladattal összefüggésben
realizált bevételekkel és
bab) az olyan költségvetési támogatás összegével, amelyhez a nemzetiségi
önkormányzat és az egyházi jogi személy az állam, illetve a települési
önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménnyel, pedagógiai
szakszolgálati intézménnyel azonos feltételek mellett hozzájuthat és
bb) a
ba) alpontban meghatározott számítás eredményének – az állam, illetve a települési
önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménybe vagy pedagógiai
szakszolgálati intézménybe járó – egy gyermekre, tanulóra jutó összegéből az
a) pont
szerinti elszámolást is figyelembe véve le kell vonni a kifizetett támogatások egy
gyermekre, tanulóra jutó együttes összegét.
8. melléklet a 2016. évi …. törvényhez
Egyes a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi
közfeladatot ellátó intézmény fenntartóját megillető támogatások
I.
A központi költségvetés a nem állami szociális fenntartónak a következő
támogatásokat biztosítja: Szakmai dolgozók átlagbére alapján számított
béralapú támogatása
SZAKMAI DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ELISMERT ÖSSZEGE: 2 606 040
Ft/év/foglalkoztatott
A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjt. szociális ágazatban történő végrehajtását
szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok
alapján elismert átlagbér alapú feladathoz kötött támogatást biztosít a bentlakást nyújtó
szociális – kivéve hajléktalanok átmeneti intézményei – és gyermekvédelmi szakellátási
intézmény nem állami fenntartói részére. Az átlagbér alapú támogatás a fenntartók által
fenntartott intézményben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez
kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény működésével
összefüggésben használható fel.
A támogatás éves összegének meghatározása
a) Az intézményekben ellátottak számának meghatározása
A nem állami szociális fenntartó jogszabályban meghatározottak szerinti igénylés
keretében adatot szolgáltat az általa fenntartott intézmények ellátotti létszámáról, amely
nem lehet több éves szinten a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám – amennyiben
a befogadott férőhelyszám alacsonyabb, akkor a befogadott létszám – 100%-nál. Az
ellátottak számának meghatározása során a tervezéskor az intézményben ellátottak éves
becsült gondozási napjainak számát 365-tel kell osztani, az elszámolásnál az ellátottak
gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok
számát 365-tel kell osztani.
b) A számított szakmai munkatárs létszám meghatározása
Gsz = L1/4
ahol:
Gsz = 2017. évre számított szakmai munkatársak létszáma két tizedesre kerekítve,
L
1 = adott évre az
a) alpont szerinti összes ellátotti létszám.
c) A szolgáltatásokhoz kapcsolódó támogatás éves összegének (T) meghatározása
T = Gsz*Ksz1*2 606 040
ahol:
Ksz1 = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatás biztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám,
szolgáltatásonként.
d) A nevelőszülői ellátás támogatása
T = (Nsz*Nszad ) + (Gsz*Ksz1*2 606 040)
ahol:
tervezésnél:
Nsz = nevelőszülők becsült létszáma, amely nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban
szereplő létszámnál
NSzad = a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal
kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális
hozzájárulási adóval számított összege* 365 nap
elszámolásnál:
Nsz = nevelőszülők éves átlagos létszáma, amely nem lehet több a szolgáltatói
nyilvántartásban szereplő létszámnál
NSzad = a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal
kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális
hozzájárulási adóval számított összege * a nevelőszülői jogviszonyban töltött napok
számával, legfeljebb 365 nap
ahol:
a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött napok száma: az összes nevelőszülői
jogviszonyban töltött napok száma osztva az átlagos nevelőszülői létszámmal
A
B
C
D
E
Szorzó
1
Főtípus
Típus
Altípus
szám
Kiegészítő rendelkezések
(Ksz1)
h
idősek otthona (átlagos
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek
2
ajl
1,00
é
S
ellátás)
idősek otthonát a Szoctv.-ben szabályozott módon tartanak
k
t
z
a
o
fenn.
l
c
á
a
i
p
n
á
o
o
l
A támogatást igénybe vehetik azok a fenntartók, amelyek a
i
k
l
s
á
s
á
[
t
Szoctv.-ben szabályozott módon a Kormány által kijelölt
t
,
m
S
z
g
e
szerv, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által
o
o
n
c
n
e
t
d
befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus,
t
v
o
i
.
z
i
5
n
á
geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló
7
t
s
é
.
t
z
§
i
idősek otthona (demens
szakvéleményével rendelkező demens betegek ellátását
3
m
g
(
é
1,18
é
2
n
biztosítják. Az e pont szerinti támogatás vehető igénybe az
n
)
y
ellátás)
y
b
l
e
ő
e
idősek Szoctv. 57. § (2) bekezdése szerinti tartós
i
k
e
k
e
l
i
z
l
bentlakásos intézményében és az emelt színvonalú
v
á
d
é
t
é
á
t
férőhelyen ellátott, a Kormány által kijelölt szerv, vagy a
e
s
s
l
,
é
a
v
Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott
el]
demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter
.
szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló
szakvéleményével rendelkező demens betegek után is.
A támogatás az idősek otthonaiban a 2007. december 31-én
hatályos Szoctv. 117/B. §-a alapján emelt színvonalú
idősek otthona (emelt
4
0,19
körülményeket és szolgáltatásokat biztosító, 2007. december
szintű ellátás)
31-én a működési engedélyben meghatározott férőhelyen
gondozott – a 3. altípus szerint súlyos demens betegnek nem
minősülő – ellátottak után illeti meg a fenntartót.
pszichiátriai betegek
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
5
1,22
otthona
pszichiátriai betegek otthonát, intézményenként legalább 10
férőhellyel tartják fenn.
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
6
szenvedélybetegek otthona
1,22
szenvedélybetegek otthonát, intézményenként legalább 10
férőhellyel tartják fenn.
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek
fogyatékos személyek
7
1,22
fogyatékos
személyek
(látás-,
mozgás-,
értelmi
és
otthona
halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonát
intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
8
hajléktalanok otthona
1,00
Szoctv.-ben szabályozott módon hajléktalanok otthonát
tartanak fenn.
pszichiátriai betegek
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek
9
1,22
rehabilitációs intézménye
pszichiátriai
betegek
rehabilitációs
intézményét,
reh
intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
abi
szenvedélybetegek
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek
10
li
1,22
tá
rehabilitációs intézménye
szenvedélybetegek
rehabilitációs
intézményét,
ció
intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
s in
fogyatékos személyek
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek
t
11
é
1,22
zm
rehabilitációs intézménye
fogyatékos
személyek
rehabilitációs
intézményét,
én
intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
y
hajléktalan személyek
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
12
1,00
rehabilitációs intézménye
Szoctv.-ben szabályozott módon hajléktalan személyek
rehabilitációs intézményét tartanak fenn.
fogyatékos személyek
A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a
13
rehabilitációs célú
0,96
Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő fogyatékosok rehabilitációs
lakóotthona
célú lakóotthonát üzemeltetnek.
fogyatékos személyek
A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a
14
ápoló-gondozó célú
1,27
Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő ápoló-gondozó célú
lakóotthona
lakóotthont üzemeltetnek.
lak
fogyatékos személyek
ó
A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a
o
ápoló-gondozó célú
15
tt
1,5
Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő ápoló-gondozó célú
h
o
lakóotthona (autista
n
lakóotthont üzemeltetnek és autista diagnózisú személyt
o
személy ellátása)
k
látnak el.
pszichiátriai betegek
A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a
16
rehabilitációs célú
0,96
Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő pszichiátriai betegek
lakóotthona
rehabilitációs célú lakóotthonát üzemeltetnek.
szenvedélybetegek
A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a
17
rehabilitációs célú
0,96
Szoctv.
85/A.
§-ának
megfelelő
szenvedélybetegek
lakóotthona
rehabilitációs célú lakóotthonát üzemeltetnek.
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
18
időskorúak gondozóháza
1,00
á
Szoctv.-ben szabályozott módon időskorúak gondozóházát
tm
tartanak fenn.
ene
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
i
t
fogyatékos személyek
19
n
i
1,11
t
e
é
l
gondozóháza
Szoctv.-ben szabályozott módon fogyatékos személyek
z
h
m
el
gondozóházát tartanak fenn.
é
y
n
e
y
z
pszichiátriai betegek
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
20
e
é
k
s
1,11
t
átmeneti otthona
Szoctv.-ben szabályozott módon pszichiátriai betegek
n
y
ú
átmeneti otthonát tartanak fenn.
jtó
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
szenvedélybetegek
21
1,11
átmeneti otthona
Szoctv.-ben
szabályozott
módon
szenvedélybetegek
átmeneti otthonát tartanak fenn.
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
támogatott
Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott
lakhatás fogyatékos
1,35
22
lakhatást fogyatékos személyek részére. A támogatás azonos
személyek részére
időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet III. 3. d)-i)
tá
alpontok szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
m
o
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
g
a
támogatott lakhatás
to
Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott
t
pszichiátriai betegek
0,96
23
t l
lakhatást pszichiátriai betegek részére. A támogatás azonos
ak
részére
h
időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet III. 3. d)-i)
atá
alpontok szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
s
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
támogatott lakhatás
Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott
0,96
24
szenvedélybetegek részére
lakhatást szenvedélybetegek részére. A támogatás azonos
időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet III. 3. d)-i)
alpontok szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti
igénybe, azok után a – gyámhatósági határozattal nevelésbe
nevelőszülőnél biztosított
25
1,31
vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett – 3-17 éves
otthont nyújtó ellátás
gyermekek után, akik nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre
és nem minősítették őket különleges vagy speciális ellátási
szükségletűnek.
G
A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti
y
erm
igénybe
ek
a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a Gyvt. 53. §
v
é
(2) bekezdés ab) pontja szerinti 0-3 éves életkorú
d
ele
különleges szükségletű gyermekek,
m
b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar
[G
o
y
tt
állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság
v
h
t
o
.
n
szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján
1
5
t
nevelőszülőnél biztosított
.
n
különleges szükségletű gyermekek,
26
§
y
gyermekvédelmi
1,57
ú
(
j
c) a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a
3
tó
)
különleges ellátás
b
e
gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye
e
ll
k
á
és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. §
e
tá
z
s
d
(2) bekezdés aa) alpontja szerinti különleges szükségletű
és a
gyermekek
) é
után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre.
s b)
A nevelőszülénél biztosított különleges ellátás támogatására
po
való jogosultság megalapozásához a kora miatt különleges
n
tja
ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi
]
szakértői bizottság szakmai véleménye nem szükséges.
A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti
nevelőszülőnél biztosított
igénybe
27
gyermekvédelmi speciális
1,63
a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar
ellátás
állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság
szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján
speciális szükségletű gyermekek,
b) a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a
gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye
és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. §
(2) bekezdés b) pontja szerinti speciális szükségletű
gyermekek
után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre.
A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti
igénybe
a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar
állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság
nevelőszülőnél együttesen
szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján
biztosított gyermekvédelmi
28
1,63
kettős szükségletű gyermekek,
különleges és speciális
b)
gyámhatósági
határozattal
nevelésbe
vett,
a
ellátás
gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye
és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. §
(2) bekezdés c) pontja szerinti kettős szükségletű
gyermekek
után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre.
gyermekotthonban
A támogatást a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó
29
biztosított otthont nyújtó
1,33
fenntartó veheti igénybe, azokra a – gyámhatósági
ellátás
határozattal nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal
elhelyezett – 3-17 éves gyermekekre, akik az általa
lakásotthonban biztosított
fenntartott gyermekotthonban, lakásotthonban kerültek
30
1,33
otthont nyújtó ellátás
elhelyezésre és nem minősítették őket különleges vagy
speciális szükségletűnek.
különleges
A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá
gyermekotthonban,
tartozó intézményében ellátott:
31
gyermekotthonban
1,50
– ideiglenes hatállyal elhelyezett a Gyvt. 53. § (2)
biztosított gyermekvédelmi
bekezdés ab) alpontja szerinti 0-3 éves életkorú
különleges ellátás
különleges szükségletű gyermekek,
– ideiglenes
hatállyal
elhelyezett
nem
magyar
különleges lakásotthonban,
állampolgárságú a gyermekvédelmi szakértői bizottság
lakásotthonban biztosított
szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján
32
1,50
gyermekvédelmi
különleges szükségletű gyermekek,
különleges ellátás
– nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság
szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a
Gyvt. 53. § (2) bekezdés aa) alpontja szerinti különleges
szociális törvény hatálya
szükségletű gyermekek
alá tartozó intézményben
után veheti igénybe.
33
1,50
biztosított különleges
A támogatás igénybevételének megalapozásához a kora
gyermekvédelmi ellátás
miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a
gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye
nem szükséges.
speciális
gyermekotthonban,
A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá
34
gyermekotthonban
1,55
tartozó intézményében ellátott:
biztosított gyermekvédelmi
–
ideiglenes
hatállyal
elhelyezett
nem
magyar
speciális ellátás
állampolgárságú a gyermekvédelmi szakértői bizottság
szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján
speciális lakásotthonban,
speciális
szükségletű
gyermekek,
lakásotthonban biztosított
35
1,55
– nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság
gyermekvédelmi speciális
szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a
ellátás
Gyvt. 53. § (2) bekezdés b) pontja szerinti speciális
szükségletű gyermekek
szociális törvény hatálya
36
1,55
után veheti igénybe.
alá tartózó intézményben
biztosított gyermekvédelmi
speciális ellátás
gyermekotthonban
együttesen biztosított
37
gyermekvédelmi
1,55
különleges és speciális
ellátás
lakásotthonban együttesen
biztosított gyermekvédelmi
38
1,55
különleges és speciális
ellátás
különleges
gyermekotthonban
együttesen biztosított
39
1,55
gyermekvédelmi
A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá
különleges és speciális
tartozó intézményében ellátott:
ellátás
a)
ideiglenes
hatállyal
elhelyezett
nem
magyar
különleges lakásotthonban
állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság
együttesen biztosított
szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján
40
gyermekvédelmi
1,55
kettős szükségletű gyermekek,
különleges és speciális
b)
gyámhatósági
határozattal
nevelésbe
vett,
a
ellátás
gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye
és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. §
speciális
(2) bekezdés c) pontja szerinti kettős szükségletű
gyermekotthonban
gyermekek
41
együttesen biztosított
1,55
után veheti igénybe.
gyermekvédelmi
különleges és speciális
speciális lakásotthonban
együttesen biztosított
42
1,55
gyermekvédelmi
különleges és speciális
szociális törvény hatálya
alá tartózó intézményben
együttesen biztosított
43
1,55
gyermekvédelmi
különleges és speciális
ellátás
Támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal
Gyvt. 93. § (1) bekezdés
határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a)-c)
a)-c) pontja alapján
44
1,31
pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti
nevelőszülőnél biztosított
utógondozói ellátásban részesített 18-25 éves korú fiatal
u
utógondozói ellátás
t
felnőtt után, ha a fiatal felnőttet a gyámhivatal
ó
g
o
nevelőszülőnél helyezte el.
n
d
o
Gyvt. 93. § (1) bekezdés b)
zó
vagy c) pontja alapján
i e
45
ll
utógondozó otthonban
1,10
Támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal
átá
biztosított utógondozói
határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c)
s
ellátás
pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti
utógondozói ellátásban részesített 18-25 éves korú fiatal
Gyvt. 93. § (1) bekezdés b)
felnőtt után.
46
1,10
vagy c) pontja alapján
gyermekotthonban,
lakásotthonban biztosított
utógondozói ellátás
Gyvt. 93. § (1) bekezdés b)
vagy c) pontja alapján
különleges és speciális
47
gyermekotthonban,
1,10
különleges és speciális
lakásotthonban biztosított
utógondozói ellátás
Gyvt. 93. § (1) bekezdés b)
vagy c) pontja alapján
48
1,15
külső férőhelyen biztosított
utógondozói ellátás
Gyvt. 93. § (1) bekezdés a)
pontja alapján biztosított
utógondozói ellátás
gyermekotthonban/lakás-
Támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal
otthonban, különleges
határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a) pontjában
49
gyermekotthonban/
0,88
meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti
lakásotthonban, speciális
utógondozói ellátásban részesülő 18-22 éves korú, fiatal
gyermekotthonban/
felnőtt után.
lakásotthonban,
utógondozó otthonban,
külső férőhelyen
Gyvt. 45. § (6) bekezdése
alapján az utógondozói
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek az
ellátásban részesülő szülő
50
1,33
átmeneti gondozást a Gyvt. 45. § (6) bekezdése alapján az
kérelemére átmeneti
utógondozói
ellátásban
részesülő
szülő
kérelemére
gondozásban részesülő
gyermeke számára biztosítják.
gyermekek
g
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
y
e
Gyermek
rm
Gyvt.-ben
szabályozott
módon
átmeneti
gondozás
védelem
ek
biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli
e
[Gyvt.
k
megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység
á
helyettes szülőnél
51
15. § (2)
tm
1,00
folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés,
e
biztosított átmeneti ellátás
bekezdés
n
illetve működési engedély alapján jogosultak, illetve a külön
et
c) pontja]
i g
jogszabályban meghatározottak szerinti önálló helyettes
o
n
szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. A
d
o
z
támogatás ebben az esetben a helyettes szülői ellátással
ása
kapcsolatos költségekre fordítható.
gyermekek átmeneti
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
52
otthonában biztosított
1,00
Gyvt.-ben
szabályozott
módon
gyermekek
átmeneti
átmeneti ellátás
gondozását biztosító intézményt tartanak fenn.
családok átmeneti
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
53
otthonában biztosított
1,00
Gyvt.-ben
szabályozott
módon
családok
átmeneti
átmeneti ellátás
gondozását biztosító intézményt tartanak fenn.
II.
A központi költségvetés a nem állami fenntartónak a következő
támogatásokat biztosítja: A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben
pedagógus munkakörben foglalkoztatottak kiegészítő béralapú támogatása
A) GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSI INTÉZMÉNYBEN PEDAGÓGUS
MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK ÁTLAGBÉRÉNEK ELISMERT
KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA: 1 470 840 Ft/év/foglalkoztatott
A központi költségvetés elismert átlagbér alapú feladathoz kötött kiegészítő támogatást
biztosít a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak után a gyermekvédelmi szakellátási
intézmény nem állami fenntartói részére. A kiegészítő támogatás a fenntartók által
fenntartott intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkatársak béréhez,
valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény
működésével összefüggésben használható fel.
a) A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus munkakörben
foglalkoztatottak elismert létszámának meghatározása
Gypl = L2/4 * Ksz2
ahol:
Gypl = az I. pontban elismert, Ksz
1 szorzószámmal korrigált szakmai munkatárs létszámon
belül elismert pedagógus létszám,
L
2 = szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám,
Ksz
2 = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatás biztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám,
intézménytípusonként
Intézménytípus
Szorzószám (Ksz2)
nevelőszülői hálózat
0,09
gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás
0,58
különleges gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás
0,75
speciális gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás
1,42
utógondozó otthon
0,68
b) A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus munkakörben
foglalkoztatottak átlagbére kiegészítő támogatásának számítása
T = Gypl * 1 470 840
B) GYERMEKVÉDELMI
SZAKELLÁTÁSI
INTÉZMÉNYBEN
PEDAGÓGUS
MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK MINŐSÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ
KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS
A központi költségvetés a minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert
minősítés alapján az Nkt. 64. § (4) bekezdés c)–e) pontjai szerinti fokozatba besorolt,
2017. január 1-jén pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkatársaknak az elnyert
minősítéssel járó bérnövekményéhez és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási
adójához támogatást nyújt, amelynek elismert összege
a) Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lépés és
aa) középfokú- vagy alapfokozatú végzettség esetén 418 900 forint/fő/év,
ab) mesterfokozatú végzettség esetén 459 200 forint/fő/év,
b) Mesterpedagógus, vagy Kutatótanár fokozatba lépés és
ba) középfokú- vagy alapfokozatú végzettség esetén 1 530 600 forint/fő/év,
bb) mesterfokozatú végzettség esetén 1 684 800 forint/fő/év.
A teljes összeg illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2015.
december 31-éig szerezték meg.
Az összeg 11 havi időarányos része illeti meg 2017. február hónaptól a fenntartót azon
pedagógusok után, akik a minősítést 2016. évben szerezték meg.
Kiegészítő szabályok:
1) A pedagógus munkakörűek nyilvántartott létszáma alatt a gyermekvédelmi
szakellátási intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak személyes
adatait tartalmazó köznevelés információs rendszere (KIR) személyi nyilvántartása
alapján számított éves átlaglétszámot kell érteni. A támogatással kapcsolatos
igénylésre, pótigénylésre, lemondásra, folyósításra, elszámolásra, ellenőrzésre és
visszafizetésre az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és
gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló
489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 1-26.§-át kell alkalmazni.
2) A támogatást az e melléklet szerinti II. A) pont szerinti támogatásra is jogosult
fenntartó veheti igénybe.
III.
Kiegészítő szabályok
1. Az e melléklet szerinti támogatások 2017. december 31-ig használhatók fel.
2. Autizmus: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fogyatékosság,
valamint a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és
fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklet II.
Rész N) pont 1. alpontja szerinti fogyatékosság.
3. A nem állami szociális fenntartó a Kormány rendeletében meghatározott
adatszolgáltatási rend szerint szolgáltat adatot.
4. Gondozási napként egy ellátott egy napi intézményi ellátását kell figyelembe
venni, amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges
elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen –
egészségügyi vagy egyéb okból – távollévőket is figyelembe kell venni. Az
intézményi jogviszony egy évi folyamatos távollét esetén megszűnik.
5. Az intézményben a Szoctv. 92/K. § (5) bekezdés b) pontja alapján az ellátottak
száma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban
meghatározott férőhelyszám 105%-át, éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-
át. A Gyvt. 100. § (5) bekezdése alapján az otthont nyújtó ellátás, utógondozói
ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon, utógondozó otthon által történő
biztosítása esetén az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a
fenntartó által működtetett – a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott –
nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100%-át. Amennyiben a
befogadott férőhelyek száma alacsonyabb a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő
férőhelyszámnál e pont rendelkezéseit ahhoz viszonyítottan kell vizsgálni.
6. A támogatás igénybevételének feltétele az ellátottak adatainak – a Szoctv. 20/C. §
(1)-(4) bekezdése, illetve a Gyvt. 139. § (2)-(3a) bekezdése szerinti –
nyilvántartásba vétele, valamint a külön jogszabály szerinti időszakos jelentési
kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a nem állami szociális
fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását az
időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte.
7. A támogatást az a nem állami szociális fenntartó veheti igénybe, amely
a) az adott szolgáltatás tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba be van jegyezve
és
b
) a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális,
gyermekjóléti
szolgáltatóra,
intézményre,
hálózatra,
ellátotti
létszámra,
férőhelyszámra befogadást nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is
jogosultak.
8. A 16-35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények
(szenvedélybetegek otthona, rehabilitációs intézménye, rehabilitációs lakóotthona)
esetében a támogatás az OEP finanszírozással együtt is igénybe vehető.
9. A gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó támogatás igénybevételére a
következő sajátos szabályok vonatkoznak:
a) ha a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő, és a Gyvt. 45.§ (6) bekezdése
alapján az utógondozói ellátásban részesülő szülő kérelmére átmeneti gondozásban
részesülő gyermek bölcsődei vagy családi napközi ellátásban vagy gyermek, fiatal
felnőtt köznevelési szolgáltatásban részesül, a bölcsődei vagy családi napközi
ellátást vagy a köznevelési szolgáltatást biztosító intézmény országos nemzetiségi
önkormányzat, egyházi jogi személy vagy nem állami felsőoktatási intézmény
fenntartója a feladathoz kapcsolódóan a 40. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontja
szerinti támogatás, egyéb fenntartója a 40. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
támogatásra jogosult,
b) ha a bentlakásos intézmény köznevelési feladatot is ellát, a fenntartó az
intézményen belül oktatott tanulók létszáma alapján az ellátott feladathoz
kapcsolódóan az országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy vagy
nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a 40. § (1) bekezdés a)-b) és e)
pontja szerinti támogatás, egyéb fenntartója a 40. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
támogatásra jogosult.
10. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is ugyanabban – az e
melléklet szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139.
§ (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (e melléklet alkalmazása során a
továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) – szociális,
gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatásban részesül, a támogatás
szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az engedélyesnél vehető
figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette az 5. pont szerinti időszakos
jelentést.
11. Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető
figyelembe több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális
szakosított ellátás és gyermekvédelmi szakellátás esetén.
IV.
Szociális ágazati pótlék
A központi költségvetés támogatást biztosít a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő
végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) szerinti, 2017.
január-december hónapokban kifizetendő ágazati pótlékhoz és annak közterheihez, ha a fenntartó
a) a 41. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerint támogatásban részesül, vagy
b) a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló
kormányrendelet alapján támogatásban részesül és érvényes támogatási szerződéssel
rendelkezik arra az időszakra, amelyre támogatást igényel, vagy
c) család- és gyermekjóléti szolgáltatás ellátására valamely települési önkormányzattal 2017-re
érvényes – a Szoctv. 120-122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti – ellátási szerződéssel
rendelkezik, az érvényességének időtartama alatt.
A 2. melléklet, Kiegészítő szabályok 2. pont c) alpontja szerinti, települési önkormányzattól
történő feladat-, illetve intézményátvétel esetén a fenntartó a tényleges átadás-átvétel időpontjától
jogosult a támogatásra, amennyiben az egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel.
A támogatás éves összegének meghatározása
T= Plsz * Kjtvhr. szerinti pótlék összege *12*1,27, de legfeljebb a kifizetett ágazati pótlék
és annak a szociális hozzájárulási adója, ahol
Plsz= az ágazati pótlékra jogosult foglalkoztatottak száma, amely a támogatás
igénylésekor az ágazati pótlékra jogosult foglalkoztatottak éves becsült átlaglétszáma
közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő és fizetési osztály figyelembe vételével; a
támogatás
elszámolásakor
a
foglalkoztatottak
éves
tényleges
átlaglétszáma
közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő és fizetési osztály figyelembe vételével.
Az ágazati pótlék igénylésére, pótigénylésére, lemondására, folyósítására, elszámolására,
ellenőrzésére és visszafizetésére az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és
gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013.
(XII. 18.) Korm. rendelet 1-26.§-át kell alkalmazni.
Kiegészítő rendelkezések:
1. A nem állami szociális fenntartó a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. szerinti
ágazati pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott
számára.
2. Nem nyújtható támogatás az ágazati pótléknak a Kjtvhr.-ben meghatározott összegén felül
nyújtott összege és annak közterhei kifizetéséhez.
3. A támogatás kizárólag a 2017. évben ágazati pótlékra kifizetett, továbbá annak
ténylegesen megfizetett közterheire használható fel. A támogatás terhére más jogcímen
kifizetés nem teljesíthető.
V.
A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetése
A 41. § (1) bekezdésében meghatározott fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az általa
étkeztetett, bölcsődei ellátásban részesülő, a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés a) pontja szerint a
gyermekétkeztetést ingyenesen igénybe vevő gyermekek után.
A kiegészítő támogatás fajlagos összege 28 400/fő/év.
A kiegészítő támogatás igénylésekor és elszámolásakor a 2. melléklet, Kiegészítő szabályok 5.
pont m) alpontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a bölcsődében, mini bölcsődében
2017. január 1-je és december 31-e között a naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek
száma alapján összesített gondozási napok számát el kell osztani 230-cal.
VI.
A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, a Biztos
Kezdet Gyerekház, az utcai szociális munka, a krízisközpont, a félutas ház és
a titkos menedékház fenntartóját megillető költségvetési támogatás
Ha a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátásnak, az utcai szociális munkának,
a Biztos Kezdet Gyerekháznak, a krízisközpontnak és a félutas háznak a fenntartója e
szolgáltatásokra jogszabály alapján finanszírozási szerződéssel, illetve a titkos menedékház
fenntartója támogatási szerződéssel rendelkezik, a támogatás összege teljes évi jogosultság esetén:
1.) szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás: 7 500 000 Ft/év/szolgálat,
2.) utcai szociális munka: 6 500 000 Ft/év/szolgálat,
3.) krízisközpont
krízisközpont: 6 000 000 Ft/év/szolgálat,
félutasház: 4 000 000 Ft/év/félutas ház,
4.) titkos menedékház: 16 000 000 Ft/év/szolgálat,
5.) Biztos Kezdet Gyerekház: 6 245 115 Ft/év/Gyerekház.
9. melléklet a 2016. évi …. törvényhez
A nemzetiségi önkormányzatok támogatásai
I. Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása
A központi költségvetés költségvetési támogatást biztosít a települési nemzetiségi
önkormányzat és a területi nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: helyi
nemzetiségi önkormányzat) számára. E melléklet szempontjából települési nemzetiségi
önkormányzatnak kell tekinteni az átalakult nemzetiségi önkormányzatot is.
A helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása két részből tevődik össze:
- a működési támogatásból, és
- a feladatalapú támogatásból.
1. Működési támogatás
ELŐIRÁNYZAT:
1 637,0 millió forint
Fajlagos összeg:
391 000 Ft/év
Egész éves támogatásra a 2017. első napján a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett helyi
nemzetiségi önkormányzat jogosult.
A települési nemzetiségi önkormányzat a fajlagos összeg 200%-ára jogosult, ha a
településen a nemzetiséghez tartozók száma meghaladja az ötven főt.
A területi nemzetiségi önkormányzat fajlagos összeg
- 200%-ára jogosult, ha a megyében (fővárosban) a törzskönyvi nyilvántartásba
bejegyzett települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok és átalakult
nemzetiségi önkormányzatok száma legalább tíz, de legfeljebb húsz,
- 400%-ára jogosult, ha a megyében (fővárosban) a törzskönyvi nyilvántartásba
bejegyzett települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok és átalakult
nemzetiségi önkormányzatok száma meghaladja a húszat.
2. Feladatalapú támogatás
ELŐIRÁNYZAT:
1 500,0 millió forint
A feladatalapú támogatásra az a helyi nemzetiségi önkormányzat jogosult, amely
- a költségvetési évet megelőző évben megtartott legalább négy képviselő-testületi
ülésre vonatkozó jegyzőkönyvét, és
- ha a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban:
Njtv.) 97. §-a szerinti közmeghallgatás megtartására nem az előző pont szerint
igazolt képviselő-testületi ülés egyikén került sor, akkor a közmeghallgatásról
készült jegyzőkönyvet
a fővárosi és megyei kormányhivatal részére 2017. január 15-éig benyújtja. E benyújtási
határnap elmulasztása jogvesztő. A fővárosi és megyei kormányhivatal e dokumentumokat
2017. január 20-áig elektronikus úton küldi meg a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter) részére.
1
A miniszter a jegyzőkönyvek alapján a helyi nemzetiségi önkormányzatok főbb nemzetiségi
feladatokkal kapcsolatos döntéseit – az alábbi táblázat feltételeit figyelembe véve – értékeli,
és megállapítja a helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatását megalapozó feladatmutatót.
Lehetséges
A feladatra
Nemzetiségi feladat megnevezése
pontérték
megállapítható
(döntésenként) maximális pontszám
1. A nemzetiségi érdekképviselettel összefüggő
0-5
30
feladatok
2. A nemzetiségek kulturális autonómiájával
0-5
50
összefüggő feladatok
3. A nemzetiségi léttel összefüggő egyéb feladatok
0-5
20
Elérhető pontszám összesen:
100
Az előirányzatot a települési nemzetiségi és területi nemzetiségi önkormányzatok között –
az önkormányzatok száma alapján – oly módon kell megosztani, hogy a területi nemzetiségi
önkormányzatok számát kétszeresen kell figyelembe venni. A támogatás fajlagos összegét a
megállapított keretösszeg és az érintett nemzetiségi önkormányzatok részére meghatározott
összes pontszám hányadaként kell a települési nemzetiségi önkormányzatok és a területi
nemzetiségi önkormányzatok esetében külön-külön meghatározni.
A feladatalapú támogatás a megállapított feladatmutató és a meghatározott fajlagos
támogatási összeg szorzata.
II. Országos nemzetiségi önkormányzatok, az országos nemzetiségi önkormányzatok
által fenntartott intézmények és a nemzetiségi média támogatása
1. Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
1 599,7 millió forint
Nemzetiségek tekintetében az előirányzat megosztása a következő:
millió forint
1
Bolgár Országos Önkormányzat és Média
55,2
2
Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata és Média
62,9
3
Országos Horvát Önkormányzat és Média
178,0
4
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és Média
256,9
5
Magyarországi Románok Országos Önkormányzata és Média
107,5
6
Országos Roma Önkormányzat és Média
361,2
7
Országos Lengyel Önkormányzat és Média
72,0
8
Országos Örmény Önkormányzat és Média
52,5
9
Országos Szlovák Önkormányzat és Média
151,0
2
10
Országos Szlovén Önkormányzat és Média
80,0
11
Szerb Országos Önkormányzat és Média
100,7
12
Országos Ruszin Önkormányzat és Média
59,6
13
Ukrán Országos Önkormányzat és Média
62,2
A támogatás az – Njtv. alapján létrehozott – országos nemzetiségi önkormányzatot
működésével összefüggő kiadásaihoz, és a nemzetiségi média feladatainak ellátásához
kapcsolódóan illeti meg.
2. Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
970,8 millió forint
Nemzetiségek tekintetében az előirányzat megosztása a következő:
millió forint
1
Bolgár Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények
58,8
2
Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények
19,5
3
Országos Horvát Önkormányzat által fenntartott intézmények
104,4
4
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények
196,5
Magyarországi Románok Országos Önkormányzata által fenntartott
5
intézmények
40,8
6
Országos Roma Önkormányzat által fenntartott intézmények
165,9
7
Országos Lengyel Önkormányzat által fenntartott intézmények
30,8
8
Országos Örmény Önkormányzat által fenntartott intézmények
27,0
9
Országos Szlovák Önkormányzat által fenntartott intézmények
163,5
10
Országos Szlovén Önkormányzat által fenntartott intézmények
58,4
11
Szerb Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények
69,2
12
Országos Ruszin Önkormányzat által fenntartott intézmények
21,5
13
Ukrán Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények
14,5
A támogatás az országos nemzetiségi önkormányzatot az Njtv. 117. §-ában foglalt
közfeladatai ellátása érdekében létrehozott nemzetiségi önkormányzati intézmények
fenntartásához kapcsolódóan illeti meg.
III. Kiegészítő szabályok
1. Általános szabályok
a) Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat megszűnik, a megszűnését követő hónap első
napjától nem illeti meg az I.1. pont szerinti működési támogatás időarányos része és az I.2.
pont szerinti feladatalapú költségvetési támogatásnak a megszűnés időpontját megelőzően
kötelezettségvállalással nem terhelt része.
3
b) A Magyar Államkincstár (továbbiakban: kincstár) a minisztert 2017. január 10-ig
tájékoztatja a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett helyi nemzetiségi önkormányzatokról.
c) A miniszter a helyi nemzetiségi önkormányzatokat az I.1. pont szerint megillető támogatás
összegét
2017. január 20-áig a honlapján közzéteszi.
d) A miniszter az I.2. pont szerinti támogatást, a támogatást megalapozó pontszámokat és a
támogatás fajlagos összegét 2017. április 15-éig a honlapján közzéteszi.
e) E melléklet szerinti támogatások tekintetében a kincstár által benyújtható beszedési
megbízások teljesítése céljából a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi
önkormányzat köteles a beszedési megbízás benyújtására történő felhatalmazást a
számlavezetője részére megadni. Ennek elmulasztása esetén a miniszter a helyi nemzetiségi
önkormányzatot és az országos nemzetiségi önkormányzatot e melléklet szerint megillető
támogatási összeg folyósítását a kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti. A jogosulatlanul
igénybe vett támogatás esetén, a miniszter erről szóló értesítése alapján, a fizetési számlákat
beszedési megbízás alapján a miniszter javára a kincstár megterheli.
f) A II. pont szerinti támogatások esetében az országos nemzetiségi önkormányzat a
közgyűlés által elfogadott, tárgyévre vonatkozó költségvetését annak elfogadását követő
tizenöt naptári napon belül megküldi a miniszter részére.
g) E melléklet szerint
ga) nemzetiségi önkormányzati intézmény: az országos nemzetiségi önkormányzat által
költségvetési szervként vagy nonprofit gazdasági társaságként alapított, vagy más szervezettől
átvett, vagy más szervezettel közösen működtetett, nyilvántartásba vett szervezet;
gb) nemzetiségi média: az a nemzetiségi időszaki lap, amelyet az országos nemzetiségi
önkormányzat alapított, vagy – nem országos nemzetiségi önkormányzati alapító esetében –
amelynek alapítójával és kiadójával az országos nemzetiségi önkormányzat a lap
működésének támogatására megállapodást kötött, továbbá az az elektronikus médium,
amelyet az országos nemzetiségi önkormányzat alapított, vagy – nem országos nemzetiségi
önkormányzati alapító esetében – amelynek alapítójával és működtetőjével az országos
nemzetiségi önkormányzat a médium működésének támogatására megállapodást kötött.
2. A támogatás folyósítására vonatkozó szabályok
a) Az I.1. pont szerinti támogatást a kincstár az éves támogatásra jogosult helyi nemzetiségi
önkormányzat részére két egyenlő részletben január 30-áig és június 30-áig folyósítja.
b) A miniszter az I. 2. pont szerinti támogatás két egyenlő részletben történő folyósítása iránt
április 30-áig és augusztus 15-éig intézkedik a kincstár útján.
c) A miniszter a II. pont szerinti támogatások negyedévenként egyenlő részletekben történő
folyósítása iránt a költségvetési év első negyedéve tekintetében január 15-éig, ezt követően
minden negyedév első hónapjának 15. napjáig intézkedik.
3. A támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok
a) Az e melléklet I.1. pont szerinti támogatás 2017. december 31-ig, az I.2. pont szerinti
támogatás 2018. április 30-áig használható fel.
b) Az I.1. pont szerinti támogatás kizárólag a nemzetiségi önkormányzatok tevékenységével
közvetlenül összefüggő – az Njtv. 80. §-a és 159. § (3) bekezdése szerint a helyi
önkormányzat által biztosított feltételeket meghaladó további – működésre fordítható. A
4
támogatás szempontjából kizárólag az „
Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok
igazgatási tevékenysége” kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
c) Az I.2. pont szerinti támogatás a helyi nemzetiségi önkormányzatok
ca) nemzetiségi érdekképviselettel összefüggő feladatai:
- a nemzetiségi önkormányzat működési területén a nemzetiségi közösséget
megillető jogosultságok érvényesítése,
- a társadalmi különbségek felszámolása, a társadalmi felzárkózás érdekében
folytatott tevékenység,
- az anyanyelv használatával kapcsolatos feladatok,
- a nemzetiségi önkormányzat működési területén ellátási kötelezettséggel
rendelkező intézmények tevékenységével kapcsolatos feladatok,
- a nemzetiségi közösség sajátos kulturális önazonosságának megerősítése,
- a nemzetiségi közösség neveléshez, oktatáshoz, médiaszolgáltatáshoz fűződő
jogainak érvényesítése,
cb) nemzetiségek kulturális autonómiájával összefüggő feladatai:
- kulturális, közművelődési, nevelési, oktatási feladatok,
- hagyományápolással,
közgyűjteményekkel,
média-ügyekkel
összefüggő
intézményalapítói, intézményfenntartói, szervezési feladatok,
- a nemzetiségi önkormányzat működési területén a nemzetiségi közösség
nevelésének, oktatási feltételeinek bővítését, anyanyelvének fejlesztését szolgáló
tevékenység,
- a nemzetiségi közösségnek az adott településhez kötődő történelmi múltjával,
kulturális örökségének ápolásával kapcsolatos feladatok,
- saját alapítású vagy fenntartású (esetleg társfenntartásban működő) közművelődési
intézménnyel, közgyűjteménnyel, médiával kapcsolatos feladatok,
- más fenntartó által működtetett nemzetiségi közművelődési intézménnyel,
közgyűjteménnyel, médiával való együttműködés,
- anyaországi kapcsolattartás,
- a nemzetiség által használt nyelven a nemzetiségi önkormányzat működési
területén megvalósuló kulturális jellegű programok szervezése,
cc) nemzetiségi léttel összefüggő egyéb feladatai:
- nemzetiségi civil szervezetekkel való együttműködés,
- helyi anyanyelvű hitéleti tevékenység támogatása,
- társadalmi felzárkózással, közfoglalkoztatással kapcsolatosan más szervekkel való
együttműködés,
ellátására fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag a „Nemzetiségi közfeladatok
ellátása és támogatása”, „Nemzetiségi médiatartalom-szolgáltatás és támogatása”,
„Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”, „Közművelődés –
hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása” és az oktatással összefüggő
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
d) A helyi nemzetiségi önkormányzat az I.2. pont szerinti támogatásról, annak felhasználását
követő 45 napon belül, de legkésőbb 2018. június 15-éig szakmai és pénzügyi beszámolót
nyújt be a miniszter számára, melynek elfogadásáról a miniszter a honlapján történő
közzététellel értesíti a helyi nemzetiségi önkormányzatot.
e) Az országos nemzetiségi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzati intézmény,
valamint a nemzetiségi média a II. pont szerinti támogatásokat a miniszter által támogatói
okiratban meghatározottak szerint a működéséhez és az Njtv. 117. §-ában foglalt közfeladatai
ellátásához, valamint a közfeladat-ellátás fejlesztésére használhatja fel. A támogatói okirat
közlése a támogató honlapján történő közzététellel valósul meg.
5
f) Az I. és II. pont szerinti támogatások esetében a pénzügyi beszámolóhoz csatolni szükséges
a támogatás felhasználását igazoló számlák, bizonylatok teljes köréről szóló összesítőt.
g) A II. pont szerinti támogatás esetében a miniszter 2018. május 31-ig a honlapján közzétett
ellenőrzési terv alapján az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalában lefolytatott
helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja a támogatás jogszerű elszámolását és felhasználását.
h) A II. pont szerinti támogatások esetén az országos nemzetiségi önkormányzat, az általa
fenntartott vagy közvetlenül támogatott nemzetiségi önkormányzati intézmény, az időszaki
lap kiadója és az elektronikus médium működtetője a támogatás felhasználásáról elkülönített
számviteli nyilvántartást vezet az elfogadott éves intézményi költségvetésnek megfelelően.
i) A II. pont szerinti támogatások esetén az országos nemzetiségi önkormányzat a
zárszámadása elfogadását követően tizenöt napon belül a zárszámadásról szóló közgyűlési
előterjesztést és határozatot, valamint részletes szakmai és pénzügyi beszámolót nyújt be a
miniszter számára. A beszámoló tartalmazza a támogatás felhasználásáról szóló szöveges
összefoglalót nemzetiségi intézményenként a következő rovatok szerinti bontásban:
-
foglalkoztatottak személyi juttatásai,
-
külső személyi juttatások,
-
munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó,
-
dologi kiadások,
-
egyéb működési célú kiadások
-
beruházások
-
felújítások
-
egyéb felhalmozási célú kiadások.
Az országos nemzetiségi önkormányzat a beszámoló benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik
arról, hogy a beszámoló teljes körű, a valóságnak megfelel és az abban feltüntetett adatokat
alátámasztó dokumentumok az országos nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére állnak.
6
AZ ADÓCSÖKKENTÉS ÉS AZ OTTHONTEREMTÉS
KÖLTSÉGVETÉSE
Magyarország ma már stabil lábakon áll: növekszik a gazdaság, visszafizettük az IMF
és az Európai Unió hitelét, csökkenő pályára került az államadósság. A magyar
reformok működnek, és ennek köszönhetően a jövő évi költségvetés biztosítja, hogy
minden magyar ember tehessen egy lépést előre a saját életében. A 2017-es
költségvetés mindenekelőtt az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése lesz.
2017-ben továbbra is 15% lesz a személyi jövedelemadó kulcsa, amely az egyik
legalacsonyabb Európában. Más területeken is folytatódik az adócsökkentés, hiszen
2017. január 1-től 27%-ról 5%-ra csökken a legfontosabb élelmiszerekre (tej, baromfi,
tojás) vonatkozó áfa. Ezt megelőzően a sertéshús áfája már 2016-ban ilyen mértékben
csökkent. Szintén csökkenti az adóterheket, hogy 18% lesz az éttermi szolgáltatásokra
és az internet-hozzáférésre vonatkozó áfa kulcs.
A gyermeket nevelő magyarok a továbbiakban is számíthatnak a családi
adókedvezményre. Ennek havi összege a kétgyermekes családok esetében
2017 januárjától 15 000 forintra nő gyermekenként. A fiatal házasok is kapnak
adókedvezményt, adóalapjukat jelentősen csökkenthetik. A családokat segítő
adócsökkentések érdemben hozzájárulhatnak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok
megállításához.
A kormány álláspontja szerint a saját otthon megléte a polgári berendezkedés egyik
legfontosabb előfeltétele. Ezért a költségvetés továbbra is jelentős forrásokat biztosít
az otthonteremtési programra. Ennek legfontosabb elemei az új és használt lakás
vásárlására is felhasználható családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK), az
államilag támogatott kedvezményes hitel, valamint az áfa csökkentés. A cél az, hogy
minden magyar ember saját lakáshoz vagy házhoz jusson, elérhető áron.
2017-ben is folytatódnak az életpályaprogramok. Ennek keretében tovább nő a
rendvédelmi dolgozók, a felsőoktatásban dolgozók és a pedagógusok fizetése.
Folytatódik az állami tisztviselői életpályamodell is. A fentiek mellett kiemelt cél,
hogy az elmúlt évekhez hasonlóan megőrizzük a nyugdíjak értékét. A költségvetés
ehhez minden szükséges forrást biztosít.
A kormány előterjesztése alapján jövőre jelentős többletforrások állnak majd
rendelkezésre az egészségügyi és szociális területen. Azt szeretnénk elérni, hogy
tovább javuljon az ellátás színvonala, és az egészségügyi dolgozók megbecsülést
kapjanak mindennapi munkájukhoz. A 2017-es költségvetés az oktatás és a kulturális
szféra számára is többletforrásokat biztosít.
A 2017-es költségvetés 3,1%-os GDP-bővüléssel és 2,4%-os GDP-arányos hiánnyal
számol. A kormány azt szeretné elérni, hogy az állam működése nullszaldós legyen,
deficit csak a fejlesztések és a beruházások finanszírozása érdekében merülhet fel.
EGYES FONTOSABB INTÉZKEDÉSEK
Csökken a legfontosabb élelmiszerek áfája
2017-ben 27%-ról 5%-ra csökken a legfontosabb élelmiszerek, így a tej, a tojás, és a
baromfi áfa-kulcsa (a sertéshús áfája már idén csökkent). Ez az intézkedés jelentős
támogatást jelent minden magyar családnak, emellett javítja a hazai termelők
versenyképességét és hozzájárul a kereskedelmi forgalom további bővüléséhez. A
legfontosabb élelmiszerek mellett az éttermi szolgáltatások áfa-kulcsa is jelentősen
csökken, 18%-ra.
Alacsonyabb lesz az internet-hozzáférés áfája
Az internetről szóló nemzeti konzultáció eredményei azt mutatták, hogy a magyar
családok az internethasználat terén is támogatják az adócsökkentést. Éppen ezért a
kormány arra tesz javaslatot, hogy jövő évtől 27%-ról 18%-ra csökkenjen az internet-
hozzáférésre vonatkozó áfa-kulcs. Ez az intézkedés hozzájárulhat ahhoz, hogy minden
magyar háztartásban legyen szélessávú internetelérés, emellett segítheti a digitális
szektor fejlődését.
Európa egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadó kulcsa
2016-tól 15%-ra csökkent a személyi jövedelemadó, így egy kétkeresős,
átlagjövedelemmel rendelkező család éves bevétele mintegy 60 ezer forinttal nő az
előző évhez képest. A kormány továbbra is elkötelezett az adócsökkentés politikája
mellett, valamint célja, hogy Európában a magyarok fizessék a legalacsonyabb
személyi jövedelemadót. Éppen ezért a kormány a jövőben a személyi jövedelemadó
kulcsának egyszámjegyűvé csökkentését szorgalmazza.
Tovább bővülnek családi adókedvezmények
A kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti a magyar családok megerősítését,
adóterheik csökkentését. Ezt szolgálja az adócsökkentés és az otthonteremtés
költségvetése. A családi adókedvezménynek köszönhetően az átlagkeresettel
rendelkező kétgyermekes családoknak jövőre is több jövedelmük lesz: 2019-re
fokozatosan a kétszeresére, a gyermekenkénti 10 ezer forintról 20 ezer forintra
emelkedik az igénybe vehető adókedvezmény. Az emelés részeként 2017-ben
gyermekenként 15 ezer forintra nő a havi adókedvezmény összege. Egy kétgyermekes
család éves jövedelme akár további 60 ezer forinttal is emelkedhet.
Adókedvezmény az első házasoknak
Az első házasok adókedvezménye – amely alapján 2017-ben is a házaspár vagy
döntésük szerint egyikük, év közben az összevont adóalapját havonta 33 335 forinttal
csökkentheti – ezentúl a gyermek születése esetén is 2 évig jár. A házasságok
számának növekedése és ezzel együtt minél több gyermek születése segítheti
érdemben a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállítását, megfordítását.
Segítség az otthonteremtéshez
A kormány 2016-ban indította el családi otthonteremtési programját. Ennek egyik
legfontosabb eleme a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK), amely jövőre is
igénybe vehető. A három vagy több gyermeket nevelők, illetve vállalók 10 millió
2
forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak új lakás építéséhez vagy
vásárlásához. Emellé 10 millió forintos állami támogatású, alacsony kamatozású hitelt
igényelhetnek. Az egy- és kétgyermekes családokra is gondol a kormány: ők 600 ezer
és 2,6 millió forint közötti támogatást kaphatnak. Az otthonteremtést segíti az új
lakások építésére vonatkozó áfa csökkentése is, amelynek mértéke továbbra is 5%-lesz
a korábbi 27% helyett. A kormány a lakáscélú megtakarításokat is támogatja a
Nemzeti Otthonteremtési Közösségek segítségével.
Folytatódnak az életpályaprogramok
A kormány az életpályamodellek segítségével biztosítja a munkavállalók számára a
kiszámíthatóságot, valamint a gazdaság teherbíró képességéhez igazodó
béremeléseket. A megkezdett programok 2017-ben is folytatódnak:
a pedagógusok fizetése jövőre nemcsak a 2013-ban indult
életpályamodellben foglaltak szerint nő, hanem a 2015-ben bevezetett
minősítésnek köszönhetően magasabb illetménykategóriába is kerülhetnek;
a felsőoktatásban oktatói, kutatói és tanári munkakörben dolgozók
számára 2016-ban 15%-os, majd 2017-ben és 2018-ban további 5-5%-os
bérrendezést valósít meg a kormány;
a hivatásos állományú
rendvédelmi és a honvédelmi dolgozók 2015. július 1-től átlagosan 30%-os részesültek, majd ezt követően 2019-ig
évente további 5-5%-os, tehát összesen 50%-os átlagos illetményemelésben
részesülnek;
a állami tisztviselői életpályamodellnek köszönhetően 2016. július 1-től a
járási kormányhivatalokban, míg 2017-től a megyei szinten dolgozók
bérrendezése valósul meg, összesen 33,4 ezer fős állomány tekintetében;
a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjainak a bére is emelkedik.
Többletforrás az egészségügyi és szociális ágazatnak
A kormány célja, hogy a magyar állampolgárok magas színvonalú egészségügyi
ellátást kapjanak, az egészségügyi dolgozók pedig megbecsülést. Ennek érdekében
indította el az elmúlt időszak legjelentősebb fejlesztési programját. A kabinet azt
szeretné elérni, hogy folyamatosan javuljanak a betegágyaknál dolgozók
munkakörülményei, ennek érdekében a jövő évi költségvetésben jelentős többletforrást
biztosít. A fentiek mellett nagy hangsúlyt kapnak a szűrési és megelőzési programok
is.
A cél a teljes foglalkoztatottság
A kormány célja, hogy minden magyar ember, aki akar és képes rá, segély helyett
munkajövedelemből tudjon megélni, és ebből teremthessen magának és a családjának
megfelelő életkörülményeket. Ezt a célt szolgálja, a közfoglalkoztatás, amely
fokozódó értékteremtéssel párosul. A segélyezési rendszer átalakításának
köszönhetően egyre kevesebben szorulnak foglalkoztatás-helyettesítő támogatásra, és
egyre többen léphetnek a munka világába. Jövőre is folytatódik a Munkahelyvédelmi
Akció, amely az elmúlt években hozzájárult ahhoz, hogy több százezer új munkahely
3
jöjjön létre. Azt szeretnénk elérni, hogy belátható időn belül elérhetővé váljon a teljes
foglalkoztatottság.
Értékálló nyugdíjak, emelkedő bérek
A kormány megvédi a nyugdíjat értékét. Az időskori ellátások reálértéke 2011. és
2015. között 8,8%-kal emelkedett. 2017-ben is megőrizzük az időskori ellátások
értékét, tehát a tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben növekednek
az ellátások. A működő magyar reformok eredményeként már több mint 36 hónapja
emelkednek a reálbérek, idén pedig további 4%-os növekedés várható. A tartósan
alacsony inflációnak köszönhetően a fizetések megőrzik értéküket, ez a tendencia
folytatódik jövőre is.
Bürokráciacsökkentés
A bürokráciacsökkentés elődleges kormányzati célja a jó állam koncepciója mentén a
közigazgatás szolgáltató jellegének megerősítése. Az állampolgárok ennek közvetlen
eredményeit például az egy helyen megvalósuló ügyintézésben (kormányablakok), az
egyes hatósági eljárások ingyenessé válásában, valamint az ügyintézési határidők
rövidülésében tapasztalhatják. A háttérintézmények átalakítása hozzájárul az állam
hatékonyabb és költségkímélő működéséhez.
Növekvő versenyképesség
A gazdasági növekedés záloga a hazai vállalkozások versenyképességének növelése. A
kedvező vállalkozási környezet kialakításában nagy szerepe van a szektort érintő adók
szabályozásának, illetve a hitelezés élénkítésének. Ennek érdekében 2017-ben tovább
csökken a pénzügyi szervezetek különadójának hitelintézeteket érintő felső mértéke és
megszűnik a hitelintézeti járadék is. A vállalkozásokat terhelő adók szabályozásának
jövő évi változásait a kis- és középvállalkozások (kkv) terheinek könnyítése és a
nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának visszaszorítása fogja jellemezni.
Fehéredő gazdaság
2015-ben a feketegazdaság ellen tett kormányzati intézkedéseknek (EKÁER, on-line
pénztárgépek) is köszönhetően 550 milliárd forinttal több adóbevétel jelent meg az
államkasszában. Az EKÁER további fejlesztése és az on-line kasszák használói
körének 2016-os kiterjesztése mellett 2017-től az online számlázás rendszere segíti
majd a valós idejű adatszolgáltatást, ezáltal az eddig el nem számolt bevételek
tekintetében az adócsalások visszaszorítását. Folytatódik a NAV működésének
optimalizálása, szolgáltató-jellenének erősítése, az adózói minősítési rendszeren
keresztül pedig a még hatékonyabb adóbeszedés.
Hatékonyabb uniós forrásfelhasználás
A 2014-2020 között elérhető 12 ezer milliárd forint keretösszegű fejlesztési,
beruházási támogatások legalább 60%-át fordítjuk gazdaságfejlesztésre és
munkahelyteremtésre. Emellett természetesen jelentős források jutnak az egészségügyi
és szociális ágazat fejlesztéseire, a társadalmi felzárkóztatást elősegítő programokra,
valamint közigazgatási és közszolgáltatási infrastruktúra modernizálására. A lehető
leghatékonyabb forrásfelhasználás, valamint a kedvezményezettek gyors és
zökkenőmentes kifizetése érdekében nemcsak a támogatási előlegek mértéke
4
emelkedik, hanem a korábbinál nagyobb szerephez jutnak a visszatérítendő
támogatások, melyek a többszöri kihelyezésnek köszönhetően hosszú távon tudnak
biztos finanszírozási forrást nyújtani a vállalkozások fejlesztéseihez.
Megvédjük az országot és növeljük a biztonságot
Tavaly több mint másfél millió bevándorló, vagyis egy országnyi ember lépett be
illegálisan Európába, ebből hazánkon keresztül 390 ezren érkeztek. Határaink lezárását
követően csupán pár százra csökkent a Magyarországon átjutni kívánók száma. A
párizsi és a brüsszeli merényletek rámutattak arra, hogy a szabályozatlan bevándorlás
valós biztonsági kockázatokat rejt magában. A kormány tehát nem ismerhet
kompromisszumot abban, hogy megvédje az országot a külső fenyegetésekkel
szemben. Ennek érdekében a kellő intézkedéseket megtesszük, a költségvetésben
pedig biztosítjuk az ehhez szükséges forrásokat.
5
A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ
ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A2017. ÉVBEN
I. A kormányzat gazdaságpolitikája
A gazdaságpolitika egyik legfontosabb célja az államadósság további csökkentése, a
GDP-arányos költségvetési hiány tartósan 3% alatti tartása, a foglalkoztatás bővítése, a
versenyképesség javítása és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása.
Ennek érdekében a Kormány 2010 óta jelentős strukturális átalakításokat hajtott végre,
többek között a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az adórendszer, az oktatás és a
közigazgatás területén. Ezekre az eredményekre támaszkodva és ezeket a
továbbiakban is szem előtt tartva készült el a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat.
Az eredmények azt mutatják, hogy a költségvetési és pénzügyi egyensúly
helyreállítására, az államadósság csökkentésére, valamint a munkaerőpiac keresleti és
kínálati alkalmazkodására, a gazdasági növekedés újraindítására irányuló törekvések
már meghozták az elvárt pozitív fordulatot. Az elért költségvetési eredmények
jelentőségét bizonyítja, hogy Magyarország 2013 júniusában kikerült a 2004 óta
fennálló túlzottdeficit-eljárás alól. A makrogazdasági egyensúly helyreállításában
bekövetkezett eredményeket pedig jelzi, hogy 2016 tavaszán az Európai Bizottság úgy
értékelte, hogy immáron nem áll fenn makrogazdasági egyensúlytalanság hazánkban.
A Kormány fenntartható költségvetési pályát biztosító gazdaságpolitikáját a pénzügyi
piacok is egyre inkább elismerik. Ennek kézzelfogható jele, hogy az államadósság
finanszírozási költsége számottevően csökkent, és az állampapírhozamok is rekord
alacsony szintre süllyedtek az elmúlt időszakban.
A hosszú távon is sikeres gazdaságokat nemcsak az jellemzi, hogy viszonylag
alacsony vagy határozottan csökkenő mértékű az államadósság GDP-hez viszonyított
aránya, hanem az is, hogy a magánszektor adóssága is egészséges szinten alakul.
Ennek érdekében megkezdődött a magánszektor jelentős mértékűre duzzadt
adósságának leépítése. Elmondható, hogy a lakossági megtakarítások emelkednek, a
folyó fizetési mérleg egyenlege pedig tartósan pozitív tartományba került.
A fegyelmezett fiskális politika, a külső egyensúly jelentős javulása, az állam és a
háztartások eladósodottságának mérséklődése mind hozzájárultak ahhoz, hogy a
magyar gazdaság immár fenntartható növekedési pályára állt, és az ország
sérülékenysége folyamatosan csökken.
A legfrissebb makrogazdasági adatok arról tanúskodnak, hogy a magyar gazdaság
2013-ban beindult növekedése fenntarthatóvá vált és annak összetevőit tekintve
határozott elmozdulás tapasztalható egy kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet
irányába. Összességében 2014-ben 3,7%-kal, majd 2015-ben 2,9%-kal nőtt a GDP.
Bár 2016-ban a növekedés enyhe lassulása várható, ennek hátterében elsősorban az
EU-transzferek lehívásának természetes ciklikussága húzódik meg. Ugyanakkor 2017-
től kezdődően ismét tartósan magas GDP bővülés prognosztizálható.
A növekedéshez nagymértékben hozzájárul a lakosság rendelkezésre álló
jövedelmének emelkedése, ami élénkíti a fogyasztást. A következő években a
fogyasztási kiadás további növekedése várható, amit a kormányzat további
intézkedései is nagymértékben támogatnak (például az internet és az alapvető
6
élelmiszerek áfájának a csökkentése, a családi adókedvezmény további növekedése).
Emellett a tovább javuló jövedelmi és munkaerő-piaci folyamatokkal párhuzamosan
folytatódik a háztartások fogyasztásának stabil és fenntartható bővülése.
2016-tól a beruházások alakulásához a versenyszféra fejlesztései várhatóan pozitívan
fognak hozzájárulni. A nagyvállalatok tekintetében az elmúlt időszakban bejelentett
fejlesztések fokozatos felfutása várható, a kis- és középvállalkozások beruházási
aktivitására pedig az alacsony hozamkörnyezet és a kedvező üzleti klíma mellett
ösztönzően hat a Magyar Nemzeti Bank, kifejezetten beruházás-fókuszú
hitelprogramja.
Ezen túlmenően a Családi Otthonteremtési Kedvezmény kiterjesztése, a Nemzeti
Otthonteremtési Közösségek létrehozása valamint a kedvezményes 5%-os lakás áfa
bevezetése jelentős lökést ad majd az ingatlanpiacnak és az építőiparnak is.
Mindezek eredményeként Magyarország beruházási rátája továbbra is stabilan, 20%
felett alakul majd, ami azért is kedvező, mert a folyamatos fejlesztések hosszú távon is
támogatják a gazdaság növekedését.
A külpiaci kereslet élénkülését is tükrözve a feldolgozóipari termelés és a kivitel
dinamikája is kiváló volt 2015-ben. Ebben jelentős szerepet játszott a járműgyártás,
valamint a hozzá kapcsolódó beszállítói hálózat folyamatosan bővülő kibocsátása. A
kedvező külkereskedelmi folyamatok várhatóan 2016-ot követően is fennmaradnak,
részben a már elhatározott új kapacitásbővítéseknek köszönhetően. Az ipar és a
külkereskedelem folyamatos élénkülését az Irinyi Jánosról elnevezett iparstratégia
célkitűzései is nagymértékben támogatják.
A Munkahelyvédelmi Akciónak, a közfoglalkoztatási programok kiterjesztésének és a
munkaalapú társadalom megteremtése érdekében hozott egyéb intézkedéseknek
köszönhetően pozitív tendencia figyelhető meg a munkaerőpiacon. Ezt jól szemlélteti,
hogy a foglalkoztatottak és az aktívak száma is jelentősen meghaladja a válság előtti
szintet, miközben a munkanélküliségi ráta is folyamatosan csökken. A gazdaság tartós
és stabil növekedése a foglalkoztatásra is kedvezően hat, emiatt az elkövetkező
években is kedvező munkaerő-piaci folyamatok várhatóak.
A kiegyensúlyozott gazdasági növekedés alacsony fogyasztói áremelkedéssel párosul,
ami kiszámítható környezetet teremt a gazdasági szereplők számára. A 2015. évet
nulla százalék körüli árdinamika jellemezte, főként az Európa-szerte tapasztalt
alacsony inflációs környezet és az olajárcsökkenés eredményeként. Összességében az
elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a magyar gazdaságot a korábbinál
alacsonyabb inflációs folyamatok jellemzik. Ez a fejlemény a várakozásokba beépülve
középtávon is kedvezően hat. Emellett várható, hogy az olajár hosszabb ideig elmarad
a korábbi években tapasztalt magas szinttől, ami meghatározó mértékben hat a hazai
fogyasztói árak alakulására is a következő időszakban.
II. Az államháztartás céljai és keretei
1. Költségvetés-politikai keretek
A 2017. évet jellemző költségvetési politika a már megkezdett úton tovább folytatódik,
új eszközök alkalmazásával, új prioritások kitűzésével támogatja a gazdasági
7
növekedést, a családokat, és az adósságteher mérséklése mellett halad a költségvetés
teljes kiegyensúlyozása irányába.
A Kormány a 2017. évre vonatkozóan a GDP-hez viszonyítva 2,4%-ban határozta meg
az európai uniós módszertan szerinti hiánycélt.
A kitűzött költségvetési hiány biztosítja, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított
aránya mérséklődjön.
A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat a korábban már megszokott, konzervatív
módon készült, az előre nem várt kockázatok kivédése érdekében a kormányzat
ismételten két típusú központi tartalékot képzett, az Országvédelmi Alap előirányzatát,
valamint a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékát. A tartalékok rendszerét
erősíti a költségvetési fejezetenként megképzett stabilitási tartalék, amelynek
felhasználása a Kormány döntése alapján az év utolsó negyedévében lehetséges.
Az adósság csökkentése 2011-től kezdődően a nemzeti vagyon gyarapodása mellett
ment végbe, amit nem a vagyon felélésével vagy külföldi értékesítésével ért el a
Kormány. Ezért 2017-ben is kiemelt prioritás az olyan beruházások megvalósítása,
amely által gyarapodik a nemzeti vagyon. Ez az oka, hogy a költségvetés
szerkezetében a felhalmozási és uniós részek hiányt mutathat.
Ahogy az elmúlt években, úgy továbbra is fontos feladat az uniós támogatások
átszervezése, ezáltal a hatékony felhasználás elősegítése oly módon, hogy a
gazdaságfejlesztést támogató beruházások előtérbe kerüljenek. A 2017. év több
tekintetben is fordulópontot jelent. Magyarország az új periódus (2014-2020)
kihívásaival felkészülten néz szembe, így a 2017. évi kifizetések nagyságrendje
várhatóan megközelíti a korábbi évek kiemelkedően magas értékeit, fenntartva a
gazdasági növekedés lendületét.
A Kormány gazdaságpolitikáját szem előtt tartva a 2017. évi főbb célkitűzések a
következők:
az otthonteremtési program felfutása,
−
a családok adóterheinek további csökkentése a családi adókedvezmény
−
mértékének növelésén keresztül,
a közmunka program folytatása a „segély helyett munkát” elv érvényesítésének
−
megfelelően,
a nyugdíjkiadások és egyes jövedelempótló ellátások reálértékének megőrzése,
−
a pedagóguséletpálya-modell, illetve a rendvédelmi és honvédelmi életpálya
−
folytatása, a szociális szféra többletjuttatása, egészségügyi, felsőoktatási és
kulturális bérfejlesztés
a 2016. év második felében bevezetésre kerül az állami tisztviselői életpálya
−
kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalainál, majd 2017. január 1.
napjától a fővárosi és megyei kormányhivataloknál is,
2017-ben a költségvetés számol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
−
foglalkoztatottjainak béremelésével is,
8
az államigazgatás további racionalizálása a központi hivatalok és
−
háttérintézmények megszüntetése, átalakítása révén,
az európai uniós programoknál a maximális ütemű forrásfelhasználás
−
prioritásként jelenik meg, azért hogy a fejlesztési források a kedvezményezettek
számára minél hamarabb elérhetővé váljanak,
közlekedési fejlesztések és karbantartási többletek, energetikai beruházások,
−
a vidéki nagyvárosokat modernizáló, versenyképességet, kulturális vonzerőt
−
növelő és életminőséget javító fejlesztések,
felsőoktatási, kulturális, köznevelési és sport beruházások, nemzetstratégiai
−
gazdaságfejlesztési támogatások,
az online pénztárgépek kötelező használata II. üteméhez kapcsolódó, illetve a
−
bankkártya elfogadóhelyek számának növeléséhez kapcsolódó további
gazdaságfehérítés elősegítése,
az adófizetési kötelezettségeiknek maradéktalanul megfelelő vállalkozások
−
terheinek csökkentése objektív feltételek vizsgálatán alapuló minősítési rendszer
keretében,
a pénzügyi szervezetek különadójának csökkentése, a hitelintézeti járadék
−
megszüntetése által a hitelezés bővítésének elősegítése.
2. Nullás költségvetés
Az elmúlt években rendre 3% alatti, uniós módszertan szerinti deficittel zárt a
költségvetés, a költségvetési egyenleg strukturális pozíciója is az elvártnak megfelelő
szintre került. Ezen túlmenően az elsődleges, vagyis a kamatkiadások nélküli
egyenleget az elmúlt években a többlet jellemezte. Európai uniós összehasonlításban
az Eurostat adatok alapján három év átlagában hazánk az elsődleges egyenleget
tekintve a második helyet érte el. 2017-ben az elsődleges egyenleg továbbra is
szufficites lesz.
Ugyanakkor a Kormány célja, hogy az állam hiány nélkül működjön, a
közszolgáltatások - honvédelem, oktatás, egészségügy, környezetvédelem - költségét
hitelek felvétele nélkül, a működési bevételekből tudja finanszírozni. A nulla
százalékos működési hiányt úgy kell elérni 2017-ben, hogy a munkahelyek számának
gyarapodását lehetővé tevő fejlesztésekre a források biztosítva legyenek, ezáltal a
GDP növekedése lehetőség szerint a 3% körüli tartományban maradjon.
3. A Kormány által prioritásként kezelt főbb területek és fontosabb változások
A fentiekkel összhangban a 2017. évi főbb célterületek és a legfontosabb változások az
alábbiak:
a. Családok helyzetének javítása
Jövőre is fennmarad a munka és a gyermeknevelés megbecsülésére épülő családi
adórendszer. Európa egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadó kulcsa (15%)
terheli, a gyermeknevelést pedig továbbra is családi adókedvezménnyel segíti a
Kormány.
9
2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan kétszeresére nő a két gyermeket nevelő
családok által érvényesíthető családi kedvezmény mértéke. A 2015. évi
gyermekenkénti havi 10 ezer forintról évente egyenlő összeggel emelkedik a
családokat megillető kedvezmény, amelynek mértéke eltartottanként 2017-re 15 ezer
forintra, 2019-ig 20 ezer forintra növekedik. Az intézkedés évente közel 15 milliárd
forinttal javítja majd az érintett 380-390 ezer adózó jövedelmi helyzetét.
2017-től további adóintézkedések segítik a gyermekvállalást, az első házasok
kedvezménye ezentúl a gyermek születése esetén is 2 évig jár. A kisgyermekes szülők
munkavállalását pedig a munkahelyi bölcsődék támogatása segíti, amely
üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült adóévi költségek, ráfordítások elismert
költségként nem növelik a társasági adóalapot a jövő évtől.
Az előző évek stabil költségvetése és kiszámítható gazdaságpolitikája tette lehetővé,
hogy a Kormány az elmúlt évtizedek legnagyobb otthonteremtési programját hirdesse
meg. A program a gazdasági növekedés közvetlen ösztönzésén túl olyan
nemzetstratégiai fontosságú célkitűzések megvalósításához járul hozzá, mint a
kedvezőtlen demográfiai trend megfordítása, illetve a szakképzett munkaerő itthon
tartása. Az otthonteremtési program pozitív társadalmi és gazdasági hatásai hosszabb
távon is érvényesülnek majd a születésszám növekedésével, továbbá a családalapítás
előtt álló fiatal családok élethelyzetének javulásával. A programra fordított
költségvetési kiadások így hosszabb távon megtérülnek, erősítik a költségvetés hosszú
távú fenntarthatóságát.
Az új otthonteremtési program áll egyrészt a családok otthonteremtési
kedvezményéből (vissza nem térítendő támogatásból) és a hozzá kapcsolódó
kamattámogatott hitelből, másrészt szól a lakásértékesítési áfa csökkentéséről, illetve a
Nemzeti Otthonteremtési Közösségekről (NOK).
Az otthonteremtési kedvezmény révén lakáshoz jutó családokban megszülethetnek a
vágyott gyermekek. Azok a fiatalok, akik 10 éven belül három gyermeket vállalnak,
azonnal jogosulttá vállnak a tízmillió forintos kedvezményre. A konstrukció
lehetőséget nyújt a fokozatos igénybevételre, azaz a családok minden megszülető
gyermek után megkaphatják a támogatás következő részét. Az új lakások
értékesítésénél a 27%-os általános áfa kulcs 5%-ra csökkent. Így bárki, aki lakást
vásárol az elkövetkezendő négy évben, ebben a kedvezményben részesül. Annak
érdekében, hogy ne szenvedjenek hátrányt az önállóan építkezésbe kezdő családok, a
kormány adó-visszatérítési támogatást vezetett be számukra. Ez azt jelenti, hogy ha az
építtető magánszemély nem fővállalkozót bíz meg, hanem maga szervezi az építkezést,
a megvásárolt építőanyagokról, illetve igénybe vett építőipari szolgáltatásokról
kiállított számlák áfa-tartalmát 5 millió forintig vissza tudja igényelni.
Az otthonteremtési program további eleme a NOK. A konstrukcióhoz csatlakozó tagok
kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott
ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül a még hiányzó összeget a
közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással
választanak ki a több mint 10 éves futamidő alatt. A konstrukcióhoz állami támogatás
is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30%-a, de legfeljebb havi 25 ezer
forint. A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani.
10
b. Munkahelyteremtés, rászorulók támogatása
A Kormány a 2017. évben is folytatja eddigi foglalkoztatáspolitikáját, amelynek
elsődleges célja a „segély helyett munkát” elv érvényre juttatása. Továbbra is fontos,
hogy becsületes munkával az emberek megfelelő életkörülményeket teremthessenek
maguk és családjuk részére, és ne segélyekből kelljen megélniük. A 2015. évben ezen
célnak megfelelően átalakításra került a segélyezési rendszer, a 2016. év pedig az
állam és az önkormányzatok közötti átlátható munkamegosztás új rendszerének
megszilárdítását szolgálja. A települési támogatás, mint új önkormányzati szociális
ellátás 2015. évi bevezetésével az önkormányzatok szabadabban dönthetnek a
támogatások nagyságáról és formájáról, biztosítva a helyi igényekhez való nagyfokú
alkalmazkodást, egyúttal a szociális ellátások igazságosabb elosztását. Ugyanakkor
fontos hangsúlyozni, hogy az önkormányzatok továbbra is számíthatnak az állam
segítségére egyes szociális feladataik biztosításához, jövedelemtermelő-képességük
függvényében. A Kormány intézkedései és a 2017. évi gazdasági környezet kedvező
alakulása lehetővé teszi, hogy egyre többen dolgozhassanak.
A Munkahelyvédelmi Akció azon csoportok foglalkoztatását célozza, amelyek
aktivitási rátájukban elmaradnak a régiós országoktól, és amelyek jellemzően
erősebben reagálnak a különféle adórendszerbeli ösztönzőkre. A kedvezményezett
munkavállalói csoportok a 25 év alattiak, 55 év felettiek, GYES-ről visszatérők, tartós
munkanélküliek, pályakezdők, szakképzettséget nem igénylő vagy mezőgazdasági
munkakörben dolgozók.
2017-től a közfoglalkoztatás időtartalma is beleszámít az álláskeresési időszakba,
ennek értelmében az így foglalkoztatottak is jogosulttá válhatnak a Munkahelyvédelmi
Akció kedvezményére a tartós munkanélküli kategóriában, ezzel elősegítve a
leghátrányosabb munkaerő-piaci csoportok tartós elhelyezkedését.
A Kormány az ingyenes tankönyvellátás felmenő rendszerű kiterjesztésével is
támogatja a rászoruló családokat. 2014. január 1-jével új alapokra helyeződött az
iskolai tankönyvellátás, amelynek célja az volt, hogy annak egységesítésével az
iskolákban kizárólag oktatási-szakmai szempontok alapján történjen a tankönyvek
kiválasztása és megrendelése, a tankönyvbeszerzés átláthatósága növekedjen,
csökkenjen a szülők, valamint a költségvetés számára a tankönyvellátással járó kiadás.
Az állami tulajdonú tankönyvkiadás mellett az általános iskolákban felmenő
rendszerben, a 2013/2014. tanévtől bevezették az ingyenes tankönyvellátást. A
nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján 2017-re az ingyenes tankönyvellátás a
teljes alsó tagozatra és a felső tagozat 5. évfolyamára terjed ki, ehhez a költségvetés
biztosítja a tankönyvcsomagok fedezetét, továbbra is megtartva a még hiányzó felsőbb
évfolyamoknál a rászorultság-alapú ingyenesség forrásfedezetét. Mindezek mellett a
hit- és erkölcstanoktatást szervező egyházi jogi személyeket a tanulólétszámhoz
igazított ingyenes tankönyvellátás továbbra is megilleti, amely a 2016/2017. tanévtől
immár az összes alapfokú oktatási évfolyamon oktatott tanuló után jár.
A Kormány a családok támogatását, azon belül is a gyermekétkeztetési feladatok
finanszírozását az utóbbi évek során mindvégig kiemelt területként kezelte. A
bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés 2015. szeptember 1-jétől történő
kiterjesztéséből adódóan soha nem látott mértékben bővült a kisgyermekeket ellátó
11
intézményrendszerben a térítésmentes étkeztetés lehetősége, továbbá 2016-tól a
Kormány – a korábbi nyári gyermekétkeztetéshez képest – az összes szünidőben
lehetővé tette a rászoruló gyermekek étkezését. Ezen intézkedések tovább csökkentik a
családok gyermekneveléssel összefüggő terheit, valamint hozzájárulnak a jövő
generációjának egészséges fejlődéséhez, ezzel bizonyítva a Kormány elkötelezettségét
a gyermekek megfelelő ellátása iránt. E kiemelt célkitűzés megvalósításához a
2017. évben további források bevonására kerül sor, a 2016. évre tervezett – ez idáig
példanélküli – 71,7 milliárd forint összegen felül ugyanis további 2,2 milliárd forintot
biztosít e célra a központi költségvetés. A tovább növekvő forrásból egyrészt a
gyermekek intézményi – az egészséges táplálkozás szabályainak eleget tevő –
étkeztetése biztosítható, amely a mindösszesen 73,9 milliárd forintból 67,2 milliárd
forintot jelent. Másrészt az önkormányzatok kötelező feladatként – a szülők igényének
megfelelően – a szünidők alatt is biztosítják a főétkezést, így az arra rászoruló
gyermekek a tavaszi, nyári, őszi és téli szünetben is meleg ételhez jutnak. Ehhez járul
hozzá az állam a többletforrás biztosításával.
c. Életpályaprogramok, bérrendezések
2017-ben tovább folytatódnak a közszolgálati dolgozók megbecsülése érdekében tett
intézkedések. Ennek részeként a járási hivatalokban 2016 júliusában életbe lépő állami
tisztviselői életpálya 2017-től kiterjesztésre kerül a megyei kormányhivatalok
munkatársaira is. Folytatódik a fegyveres és rendvédelmi életpályamodell, amelynek
keretében 2019-ig évente átlagosan 5%-kal nő a katonák és a rendvédelmi dolgozók
fizetése. Emellett, a korábbi döntésnek megfelelően, újabb havi átlagosan 4 -10 ezer
forinttal tovább emelkedik a pedagógusok bére is. A költségvetés fedezetet nyújt az
egészségügyi és a szociális ágazatban már végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódó
kifizetésekre, valamint a szociális és gyermekvédelmi ágazatban további
intézkedésekre illetve az egészségügyi, felsőoktatási és kulturális bérfejlesztésre.
d. Uniós programok
A Kormány kiemelten kezeli az uniós támogatások felhasználását. A 2017. évi
kifizetések nagyságrendje megközelíti a korábbi évek kiemelkedően magas értékeit,
fenntartva a gazdasági növekedés lendületét. Ezzel összefüggésben 2016-ban a
2014-2020-as időszakban rendelkezésre álló támogatások fele kerül meghirdetésre, a
fennmaradó forrásokra pedig 2017. év elejétől lehet majd pályázni. A cél az, hogy a
fejlesztési források a kedvezményezettek számára minél hamarabb elérhetővé váljanak
és ezáltal a támogatások legnagyobb része már a 2018. év végére felhasználásra
kerülhessen, elkerülve azt a korábbi gyakorlatot, hogy a források jelentős részének
kifizetésére csak az uniós pénzügyi időszak végén kerüljön sor.
A Kormány a fejlesztési források 60%-át az uniós célkitűzésekkel összhangban a
foglalkoztatás és versenyképesség növelésére épülő gazdaságfejlesztésre fordítja. Az
uniós források és az ehhez kapcsolódó nemzeti társfinanszírozás összegei továbbra is
jelentős mértékben járulnak hozzá az egészségügy, az oktatás, a foglalkoztatáspolitika
fejlesztéséhez, de a közlekedés és a környezetvédelem, valamint a terület- és
vidékfejlesztési célok megvalósításában is kiemelkedő szerepet kapnak.
A korábbi pénzügyi időszakhoz képest jelentősen magasabb arányban kerülnek
meghirdetésre a visszatérítendő támogatások, melyek a többszöri kihelyezés által
12
hosszú távon tudnak biztos finanszírozási forrást nyújtani a megerősödő vállalkozások
jövőbeni fejlesztéseihez.
e. Hatékony állam
A jelenlegi központi hivatali szervezetrendszer rendkívül szerteágazó, és az
állampolgárok számára nehezen átlátható. Annak érdekében, hogy az
állampolgárokhoz közeli, költséghatékonyan működő, szolgáltató állam jöjjön létre,
sor kerül a központi hivatalok és a – költségvetési szervi formában működő – központi
minisztériumi háttérintézmények egységes alapelvek mentén történő felülvizsgálatára.
A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiában foglaltak alapján az
átalakítás egyik iránya a szervek földrajzi elhelyezkedésének felülvizsgálata, melynek
lényege a területi szemléletmód bevezetése, azaz a vidéki nagyvárosok maguk is az
adott térség fővárosává váljanak. Másik iránya pedig a középirányító szervek
szervezetrendszerének
(feladatainak,
szervezetének,
működésének
és
költségvetésének) felülvizsgálata. Ennek eredményeként a jelenleg működő
41 központi hivatal és 49 központi költségvetési szerv áttekintésre és többségük
(jogutódlással vagy jogutódlás nélkül) megszüntetésre, illetve összevonásra kerül. A
jelentős átalakítás eredményeként a fenti 90 központi hivatalból és költségvetési
szervből 2016. július 1-jével, illetve 2017. január 1-jével közel ötven szerv (tehát az
érintett intézményi kör több mint fele, illetve az egyértelműen megmaradó
rendvédelmi és intézményfenntartó szerveket figyelmen kívül hagyva közel
kétharmada) megszüntetése várható.
4. Adó- és járulékpolitikai célkitűzések
Az elmúlt évek adóintézkedéseinek köszönhetően a családokat, a munkavállalást,
valamint a leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetben lévőket támogató adórendszer
kialakítása valósult meg. Az élőmunka terheinek csökkentése mellett mérséklődtek a
vállalkozások adóterhei, valamint a gazdaság fehérítésére és a feketegazdaság elleni
küzdelemre irányuló intézkedések hatására javult az adóbeszedés hatékonysága és
növekedtek a fogyasztási-forgalmi adókból származó bevételek.
A 2017. évtől tervezett adóváltozások elsősorban a családok támogatását, a gazdaság
fehérítését, az adózás egyszerűsítését, valamint a további gazdasági növekedés
elősegítését célozzák.
2017-ben további adóintézkedések segítik a gyermekvállalást. Megvalósul a családi
kedvezmény 2019-ig tartó növelésének második üteme a kétgyermekes családok
esetében, az első házasok kedvezménye ezentúl gyermek születése esetén is 2 évig jár,
a kisgyermekes szülők munkavállalását pedig a munkahelyi bölcsődék
üzemeltetésének társasági adón keresztüli támogatása segíti.
A vállalkozásokat terhelő adók szabályozásának 2017. évi változásait vezérlő legfőbb
adópolitikai célkitűzések a kis- és középvállalkozások (kkv) terheinek könnyítése és a
nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának visszaszorítása. E célok érdekében
megvalósuló intézkedések egyebek mellett a kkv-k számára elérhető társasági
adókedvezmények igénybevételi szabályainak egyszerűsítése vagy a transzferár-
szabályok további szigorítása. Emellett a nemzetközi elvárásoknak való megfelelés
érdekében 2017-től az OECD által kidolgozott, az ECOFIN Tanács által jóváhagyott
13
módszertan alapján vehetők igénybe a jogdíjhoz és egyes immateriális jószágokhoz
kapcsolódó adóalap-kedvezmények.
A hitelezés élénkítése érdekében 2017-ben tovább csökken a pénzügyi szervezetek
különadójának hitelintézeteket érintő felső mértéke és kivezetésre kerül a hitelintézeti
járadék is, hiszen annak fenntartása a lakossági devizahitelek kivezetése és az új
családpolitikai kedvezmények megteremtése következtében a továbbiakban nem
indokolt.
A fogyasztási-forgalmi típusú adók területén kedvező intézkedés, hogy 2017-től
18%-ra csökken az internet-hozzáférésre és éttermi étkezésre, valamint 5%-ra csökken
a tejre, a tojásra és a baromfihúsra vonatkozó áfa kulcs, míg a z üzemanyagok jövedéki
adómértékének változása fokozottan veszi figyelembe a környezetvédelmi
szempontokat.
A gazdaság további fehérítése érdekében az online pénztárgépek kiterjesztése mellett
2017-től bevezetésre kerül az online számlázás rendszere is, amely a
számlakibocsátásról szóló adatszolgáltatás valós idejűvé tételével hatékonyabbá teszi a
bevételek el nem számolása révén megvalósított adócsalások visszaszorítását. Emellett
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal működésének optimalizálása, a feketegazdaság elleni
fellépés megerősítése és a felhalmozott adótartozások hatékonyabb behajtása
érdekében az adózói minősítésre vonatkozó részletszabályok, az Elektronikus Közúti
Áruforgalom Ellenőrző Rendszer rendelkezései, valamint a végrehajtási szabályok
módosulnak. Végezetül ezen fehéredést szolgáló intézkedéseken túlmenően a
Kormány ösztönözni szeretné a bankkártyás fizetessél történő tranzakciókat azáltal,
hogy a bankkártya elfogadó terminálok számának növelését költségvetési támogatással
segítené elő.
III. Magyarország és az Európai Unió költségvetési kapcsolatai
1. Gyorsuló forráslehívás és versenyképesebb gazdasági, társadalmi szerkezet
A rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint uniós forrás ütemezett, gyors lehívása
mellett ebben a periódusban az elsődleges cél az, hogy versenyképes gazdasági
szerkezet jöjjön létre.
A vállalkozások általános, illetve energetikai, infokommunikációs fejlesztéseit, a
kutatás-fejlesztés és innovációt, kiemelt turisztikai fejlesztéseket és a foglalkoztatás
növelését 2017-ben minden korábbinál több támogatás szolgálja. Ezt egészítik ki a
területi szereplők (megyék, megyei jogú városok) intézkedései, melyek a
gazdaságfejlesztési hangsúly mellett a közszolgáltatásokat és a helyi közösségi
kezdeményezéseket is támogatják.
Az egészségügyi és szociális ágazat fejlesztéseire, valamint a társadalmi befogadásra
fordított források jelentős mértékben szolgálják a leszakadó rétegek felzárkózását.
Az ügyfélközpontú közigazgatás és a hatékony, elektronizált közszolgáltatások
fejlesztése, valamint a korrupció csökkentése ugyancsak kormányzati szándék,
melynek megvalósításához 2017. évben is jelentős mértékű uniós forrás kerül
felhasználásra.
14
Az infrastrukturális – közúti, vasúti, városi közlekedési, közmű-infrastruktúra és az
árvízvédelmi – projektek 2017-ben továbbra is több száz milliárd forintos támogatások
révén valósulhatnak meg.
2. Uniós programok alakulása
Magyarország és az Európai Unió költségvetési kapcsolatait a 2014-2020 közötti uniós
költségvetés keretében rendelkezésre álló források felhasználása és a közös
költségvetéshez történő hazai hozzájárulás összege határozzák meg.
A Kormány döntésével túlléphető uniós előirányzatok továbbra is garantálják, hogy ne
legyen se pénzügyi, se szabályozási akadálya az uniós források felhasználásának. Az
ezekhez biztosítandó központi költségvetési finanszírozás összege pedig biztosított az
egyes minisztériumok költségvetésében.
A 2017. év több tekintetben is fordulópontot jelent. Az utófinanszírozási rendszer
sajátosságai és a 2007-2013-as támogatási periódus elszámolhatósági időszakának
2015. év végi lezárása következtében a 2016. évi költségvetésben még együtt
szerepeltek a 2007-2013-as és a 2014-2020-as programozási időszak forrásai. A
2017. évi költségvetés azonban már tisztán a 2014-2020-as időszak kifizetéseit jeleníti
meg. Magyarország az új periódus kihívásaival felkészülten néz szembe, így a
2017. évi kifizetések nagyságrendje várhatóan megközelíti a korábbi évek
kiemelkedően magas értékeit, fenntartva a gazdasági növekedés lendületét. A
Kormány elkötelezett a 2014-2020-as időszak uniós forrásai döntő hányadának
2018. év végéig történő elköltésére vonatkozó célkitűzése mellett. Ezen cél
megvalósítása érdekében az egyéb hazai jogszabályokkal összhangban lehetőség nyílik
a rendelkezésre álló uniós támogatási keret 100%-ának kötelezettségvállalással való
lefedésére. Emellett a Kormány lehetőséget teremtett mind az előleg arányának
(nagyvállalatokon kívüli kedvezményezetti kör esetében 50%-ra), mind az előleg
igénybe vehető maximum mértékének (300 millió forintról 1 milliárd forintra) az
emelésére, ezáltal a megfogalmazott célok elérésére. A rugalmasabb
forrásfelhasználást teszi lehetővé az előleggel történő elszámolás határidejének 6-ról
8 hónapra történő emelése is. A 2017. évi kiadások mindezekkel összhangban kerültek
megtervezésre.
A közlekedési, energia és távközlési ágazatokban új uniós forrás, az úgynevezett
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility, CEF) került
bevezetésre, amelynek célja a transzeurópai hálózatok beruházásainak felgyorsítása. A
közlekedési szektorban rendelkezésre álló „magyar boríték” főként vasúti fejlesztésre
fordítható és pályázat benyújtásával lehet lekötni. Magyarország két pályázati körben
benyújtott projektekkel lefedte a megközelítőleg 300 milliárd forintos nemzeti boríték
összegét. A beruházások nagy része a 2017. évben kezdődik meg.
A korábbi időszakhoz hasonlóan a 2017. évben is több jogcímen érkezik olyan jelentős
összegű támogatás hazánkba, amelyek a hazai költségvetésben nem jelennek meg,
felhasználásukra azon kívül kerül sor. Ennek oka, hogy ezen támogatásokhoz nem
kapcsolódik kötelező nemzeti társfinanszírozás, továbbá a kedvezményezettek
körének, a támogatások összegének meghatározása nem a magyar hatóságok feladata,
a jogosultsági kritériumokat ugyanis közösségi jogszabályok vagy az Európai
Bizottság döntése határozza meg. A költségvetésen kívüli támogatások között
15
összegükben – az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott – terület
alapú támogatások dominálnak, amelyek 2017. évi várható kifizetése 395,7 milliárd
forint. Az EU Közös Agrárpolitikájának végrehajtását szolgáló másik közvetlen
támogatási jogcím az úgynevezett agrárpiaci támogatások (belpiaci, külpiaci, export-
és intervenciós támogatások), melyből a belpiaci támogatások egy részéhez (például az
Igyál Tejet Programhoz, az Iskolagyümölcs Programhoz és a Méhészeti Nemzeti
Programhoz) kötelezően kapcsolódik nemzeti kiegészítés. Az agrárpiaci támogatási
jogcím esetében 21 milliárd forint uniós támogatással lehet számolni. Nem jelennek
meg a központi költségvetésben a közvetlenül az Európai Bizottságtól pályázható
egyéb
támogatások,
melyek
közül
kiemelendőek
a
kutatás-fejlesztési,
környezetvédelmi, oktatási, valamint kulturális, kreatív ágazatokat érintő programok
keretében megpályázható források.
Magyarország az Európai Unió tagjaként részt vesz az uniós költségvetés
finanszírozásában. Magyarország2017. évi hozzájárulását az elfogadásra kerülő uniós
költségvetés főösszege és a 2016. december végi forint/euró árfolyam befolyásolja
leginkább, a befizetés kereteit pedig az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről
szóló 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat kihirdetéséről szóló 2015. évi
XCIII. törvény adja a vonatkozó uniós jogszabályokkal együtt.
IV. Az államháztartás központi alrendszere hiányának finanszírozása, az
adósság kezelése, az adósság alakulása
1. A hiány finanszírozása és a központi költségvetés adósságának kezelése
Az elmúlt években jelentősen megváltozott az államadósság-kezelés feltételrendszere.
A nemzetközi tőkepiaci, állampapír-piaci helyzet kedvező, a jelentős befektetői
kereslet hatására az alacsony inflációs környezetben az állampapír-piaci hozamok és
felárak alacsony szintre csökkentek. Ezt a változást tovább erősítették a jegybankok
mennyiségi lazítási programjai. Az Európai Központi Bank 2015-ben indult
állampapír-vásárlási programját kiterjesztette 2017 első negyedévéig, amellyel
hozzájárul az európai kötvényhozamok további csökkenéséhez. A Magyar Nemzeti
Bank önfinanszírozási programja jelentősen növelte a magyar állampapírok belföldi
keresletét, és erősítette a hozamcsökkenést. Emellett a magyar állampapírok
relatívhelyzete is folyamatosan javul. Az alacsony hiány mellett évről évre csökken az
államadósság-ráta (szemben az EU-országok többségében zajló folyamatokkal), a
stabil és jelentős hazai (lakossági) megtakarítás a hiány és a lejáró államadósság
finanszírozását alapvetően biztosítja, így egyre kevésbé szükséges a külföldi
finanszírozás. Ezek a folyamatok várhatóan 2017-ben is jellemzőek lesznek. A korábbi
évek tapasztalatai alapján mindemellett az államadósság-kezelés továbbra is kellő
összegű likvid tartalékokkal bír, amivel az esetleges előre nem látott külső sokkok
esetében is töretlenül biztosítható a költségvetés és az adósság finanszírozása.
Az államadósság-kezelési stratégia célkitűzése, hogy 2017-ben is megőrizze az elmúlt
években elért stabil finanszírozási helyzetet, amelynek keretében változatlanul három
fő cél érvényesül: egyrészről az államadósság GDP-hez viszonyított arányának
csökkentése, másodsorban a devizaadósság részarányának csökkentése, harmadsorban
a lakosság részvételének növelése az államadósság finanszírozásában. További
stratégiai célkitűzések a forintpiac továbbfejlesztése, a piaci likviditás erősítése és a
16
lakossági állampapír-állomány futamidejének növelése. A 2017. évi kamatkiadási
és -bevételi előirányzatok tervezése, a finanszírozási terv kidolgozása ezen elvek
figyelembevételével történt.
Ezen stratégia keretében a hiány és a lejáró adósság finanszírozása döntően
forintkibocsátásokkal történik. A központi kormányzat hiányának és a lejáró
forintadósságnak a finanszírozását piaci és lakossági forintkötvény-kibocsátások
biztosítják a tervek szerint. Az elmúlt években végrehajtott sikeres futamidő-
hosszabbítási műveletek (például államkötvény-visszavásárlások és csereaukciók)
révén 2017-ben is alacsony a lejáró forintkötvény mennyiség, azaz ebből a
szempontból is csökkentek az államadóssággal kapcsolatos kockázatok. A lakossági
állampapír-állomány nagyobb hányadát a lakossági kincstárjegyek képezik, azonban
2014-től már a 3-10 éves PMÁK (Prémium Magyar Államkötvény) és BMÁK
(Bónusz Magyar Államkötvény) értékesítését is tartalmazza a terv. A közvetlenül a
lakosságnak értékesített állampapírok növelik a belföldi befektetői bázist, és
megbízható finanszírozást jelentenek az állam számára. A forint lakossági állampapír-
állomány várhatóan a központi költségvetés adósságának 17,8%-át teszi ki 2017-ben.
2017-ben összesen 1628,4 millió eurónyi nemzetközi devizakötvény; 147 millió euró
belföldi
devizakötvény;
valamint
610,5 millió euró
nemzetközi
pénzügyi
szervezetektől felvett hitel és 23,0 millió euró egyéb, döntően átvállalt önkormányzati
devizahitel visszafizetése esedékes. A 2408,9 millió eurónyi devizalejárat kevesebb
mint a fele a 2016. évi devizalejáratoknak, melynek finanszírozása - továbbra is
kedvező belföldi kereslet esetén - elsősorban a belföldi állampapírpiacon valósulhat
meg. Ezenkívül a hazai kisbefektetők körében sikeres, az eurózóna inflációjához kötött
kamatozású euró denominációjú P€MÁK kötvény (Prémium Euró Magyar
Államkötvény) értékesítése is hozzájárul a devizalejáratok refinanszírozásához. 2017-
ben is jelentős volumenű fejlesztési célú, kedvező kamatozású hitel felvétele várható a
Nemzetközi Fejlesztési Intézményektől amely külföldi, hosszú futamidejű forintforrás
bevonását jelenti majd a hazai fejlesztési, beruházási programok megvalósításához.
2. A központi költségvetés adósságának és kamatának alakulása
2.1. A központi költségvetés adósságának 2017. évi alakulása
A központi költségvetés Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi
CXCIV. törvény (Gst.) szerint számított nominális adóssága 2017-ben 913,6 milliárd
forinttal emelkedik, és 26 167,9 milliárd forintot érhet el a tervek szerint, így a
GDP-arányában 70,2%-ra csökken a 2016. év végére tervezett 71,8%-ról. Az
adósságmutató számításakor a Gst. 6. § (2) bekezdés a) pontja értelmében nem kell
figyelembe venni az államadósság olyan növekedését, amely az európai uniós források
utólagos visszatérítésének időigényéből, az Európai Unió költségvetésének esetleges
likviditáshiányából, vagy bármely egyéb olyan okból keletkezik, amely miatt a
felmerült kiadásra jutó európai uniós támogatás nem kerül elszámolásra a központi
költségvetésben, tekintettel arra, hogy az csak ideiglenes növekedést okoz. A központi
költségvetés adósságán belül a devizaadósság részaránya a 2016. évben várható
26,5%-ról 2017-ben tovább mérséklődik 23,3%-ra.
17
2.2. A költségvetés adósságával kapcsolatos folyó kiadások
A bruttó kamatkiadások várható összege pénzforgalmi szemléletben 2017-ben
955,1 milliárd forintot tesz ki, ami 93,0 milliárd forintos csökkenést jelent az előző évi
előirányzathoz képest. A nettó kamatkiadások is jelentősen csökkennek, a 2017-re
várható 912,3 milliárd forintos kiadás 61,9 milliárd forinttal alacsonyabb a megelőző
évinél, és várhatóan a GDP 2,4%-át teszik ki. A nettó kamatkiadások csökkenése az
elmúlt időszakban bekövetkezett forintpiaci hozamcsökkenést mutatja, ami
kompenzálja az államadósság nominális nagyságának emelkedéséből adódó
kiadásnövelő hatást, annak ellenére, hogy a lejáró devizaadósságot is döntően
forintkibocsátások finanszírozzák.
Az eredményszemléletű bruttó kamatkiadások 1016,6 milliárd forintot, a nettó
kamatkiadások 1009,9 milliárd forintot tesznek ki 2017-ben.
A forintban fennálló adósság bruttó és nettó pénzforgalmi és eredményszemléletű
kamatkiadása 2017-ben alacsonyabb lesz a kamatszint csökkenése miatt. A devizában
fennálló adósság eredményszemléletű és pénzforgalmi bruttó és nettó kamatkiadása is
a tervezett állománycsökkenés és a kedvezőbb kamatok miatt kisebb lesz.
Az eredményszemléletű nettó kamatkiadások 2017-ben a GDP 2,7%-át teszik ki.
2.3. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek
Az adóssággal kapcsolatos pénzforgalmi kamatbevételek 2017-ben 42,8 milliárd
forintot tesznek ki. Ezen belül a KESZ után kapott kamatok összege várhatóan
4,9 milliárd forint. A korábbinál kisebb bevételt a KESZ-re kapott kamatláb és a várt
átlagos állomány alacsonyabb szintje magyarázza. A bevételek összegét még
jelentősen meghatározza a hiányt finanszírozó államkötvények aukciós értékesítése
során realizált felhalmozott kamat és árfolyamnyereség, amely 2017-ben 37,1 milliárd
forintot tesz ki.
V. A kormányzati szektor hiánya és adóssága az Európai Unió módszertana
szerint
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) előírásainak megfelelően
ez a fejezet a 2017. évre tervezett adatok alapján ismerteti az államháztartás
alrendszerei költségvetési egyenlegének összefüggését és kapcsolatát a 479/2009/EK
rendelet szerinti kormányzati szektor hiányával és az ugyanott meghatározott
kamatkiadásokat figyelmen kívül hagyó elsődleges egyenlegmutatóval.
18
Az államháztartás költségvetési egyenlegének összefüggése és kapcsolata a
2017. évi
maastrichti deficitmutatóval és elsődleges egyenleggel (GDP százalékában)
előirányzat
Államháztartás pénzforgalmi egyenlege
-3,1
Alrendszerenkénti bontásban:
- központi költségvetés pénzforgalmi egyenlege
-3,2
- TB alapok pénzforgalmi egyenlege
0,0
- elkülönített alapok pénzforgalmi egyenlege
0,1
- helyi önkormányzatok pénzforgalmi egyenlege
-0,1
Maastrichti egyenleg (kormányzati szektor ESA egyenlege)
-2,4
- ESA kamatkiadás
-3,0
- ESA elsődleges egyenleg
0,6
Alrendszerenkénti bontásban:
- központi költségvetés ESA egyenlege
-2,6
- TB alapok ESA egyenlege
0,1
- elkülönített alapok ESA egyenlege
0,2
- helyi önkormányzatok ESA egyenlege
0,0
- államháztartáson kívüli, kormányzati szektorba sorolt szervezetek egyenlege
0,0
GDP
37 279,2
1. Az uniós és az államháztartási elszámolások főbb módszertani eltérései Az uniós statisztikai szabványok által definiált kormányzati szektor nagyobb
szervezeti kört foglal magába, mint az államháztartás. Mindazon szervezetek
beletartoznak, amelyek tevékenységük során közjavakat állítanak elő, a nemzeti
jövedelem és a nemzeti vagyon elosztásában vesznek részt, irányításukat kormányzati
szervek végzik, és tevékenységük ellenértékében 50%-nál kisebb arányt képvisel az
árbevétel. A kormányzati szektorba sorolandó nem államháztartási szervezetek körét
statisztikai munkabizottság állapítja meg. A 2017. évi költségvetés tervezési
időszakára a kormányzati szektorba tartozó, államháztartáson kívüli szervezetek száma
meghaladja a háromszázötvenet.
Az uniós módszertan – a szervezeti kör különbözőségén túl – a számbavétel
időpontját, értékét, az elszámolandó tranzakciók körét illetően is eltér az
államháztartási elszámolásokhoz képest. Az alkalmazandó uniós módszertant, az
ESA2010 nemzeti számlarendszert egy uniós tanácsi rendelet1 tartalmazza, amely a
tagsággal a magyar jogrend részévé vált.
2. A kiemelt mutatószámok
Az európai uniós tagsággal Magyarország vállalta az euró bevezetését, melynek
fiskális kritériumaként a hiányt 3% alá, az adósságot 60% alá kell csökkenteni,
középtávon pedig a Stabilitási és Növekedési Egyezmény alapján meghatározott
strukturális deficitcélt kell teljesíteni a GDP arányában.
Az Európai Unió jogrendje szerint a tagországoknak a túlzotthiány-eljárás (EDP)
keretében évente két alkalommal – március és szeptember végéig – kell hivatalos
jelentésben (Notifikáció) közölniük a két kiemelt kormányzati mutatót: a kormányzati
1Regulation (EU) No 549/2013 of the European Parliament and of theCouncil of 21 May 2013 onthe European system of national and
regionalaccountsinthe European Union (Text with EEA relevance)
19
szektor adósságát és hiányát, függetlenül attól, hogy az adott ország túlzott hiány
eljárás alatt áll-e. A Notifikáció szerinti adatszolgáltatásban foglaltak adnak kiinduló
jogalapot a túlzott hiány eljárás megindítására vagy befejezésére. A Notifikációs
jelentést valamennyi tényidőszakra a Központi Statisztikai Hivatal állítja össze a nem
pénzügyi számlák tekintetében, a Magyar Nemzeti Bank a pénzügyi számlák körében,
míg a Nemzetgazdasági Minisztérium az adott évi várható értékét mind az
EDP-egyenlegnek, mind a maastrichti adósságnak.
A maastrichti hiánymutató és az államháztartási törvényben meghatározott
deficitmutató tartalmi eltérése elsősorban a szervezeti kör különbözőségéből és az
eredményszemléletű számbavételből (például adóknál és járulékoknál, dologi
kiadásoknál, beruházásoknál, béreknél, kamatoknál), valamint a pénzügyi műveletek
kiszűréséből adódik, de más jellegű tételek is befolyásolják azt.
A maastrichti adósságmutató a statisztikai értelemben vett kormányzati szektor
konszolidált bruttó adósságát névértéken fejezi ki. (A konszolidálás a kormányzati
szektoron belüli adósságelemeket szűri ki.) A túlzotthiány-eljárás referenciaértékeként
választott
adósság
bruttó
szemléletű
mutató:
a
különböző
pénzügyi
instrumentumokban fennálló kötelezettségek nem csökkenthetők (nem nettósíthatók)az
azonos instrumentumokban fennálló követelésekkel és a más instrumentumban
fennálló követeléssel sem. A névértéken számított adósság a visszaváltáskor
ténylegesen fizetendő érték szerinti számbavételt jelenti.
A derivatívák piaci termékek, névértékkel nem rendelkeznek, ezért nem részei az
uniós adósságmutatónak. A magyar államháztartási számviteli szabályok szerint a
diszkontértékpapírokat kibocsátási áron tartják nyilván, így a kibocsátási és
visszaváltási értékük (névértékük) különbözete az állam nyilvántartott értékpapír-
adósságát növeli.
VI. A strukturális egyenleg alakulása
Az államháztartásról szóló törvény alapján a strukturális egyenleg a kormányzati
szektornak a gazdaság ciklikus hatásaitól és egyedi tételektől megtisztított egyenlege.
A törvény szerint a költségvetésnek mindenkor összhangban kell lennie a strukturális
egyenlegben meghatározott középtávú költségvetési céllal. A középtávú költségvetési
célt a Konvergencia program tartalmazza. A középtávú költségvetési célból következő
költségvetési egyenleg meghatározásához a ciklikus igazítás számítása 0,49 nagyságú
együtthatóval történik. Az együttható azt jelenti, hogy az államháztartás egyenlege
0,49 százalékponttal változik, amennyiben a GDP (változatlan szerkezetben) 1%-kal
eltér a potenciális kibocsátástól. A makrogazdasági pálya ciklikus alakulása
(kibocsátási rés alakulása) és a költségvetésben szereplő egyszeri tételek ismeretében
meghatározható a középtávú költségvetési céllal összhangban levő hiánypálya.
20
I. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK
FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE
1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei
1. §
A 2017. évi költségvetés főösszegei és hiánya.
2. §
Az
1. melléklet a főösszegeket, a hiányt, a kiadások és a bevételek fejezetek, címek,
alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti bontását tartalmazza.
2. Az államadósság értéke
3. §
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 4. §
(1) bekezdése értelmében a központi költségvetésről szóló törvényben összegszerűen
meg kell határozni az államháztartás adósságának a költségvetési év utolsó napjára –
az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésének megfelelően – tervezett értékét. Az
Alaptörvény 37. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak végrehajtása megkívánja az
államadósság mutató csökkentését, melynek érdekében szükséges meghatározni a
konszolidált összesített adósság várható értékét 2017. év végén, valamint a bruttó
hazai termék 2017. évi várható értékét, továbbá az államadósság mutató 2017. év végi
értékét. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 6. §
(1) bekezdése szerint az államadósság-mutató számításakor a külföldi pénznemben
fennálló adósságot keletkeztető ügyleteket azonos árfolyamon kell figyelembe venni,
ami szükségessé teszi az árfolyamok meghatározását.
II. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK
MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL
KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai
4. §
E paragrafus szabályozza annak az összegnek a felhasználását, amely –
céltartalékként – a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet
folytató intézményeinél foglalkoztatottak bérkompenzációja többlet személyi juttatása
és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
2017. évi kifizetésének, a prémium évek programban résztvevők költségeinek, az
Állami Számvevőszéknél a számvevői illetményalap változása többletkiadásainak, a
központi költségvetési szervek létszámváltozásai többletkiadásainak, valamint az
ágazati életpályák és bérintézkedések (pl. közalkalmazottakra is kiterjedően a
rendvédelmi életpálya, az állami tisztviselői életpálya, egészségügyi bérintézkedések
stb.) keretében megvalósuló bérfejlesztésnek a finanszírozására szolgál.
4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések
5. §
(1) bekezdéshez: A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. forrásbevonásának és
kötelezettségvállalásának teljes körű korlátozását mondja ki a törvény. Tekintve, hogy
a rábízott vagyon kiadásait a központi költségvetésből kell fedezni, nincs szükség
külön forrásbevonási lehetőség biztosítására. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az
uniós statisztikai módszertan szerinti kormányzati szektor részét képezi, így
forrásbevonása az államadósságot növelné.
(2) bekezdéshez: Az állami vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalások
átláthatóvá tétele érdekében a 2017. évben az állami vagyon felügyeletéért felelős
miniszternek a hozzá tartozó vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalásokat
vagyonkezelési terv keretében jóvá kell hagynia.
(3)-(5) bekezdésekhez: A vagyontörvények a központi költségvetési törvény
szabályozási körébe utalják bizonyos limitek évenkénti megállapítását, ezek mértéke
megegyezik a 2016. évivel. Az állami vagyonról szóló törvény szerint a költségvetési
törvényben kell meghatározni a helyi önkormányzatoknak és a társulásoknak
térítésmentesen átadható állami tulajdon éves keretösszegét. Ez alól kivételt képez a
Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe kerülő ingatlanok, illetve a PPP-
projektek keretében létrejött sport- és oktatási ingatlanok ingyenes önkormányzati
tulajdonba adása. Az előbbi nagyságrendje nehezen tervezhető, az utóbbiak pedig
jellegüknél fogva önkormányzati feladatellátást szolgálnak, ezért indokolt lehetővé
tenni, hogy a keretszám ezek értékével túlléphető legyen.
(6) bekezdéshez: A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által működtetendő konstrukció
(NET program) a szociálisan leginkább rászoruló családoknak kíván segítséget
nyújtani. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megvásárolt, állami tulajdonba kerülő
ingatlanok vagyonkezelői jogát a vonatkozó törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelő
Zrt. gyakorolja. A társaság az ingatlanokat elsősorban a korábbi tulajdonosok részére
történő bérbeadással hasznosítja. Az állami tulajdonú ingatlanok hasznosításából és
értékesítéséből származó bevételek az államháztartásról szóló törvény alapján a
központi költségvetés bevételét képezik. A költségvetési törvény speciális
rendelkezése alapján az ingatlanok hasznosításából és értékesítéséből származó
bevételek mértékéig indokolt esetben a Kormány a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.
feladatellátását szolgáló többlet-kiadási lehetőséget teremthet.
(7) bekezdéshez: A törvény – az elmúlt évhez hasonlóan – nem az egyes ágazatokra
specifikáltan, hanem általános módon állapítja meg a közfeladat ellátáshoz nem
szükséges állami tulajdonú, de az érintett ágazathoz kötődő ingatlanok értékesítési
bevételének felhasználási szabályait. A befolyó bevételek az átláthatóság érdekében az
állami vagyonnal kapcsolatos bevételek között jelennek meg, e bevételek mértékéig
azonban az államháztartásért felelős miniszter – figyelemmel a szakmai indokoltságra
és a költségvetés helyzetére – többletkiadások teljesítését engedélyezheti. E többlet-
előirányzatok azonban csak felhalmozási jellegű, azaz alapvetően az állami vagyon
értékét megőrző, növelő kiadások fedezetét szolgálhatják.
(8) bekezdéshez: Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, mint tulajdonosi
joggyakorló, az egészségügyi célra használt ingatlanok értékesítéséből származó
bevételeket, valamint a tulajdonosi joggyakorlása során keletkező egyéb bevételeket
(pl. osztalék) az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezeten belül meghatározott
bevételi előirányzatokon számolhatja el. E bevételek államháztartásért felelős
miniszter által jóváhagyott összege e fejezeten belül használható fel felhalmozási
kiadások teljesítésére.
(9) bekezdéshez: A mozgóképről szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Filmalap
Zrt. egyik fő bevétele a hatoslottó játékadója 80%-ának megfelelő forrás. A törvény az
ágazat támogatása érdekében lehetővé teszi az érintett adóbevétel teljes összegének
megfelelő pénzeszközátadást. Tekintettel arra, hogy ennek összege a tervezéskor
becsült mértéket meghaladhatja, szükséges a játékadó év közbeni alakulása
függvényében a kontrollált támogatásnövelés technikájának megteremtése.
(10) bekezdéshez: A felhatalmazás biztosítja annak lehetőségét, hogy a honvédelmi
célra feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítési bevételéből a Honvédség technikai
modernizációjára, valamint a képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre fordított
kiadások révén a Honvédség rugalmasan alkalmazkodni tudjon a változó biztonsági
környezethez, illetve a NATO elvárásaihoz.
(11) bekezdéshez: A rendelkezés a Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok
jogcímcsoport felhasználásának lehetőségeit a feladat végrehajtása során azonosítható
tényleges szükségletekhez igazítja azzal a korlátozással, hogy túllépésre csak az EDP-
hiány megfelelő alakulása esetén van mód.
6. §
(1) bekezdéshez: Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet
Fejezeti tartalék előirányzatának felhasználási szabályait kellő rugalmasságot biztosító
módon határozza meg a törvény. Az állami vagyon felügyeletéért és az
államháztartásért felelős miniszter együttes engedélyezése lehetőséget ad a szakmai és
pénzügyi kontroll megteremtésére.
(2) bekezdéshez: A törvény lehetővé teszi, hogy Az állami vagyonnal kapcsolatos
bevételek és kiadások fejezet keretein belül az esetlegesen megvalósuló többlet-
bevételek mértékéig – az előírt feltételek teljesülése esetén – a Kormány terven felüli
kiadások teljesítését engedélyezze.
(3) bekezdéshez: A törvény Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások
fejezeten belül az ingatlanokkal és ingóságokkal, valamint a társaságokkal kapcsolatos
kiadásokat érintő évközi igények kezelése érdekében lehetőséget ad egyes kiadási
előirányzatok között átcsoportosításra, maximum 3 milliárd forint összeghatárig.
(4) bekezdéshez: A törvény biztosítja, hogy az állami vagyon felügyeletéért felelős
miniszter a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatok
között átcsoportosíthat.
(5) bekezdéshez: A törvény meghatározza a frekvenciahasználati jogosultság
értékesítéséből származó – jelenleg még nem számszerűsíthető – bevételnek Az állami
vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezeten belüli elszámolásának címrendi
helyét.
7. §
(1) bekezdéshez: A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet
Fejezeti tartalék előirányzatának felhasználási szabályait kellő rugalmasságot biztosító
módon határozza meg a törvény. Az agrárpolitikáért és az államháztartásért felelős
miniszter együttes engedélyezése lehetőséget ad a szakmai és pénzügyi kontroll
megteremtésére.
(2) bekezdéshez: A törvény lehetővé teszi, hogy A Nemzeti Földalappal kapcsolatos
bevételek és kiadások fejezet keretein belül az esetleges megvalósuló többlet-
bevételek mértékéig – az előírt feltételek teljesülése esetén – a Kormány terven felüli
kiadások teljesítését engedélyezze.
8. §
(1) bekezdéshez: Az átláthatóság és az egységes kezelési mód érdekében a
törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorlók ilyen jellegű
bevételeinek és kiadásainak központi kezelésű elszámolását írja elő a törvény,
tekintve, hogy az államháztartási törvény előírásai alapján az állam nevében végzett
ügyleteket központi kezelésű előirányzatként kell kezelni. E tételek kapcsán év közben
is felmerülhetnek előre még nem pontosan tervezhető bevételek (pl. osztalékfizetés) és
kiadások (pl. tőkehelyzet rendezés). E változások rugalmas, fejezeti hatáskörben
történő kezelésére is biztosít szabályokat a törvény, oly módon, hogy a nem tervezett
kiadások megvalósítása nem növelheti a hiányt.
(2)-(5) bekezdéshez: A kibocsátási jogosultságok értékesítését a Nemzetgazdasági
Minisztérium végzi, az ebből származó bevételek felhasználásáról fele-fele arányban a
Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gondoskodik.
A törvény az államháztartásról szóló törvény előírásai alapján felhatalmazást ad az
érintett fejezeteket irányító szervek részére, hogy az egyes kibocsátási jogosultságok
értékesítéséből eredő, a megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült bevételeknek az
e törvényben meghatározott mértékével a bevételek felhasználására szolgáló kiadási
előirányzatokat megnöveljék.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény alapján létrehozott kiotói egységek
átruházásából befolyó bevételek nem tervezhetők, ezért esetleges teljesülésük esetén
az elszámolásuk módjáról a törvény szövege külön rendelkezik.
A 2015 decemberi párizsi klímacsúcson konkrét vállalás történt a fejlődő országok
klímafinanszírozására biztosítandó forrás tekintetében. A Magyarországra jutó
vállalás a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetének Gazdasági Zöldítési Rendszer
jogcímcsoportja és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetének Zöldgazdaság
Finanszírozási Rendszer jogcímcsoportja terhére kerül biztosításra.
5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei
9. §
Ez a rendelkezés – konkrét összegben meghatározott – központi befizetést ír elő a
kizárólag saját bevételből gazdálkodó – központi irányítású – intézmények részére.
Előírja továbbá azokon az álláshelyeken keletkező megtakarításoknak a központi
költségvetés javára történő befizetését, amelyeknek betöltésére a közszférában
alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló Korm. határozat alapján nem kerülhet
sor.
A központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi
háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről szóló Korm.
határozat meghatározott intézményi körre előírja a személyi juttatások és az azokhoz
kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
előirányzatok 20%-kal történő csökkentését. A befizetési kötelezettség előírása ennek
érvényesítését célozza.
6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések
10. §
(1) bekezdéshez: A rendelkezés rögzíti a Start-munkaprogramot érintő, a
költségvetési évre áthúzódó kötelezettségvállalás szabályozását.
(2) bekezdéshez: Az 1079/2012. (III. 28.) Korm. határozatban a Kormány a Magyar
Tudományos Akadémiát kérte fel az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti
Program működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására. A feladat ellátásához
szükséges forrás – a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014.
évi LXXVI. törvény 13. § (2) bekezdés h) pontjában foglalt előírással – a 2016. évivel
azonosan a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap terhére a feladatot ellátó
MTA Könyvtár és Információs Központ részére biztosítandó.
(3) bekezdéshez: A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap befizetésének
összegét rögzíti. Az átutalást negyedévente egyenlő részletekben kell teljesíteni.
(4) bekezdéshez: A Paksi Atomerőműnek a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba
történő befizetési kötelezettségét állapítja meg.
7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések
11. §
Az (1) bekezdés meghatározza az Ny. Alap fejezetnél felhasználható méltányossági
keretösszegeket.
A (2) bekezdés felhatalmazást ad a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter
részére, hogy az Ny. Alap kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott
méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson.
8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések
12. §
Az (1) bekezdés felhatalmazást ad a Kormány részére
- a gyógyító-megelőző ellátás, a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz
támogatás jogcímcsoportok közötti, valamint
- a gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül a Gyógyító-megelőző ellátás
céltartalék jogcímről az 1-18. jogcímekre történő
átcsoportosítás végrehajtására.
A (2) bekezdés szerint felhatalmazást kap a Kormány a gyógyító-megelőző ellátás
jogcímcsoport 1-18. jogcímei, a gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. jogcíme,
valamint a gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport 1. és 3. jogcímei
előirányzatainak a megemelésére.
A (3) bekezdésben a Kormány felhatalmazást kap a 15. § (2) bekezdésében
meghatározott keretösszeg módosítására az (1) bekezdés b) pontjában foglalt
átcsoportosítás és a (2) bekezdés szerinti előirányzat-emelés során.
13. §
Az (1) bekezdés felhatalmazást ad az egészségbiztosításért felelős miniszter részére,
hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével év közben átcsoportosítást
hajtson végre a gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1-18. jogcímei között,
valamint a gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül.
A (2) bekezdés felhatalmazást ad az egészségbiztosításért felelős miniszter részére,
hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosítást hajtson
végre a természetbeni ellátások céltartaléka előirányzatból a gyógyító-megelőző
ellátás, a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatás
jogcímcsoportok jogcímeire és a külföldön tervezett egészségügyi ellátások
megtérítése jogcímre.
A (3) bekezdés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy a
gyógyszertámogatási céltartalékot a szerződések szerinti és a folyamatos
gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb
gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételi jogcím előirányzatán elszámolt
bevételek mértékéig év közben átcsoportosítsa a gyógyszertámogatás jogcímcsoport
megadott jogcímére.
A (4) bekezdés felhatalmazást ad az egészségbiztosításért felelős miniszter részére,
hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértése esetén év közben megemelje a
gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a szerződések szerinti és a
folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és
egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételi jogcím előirányzatán felül
jelentkező többlet összegével.
14. §
A
paragrafus
rendelkezik
az
E.
Alap
gyógyító-megelőző
ellátás,
gyógyszertámogatás, gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok és a
külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím évközi előirányzat-
túllépés engedélyezési szabályáról.
15. §
A paragrafus (1) és (3) bekezdése a gyógyító-megelőző ellátás és a gyógyászati
segédeszköz jogcímcsoport tartalmát határozza meg.
A (2) bekezdés szerint a gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az
egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény és
végrehajtási
rendelete
szerinti
többletkapacitás-befogadások
várható
éves
teljesítményének finanszírozására fordítható összeget. A bekezdés továbbá
felhatalmazást ad arra, hogy az egészségbiztosításért felelős miniszter az
államháztartásért felelős miniszter egyetértése mellett engedélyezze a befogadásoktól
eltérő felhasználást a tényleges kiadások függvényében.
A (4) bekezdés az előlegre fordítható összeget határozza meg. A kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 35. § (5) bekezdése
szerint azon gyógyszertár számára, amely járóbeteg-ellátás keretében rendelt
gyógyszerek árához támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújt, a lakosság
biztonságos ellátása érdekében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – az E. Alap
éves költségvetésében e célra megjelölt előirányzat terhére – kamatmentes, a
tárgyévben visszatérítendő finanszírozási előleget nyújthat.
16. §
A paragrafus meghatározza azokat a keretösszegeket, amelyeken belül különös
méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági ellátás engedélyezhető a
táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyógyító-megelőző
ellátás, a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatás előirányzatok
terhére.
9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő
kiadásai és bevételei
17. §
Önálló mellékletben jelennek meg azok az előirányzatok, melyek teljesülése külön
szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól. Az előirányzat-túllépés automatikusan
is bekövetkezhet anélkül, hogy a fejezetgazdának szabályozási feladata lenne. Ez a
melléklet tartalmazza még a Kormány engedélyével túlléphető előirányzatokat is.
10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
18. §
Az Országgyűlés annak biztosítására, hogy egyes kiemelten fontos feladatok a
döntésének megfelelő mértékű támogatásban részesüljenek – függetlenül az év közben
esetleg felmerülő kényszerektől, törekvésektől – fenntartja az előirányzatok
megváltoztatásának jogát a pártok, pártalapítványok támogatásai, illetve a Nemzeti
Választási Iroda előirányzatainak csökkentése tekintetében.
Rögzíti továbbá, hogy az I-VI., a VIII., a XXX., XXXIII., XXXIV. fejezetek kiadási
és bevételi előirányzatának főösszegei, valamint a nevesített előirányzatok csak az
Országgyűlés hatáskörében csökkenthetők az Áht. megjelölt rendelkezései kivételével,
vagy ha e fejezetek kezdeményeznek átcsoportosítást.
A XX. fejezetben az Egyházi célú központi hozzájárulások egyes jogcímcsoportjai
vagy jogcímei ugyancsak az Országgyűlés hatáskörében csökkenthetőek.
11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító
szervek vezetőjének különleges jogosítványai
19. §
(1) bekezdéshez: A törvény felhatalmazást ad az önkormányzati és az állami
feladatátadás miatt a 2017. év közben szükségessé váló fejezetek közötti rugalmas
átcsoportosítás kormányzati hatáskörben történő végrehajtására.
(2)-(4) bekezdéshez: A Miniszterelnökség fejezetben található Országvédelmi Alap
évközi felhasználására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
(5)-(6) bekezdéshez: A rendelkezés az államháztartás egyensúlyának megőrzése
érdekében, valamint a fejezetekbe tartozó költségvetési szervek és kiemelten is a
fejezetet irányító szerv fegyelmezett gazdálkodásra való ösztönzési céllal képzett
fejezeti stabilitási tartalék előirányzatok felhasználására biztosít lehetőséget a 2017.
évi költségvetési és gazdasági folyamatok, ezen belül az egyes fejezetekhez tartozó
előirányzatok alakulásának függvényében. A fejezeti stabilitási tartalék előirányzatok
felhasználására a nemzetgazdasági miniszter tesz javaslatot a Kormány számára. A
javaslattételt megelőzően a Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgálja az érintett
fejezetekhez tartozó intézmények előző évi időszakhoz képest nyilvántartott
tartozásállományának változását, valamint a fejezetekhez tartozó címek
előirányzatainak a tervezettől való eltérésének okait, az eltérés mértékét.
(7) bekezdéshez: A szakképzési centrumok esetleges évközi többletforrás-igényének
biztosítására teremt lehetőséget a rendelkezés.
(8) bekezdéshez: Az önkormányzatok által ellátandó kéményseprő-ipari
közszolgáltatás támogatása érdekében megteremti annak lehetőségét, hogy a Kormány
a XIV. Belügyminisztérium fejezetben rendelkezésre álló keretből a IX. Helyi
önkormányzatok támogatásai fejezetben e célból létrehozott jogcímre átcsoportosítást
hajthasson végre.
20. §
(1) bekezdéshez: A költségvetés céltartalékának – a különböző jogcímű –
átcsoportosítására hatalmazza fel az államháztartásért felelős minisztert. Az intézkedés
felmérésen alapul.
(2) bekezdéshez: A szabály lehetőséget biztosít az államháztartásért felelős miniszter
számára az adóhatóság premizálási viszonyainak alakításában. A szabály célja, hogy
lehetőség legyen valódi érdekeltséget kialakítani az adóhatóság számára a jogszabály
szerint az államot megillető adóbevételek beszedési hatékonyságának növelésében.
21. §
A Köztársasági Elnöki Hivatal vezetőjének felhatalmazása az Állami kitüntetések és
az Államfői protokoll kiadásai előirányzat Hivatalhoz (mint kifizetőhöz) történő
átcsoportosítására.
A Köztársasági Elnöki Hivatal vezetőjének felhatalmazása az Államfői protokoll
kiadásai előirányzat Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Honvédelmi
Minisztérium fejezet részére történő átcsoportosítására, ha az az államfői protokollal
kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges.
Az Országos Bírósági Hivatal elnökének felhatalmazása a fejezeti kezelésű
előirányzatok intézményekhez történő átcsoportosítására.
A Gazdasági Versenyhivatal elnökének felhatalmazása a fejezeti kezelésű
előirányzatok intézményekhez történő átcsoportosítására.
22. §
(1) bekezdéshez: A kormányfői protokollal kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnöki
Kabinetiroda és a Külgazdasági és Külügyminisztérium együttműködve látja el.
Ezen feladatok ellátásához kapcsolódik ez az átcsoportosítási felhatalmazás.
(2) bekezdéshez: E rendelkezés felhatalmazást ad a Miniszterelnöki Kabinetiroda
fejezetet és a Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetőjének, hogy a
Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport
terhére átcsoportosítást hajtson végre.
(3) bekezdéshez: E rendelkezés felhatalmazást ad a kormányfői protokoll
jogcímcsoport terhére a fejezeten belüli átcsoportosításra.
(4) bekezdéshez: E rendelkezés felhatalmazást ad a Miniszterelnöki Kabinetiroda
fejezetet és az Igazságügyi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetőjének, hogy a
Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport
terhére átcsoportosítást hajtson végre.
(5) bekezdéshez: E rendelkezés felhatalmazást ad a Fővárosi és megyei
kormányhivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatok jogcímcsoport terhére a
fejezeten belüli átcsoportosításra.
(6) bekezdéshez: E rendelkezés felhatalmazást ad a Kormányablak program
megvalósítása jogcímcsoport terhére a fejezeten belüli átcsoportosításra.
(7) bekezdéshez: E rendelkezés felhatalmazást ad a Nemzetpolitikai tevékenység
támogatása jogcímcsoport terhére a fejezeten belüli átcsoportosításra.
(8) bekezdéshez: E rendelkezés felhatalmazást ad a Ludovika Campus jogcímcsoport
terhére a fejezeten belüli átcsoportosításra.
23. §
A Földművelésügyi Minisztérium fejezetben a mezőgazdasági termelők
rendelkezésére álló, a nemzeti agrártámogatások és a fejlesztési típusú támogatások
finanszírozását biztosító előirányzatok az újonnan meghirdetésre kerülő támogatási
jogcímek
mellett
fedezetet
nyújtanak
a
korábbi
évekről
áthúzódó
kötelezettségvállalások teljesítésére is.
24. §
A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiában végrehajtandó feladatok igen összetettek,
megvalósításuk partnerségben folyik, így indokolt, hogy a rendelkezésre álló forrás a
végrehajtásért felelős Belügyminisztérium fejezeti kezelésű előirányzatán kerül
megjelenítésre, ahonnan a szükséges feladat-meghatározás és felelősség-megosztás
után előirányzat-átcsoportosítással kerül a részfeladatot ellátó fejezeten belüli és más
államháztartási szervhez.
25. §
Az (1) bekezdéshez: A Területfejlesztéssel összefüggő feladatok fejezeti kezelésű
előirányzat kezelésével kapcsolatos feladatokat a Magyar Államkincstár látja el, s a
feladatellátáshoz szükséges, évente változó, feladat nagyságától függő forrás
biztosítása előirányzat-átadással valósítható meg hatékonyan.
A (2) bekezdéshez: A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 35. § (4)
bekezdésében meghatározott célok teljesítése a felelős játékszervezési tevékenység
támogatása előirányzaton keresztül válik biztosítottá.
26. §
A Beruházás ösztönzési célelőirányzat alcím tekintetében határozza meg a tárgyéven
túli fizetési kötelezettségvállalás állomány maximális összegét.
27. §
A honvédelmi miniszter felhatalmazása az államháztartásért felelős miniszter
előzetes egyetértésével a biztonsági környezetben bekövetkező változásokhoz, és a
NATO által megfogalmazott új elvárásokhoz való operatív alkalmazkodást biztosítja,
továbbá lehetőséget teremt a személyi juttatások és azok járulékainak év közbeni
növelésére, mely által a honvédelmi tárca biztosítani tudja a nemzetközi missziókban
résztvevők devizajuttatásainak fedezetét.
28. §
(1) bekezdéshez:
A rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a
gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján létrejött ellátási
szerződéssel biztosított állami feladatban esetleges, az év közben bekövetkező változás
miatt átcsoportosítás történhessen.
(2)-(3) bekezdéshez:
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdésével teremti meg az
összhangot, egyértelművé teszi a megjelölt játékadó bevételek cél szerinti
felhasználásának tartalmát és technikáját. Így a sorsolásos szerencsejátékok
játékadójának 12%-át az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet megtervezett sport
előirányzataiba, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának 50%-át, a
távszerencsejáték játékadójából és a sportfogadás (TOTÓ) játékadójából származó
tervezett bevételt az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet 20. cím, 23. alcím, 5.
Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az
MLSZ
feladatainak
támogatása
jogcímcsoport
költségvetési
támogatási
előirányzatában megtervezettnek kell érteni. Ha e három utóbbi játékadó 2017. évben
teljesült bevétele együttesen meghaladja a tervezett támogatási előirányzatot, akkor a
különbség biztosításáról a Kormány határozattal dönthet. A sorsolásos
szerencsejátékok játékadójából származó bevétel a sport támogatására, míg a
bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából, a távszerencsejáték játékadójából és a
sportfogadás (TOTÓ) játékadójából származó bevétel kifejezetten a Magyar
Labdarúgó Szövetségen keresztül labdarúgásra fordítandó.
(4) bekezdéshez: A rendelkezés szerint az Egészségügyi intézmények rendkívüli
támogatása jogcímcsoport bevételét képezi az emberi alkalmazásra kerülő
gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló
2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj
meghatározott %-a.
(5) bekezdéshez:
Az EMMI fejezetben a központi költségvetési szervek, illetve a köztestületi
költségvetési szervek részére önálló előirányzaton kerül biztosításra a szociális ágazati
pótlék fedezete. A felhatalmazás lehetővé teszi, ha év közben a fenntartó jogállásában
változás következik be, az előirányzatok közötti átcsoportosításra is lehetőség nyílik.
(6) bekezdéséhez:
A rendelkezés felhatalmazást ad a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszternek,
hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezeten belül jogcímcsoportok között átcsoportosíthat, amely lehetővé
teszi, hogy az év közben bekövetkező igényváltozások esetén fejlesztési támogatás,
illetve működési támogatás biztosítására kerüljön sor.
12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok
29. §
A paragrafus meghatározza azokat a kereteket, amelyekre 2017-ben a szakmailag
felelős minisztériumok, költségvetési szervek az Európai Unió által társfinanszírozott
programok keretében kötelezettséget vállalhatnak. Megteremti az Európai Gazdasági
Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-
2014. évi projektjeire a tárgyévi kötelezettségvállalás lehetőségét.
30. §
A paragrafus a JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök végrehajtása során megtérült
bevételek ismételt kihelyezésének lehetőségét teremti meg, összhangban a vonatkozó
uniós rendelkezésekkel.
31. §
Az EMGA, EMVA és EHA támogatások tekintetében a 82/2007. (IV. 25.) Korm.
rendelet 1.§ (2) c) és d) pontjai rendelkeznek a megképzett céltartalék felhasználásáról,
amelyet a paragrafus szerinti előirányzatokon kell megtervezni, minden más pénzügyi
alap esetében a felhasználásra az 549/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet vonatkozó
paragrafusai az irányadók.
32. §
A paragrafus teremti meg a jogi lehetőségét a 2014-2020 programozási időszak
kötelezettségvállalásainak. A 2014-2020 közötti időszakban a kohéziós támogatások,
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Tengerügyi és
Halászati Alap (ETHA), a Duna Transznacionális Program, a Belső Biztonsági Alap, a
Menekültügyi,
Migrációs
és
Integrációs
Alap,
valamint
az
Európai
Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében történő kötelezettségvállalások
képeznek alapot a következő időszak európai uniós forrásainak felhasználásához,
kifizetéseihez. A minél nagyobb arányú lekötések lehetőségét teremti meg az
államháztartási miniszter egyetértésével lehetővé váló ún. kereten belüli túlkötés.
III. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK,
KAPCSOLATOK
33. §
Az (1) bekezdés meghatározza a szociális hozzájárulási adó 2017. évi megosztási
arányait és a NAV feladatait az Ny. Alap az E. Alap és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap
vonatkozásában.
A (3) bekezdés arról rendelkezik, hogy amennyiben az E. Alap tárgyévi utolsó
bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után pénzforgalmi egyenlege
többletet mutat, akkor a többlet az év végén a költségvetés részére visszafizetésre
kerül.
A (4) bekezdés arról rendelkezik, hogy a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős
miniszter felhatalmazást kap, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel
egyetértésben az Ny. Alap bevételi többletét kezelje.
IV. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER
KAPCSOLATA
13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai
34. §
A szakasz utalást tartalmaz a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi
CLXXXIX. törvény 117. § (1) bekezdésére, amely meghatározza a helyi
önkormányzatokat megillető – e törvény
2. mellékletében foglalt – állami
támogatásokat.
A paragrafus rendelkezik továbbá a törvény
3. melléklete szerint a helyi
önkormányzatok által ellátandó egyes feladatokhoz kapcsolódó működési és
felhalmozási támogatásokról, azok felhasználási kötöttségéről.
35. §
A rendelkezés felhatalmazást ad az államháztartásért felelős miniszternek arra, hogy
a 2016. évben év közben létrehozott új címek, illetve alcímek 2017. évi címrendbe
történő felvételéről gondoskodjon, és e címek, alcímek tekintetében a 2016. december
31-én fennálló pozitív egyenlegnek megfelelő összeget biztosítsa.
A rendelkezés felhatalmazást ad a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek,
hogy az államháztartásért felelős miniszter, illetve a támogatás jellege szerint illetékes
miniszter egyetértésével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben való
átcsoportosítást hajtson végre.
36. §
А szakasz rendelkezik arról, hogy az átalakult nemzetiségi önkormányzatok –
melyek egyben települési önkormányzatok is – települési önkormányzatként а
2. és
3.
mellékletek szerinti támogatásokat igénybe vehetik.
14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek
37. §
E szakasz rendelkezik az önkormányzatok költségvetése és a központi költségvetés
között megosztásra kerülő egyes adóbevételekről, így a gépjárműadóból és a
termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni adóból az önkormányzatot
megillető hányadról.
38. §
A szakasz rendelkezik az önkormányzatoknak a környezetvédelmi bírságból
származó jövedelemből, a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási
bírságok behajtásából, valamint a végrehajtásából származó jövedelemből való
részesedésének arányáról.
15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai
39. §
Az (1) bekezdés a helyi önkormányzatok azon támogatásait rögzíti, melyek
folyósítására nettó módon, a közterhekkel csökkentett összegben kerül sor.
A (2) bekezdés meghatározza azokat a szociális ellátásokat, amelyekhez a helyi
önkormányzatok előleget vehetnek igénybe, éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
A (3) bekezdés meghatározza, hogy az önkormányzatok általános működésének és
ágazati feladatainak ellátásához járó támogatások esetében hogyan kell figyelembe
venni a kamatfizetési kötelezettséget jogosulatlan igénybevétel esetén.
A (4) és (5) bekezdés a helyi önkormányzatok által a köznevelési intézmények
működtetési kötelezettségének átadásából származó költségvetési befizetések
teljesítéséről, az azzal való rendelkezésről szól.
V. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI
SZERVEZETEK KAPCSOLATA
16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán
intézmények fenntartói közcélú és egyéb tevékenységének támogatása
40. §
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)
rendelkezései alapján a központi költségvetés a nemzetiségi önkormányzati, az
egyházi jogi személy és a magán köznevelési intézmény fenntartójának költségvetési
támogatást biztosít, amelynek feltétele, hogy a köznevelési intézmény a működési
engedélyben foglaltaknak megfelelően végezze tevékenységét.
A köznevelési intézményben foglalkoztatott pedagógusok és a nevelő-oktató munkát
közvetlenül segítők bérkiadásaihoz a központi költségvetés 2013/2014-es tanévtől
folyamatosan biztosítja az ún. átlagbéralapú támogatást, továbbá a nemzetiségi
önkormányzat, a bevett egyház által fenntartott nevelési-oktatási intézmény és
pedagógiai szakszolgálati intézmény gyermekei, tanulói után járó működési
támogatást.
Az Nkt. alapján 2017-re már az iskola ötödik évfolyamán tanulók számára is
biztosítja a költségvetés az ingyenes tankönyvellátást, megtartva a felmenő rendszerrel
nem érintett évfolyamokon az ún. normatív kedvezmény rendszerét.
Az állami iskolákban hit- és erkölcstanoktatást szervező bevett egyházat a
tanulólétszám alapján ingyenes tankönyv- és átlagbéralapú támogatás illeti meg.
A gyermekétkeztetés megszervezéséhez két jogcímen nyújt a költségvetés
támogatást. Az óvoda, a nappali rendszerű iskolai oktatás, és a kollégium gyermekei,
tanulói számára szervezett étkeztetéshez egyrészt alaptámogatást állapít meg a
települési önkormányzatokkal egyező módon, másrészt az ingyenes óvodai
gyermekétkeztetésben részesülők után kiegészítő támogatást is biztosít a költségvetés.
A külföldi állam vagy nemzetközi szervezet által elismert nevelési-oktatási
intézmények Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartói a 7. melléklet szerinti
feltételek esetén jogosult átlagbéralapú támogatásra és a gyermek-, tanulói étkeztetés –
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
szerinti – megszervezése esetén gyermekétkeztetési támogatásra.”
A részletesebb szabályokat a
7. melléklet tartalmazza.
41. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,
valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény alapján a központi költségvetés a humánszolgáltatások részére támogatást
biztosít. A rendelkezés kiegészül a munkahelyi bölcsődével, amelynek támogatása – az
intézménynek a bölcsődétől eltérő személyi és tárgyi feltételeire figyelemmel – külön
bekezdésben kerül szabályozásra. A támogatások nyújtásának/elszámolásának
részletes szabályait e rendelkezés és a
8. melléklet tartalmazza.
42. §
E szakasz rendelkezik arról a mellékletről, amely megállapítja az országos
nemzetiségi önkormányzatok, valamint a települési és területi nemzetiségi
önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához nyújtandó
támogatásokat.
43. §
Rögzíti az önkormányzati tűzoltóságok központi költségvetés által történő
finanszírozásának elveit, forrását.
44. §
E szakasz a törvényi előírásnak megfelelve meghatározza, hogy 2017-ben az 1%-os
SZJA- rendelkezésekkel támogatható költségvetési előirányzat a Nemzeti Tehetség
Program.
17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása
45. §
A pártok, valamint azok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási,
oktatási tevékenységet végző alapítványok támogatására rendelkezésre álló összeg
elosztása a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alapján történik.
VI. FEJEZET
ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-
VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS
46. §
A javaslat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 95. § (3)
bekezdésének megfelelően meghatározza a Kormány felhatalmazása alapján 2017-ben
vállalható új egyedi állami kezességek és garanciák mértékét.
Rendelkezik továbbá arról, hogy a nemzetközi fejlesztési intézményektől felveendő
hitelekhez kapcsolódó állami garanciák nem terhelik az egyedi állami kezességek és
garanciák keretét.
47. §
A javaslat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 95. § (3)
bekezdésének megfelelően meghatározza a vállalható kiállítási garanciák és
viszontgaranciák 2017. évi együttes állományát.
Rendelkezik továbbá arról, hogy a többségi állami tulajdonú vasúti társaságok a
gördülőállományuk fejlesztésére az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-
finanszírozási Társaság által nyújtott hitelekhez mekkora mértékű állami
kezességvállalás nyújtható.
48. §
A javaslat rendelkezik az MFB Zrt. forrásszerzésének, az általa nyújtott
garanciáknak és hiteleknek állami kezességvállalással biztosított keretösszegéről,
valamint az MFB Zrt-nek nyújtandó árfolyam-fedezeti megállapodás keretösszegének
felső határáról. Valamennyi keretösszeg megegyezik a 2016. évi mértékkel.
Rendelkezik továbbá az MFB Zrt. hitelnyújtásaihoz és garanciavállalásaihoz
kapcsolódó, a Kormány határozatán alapuló állami kezesség kezesi díjának
megállapítási módjáról.
49. §
A törvényjavaslat a Magyar Export-Import Bank Zrt. forrásszerzésének és vállalható
garanciaügyleteinek, valamint a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által vállalt nem
piacképes biztosítások állományának összegéről rendelkezik. A keretek megegyeznek
a 2016. évi mértékkel.
50. §
A törvényjavaslat a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalható készfizető kezesség
feltételeit és mértékét, valamint a költségvetési viszontgarancia összegét határozza
meg. A viszontgaranciával vállalt kezességek – az eddigiekhez hasonlóan – a
hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások hitel-, bankgarancia-, lízing- és faktoring
szerződéseire egyaránt kiterjednek, mértékük megegyezik a 2016. évi mértékkel.
51. §
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalható készfizető kezesség
feltételeit és összegét, valamint az állami viszontgarancia mértékét határozza meg. A
keretet kis mértékben indokolt növelni az Alapítvány portfóliójának bővülése, az
állományon belül a hosszabb futamidejű hitelek magas aránya, valamint a
Vidékfejlesztési Program keresletélénkítő hatása miatt.
52. §
A javaslat a diákhitelezési rendszer finanszírozását biztosító kezességvállalásról
rendelkezik. A Diákhitel Központ Zrt. által működtetett kéttípusú hallgatói
hitelrendszer célja, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való
részvételre. E célok megvalósítása érdekében a társaság a forrásgyűjtést az
Államadósság Kezelő Központ Zrt-vel együttműködésben végzi. A Diákhitel Központ
Zrt-től speciális tevékenységére tekintettel külön hitelbiztosíték és kezesi díj nem
követelhető.
53. §
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos
díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény rendelkezik az útdíj fizetés finanszírozásához
kapcsolódó állami kezességvállalásról, és meghatározza annak általános szabályait. E
rendelkezések az állami kezesség állományára vonatkozó korlátok megteremtését a
mindenkori költségvetési törvényre hagyják. Ennek megfelelően rendelkezik a 2017.
évi költségvetési törvényjavaslat az állami kezességvállalással biztosított
keretösszegekről.
54. §
A be nem tervezett állami kezességbeváltásokat, illetve az Államadósság Kezelő
Központ Zrt-nek – a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben előírt –
az állami kezességvállalásokkal kapcsolatos szakértői díját előirányzat hiányában is ki
kell fizetni. A javaslat a be nem tervezett, de esetleg felmerülő kifizetések jogcíméről
rendelkezik.
55. §
GOP és KMOP esetében még évekig lesznek élő ügyletek, ennek megfelelően került
módosításra a dátum 2017.12.31-re. A két OP kezességvállalásainak összege, valamint
a 2016. május 31-ig várható új ügyletek összegének figyelembe vételével került
meghatározásra az 50 000 millió forintos felső értékhatár.
56. §
2016-ban a GINOP-ban két viszontgarancia program kerül meghirdetésre
10-10 milliárd forintos keretösszeggel. A kezességvállalás 100 milliárd forintos
nagyságrendben került maximálásra. A felső határ az előző időszaki bedőlési arány
mértéke alapján került meghatározásra. A bedőlési arány 20% volt, ennek ötszöröse
lehet a garanciavállalás mértéke/összege.
VII. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK
VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK
18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és
járadékok alapjának mértéke
57. §
Az 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a rendelkezik az éves rendszeres
nyugdíjemelésről. A nyugdíjemelésnél irányadó mértéket az éves költségvetési
törvény határozza meg.
58. §
A törvény meghatározza az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek
állományát, amelyhez a Kormány kamattámogatást biztosíthat.
59. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek
hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló, valamint a honvédek jogállásáról
szóló törvény értelmében a köztisztviselői, a kormánytisztviselői, a rendvédelmi,
valamint a honvédelmi illetményalapot évente a költségvetésről szóló törvény állapítja
meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap.
A fizetési számlához kapcsolódóan adható bankszámla-hozzájárulás felső határát a
költségvetési törvényben szükséges rögzíteni, mértéke megegyezik az előző évivel.
60. §
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban:
Kjt.) alapján az illetménypótlék számításának alapját (pótlékalap) a mindenkori éves
költségvetési törvény állapítja meg. A legkisebb szorzószámokat tartalmazó táblázatot
a
6. melléklet tartalmazza.
A Kjt. értelmében kereset-kiegészítést kell tervezni. A mérték vetítési alapja a
keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzata, mértéke változatlanul 2%.
61. §
A költségvetési törvény itt tesz eleget a szaktörvény azon felhatalmazásának, amely
szerint az illetményalap számításának vetítési alapját a mindenkori költségvetési
törvény határozza meg.
62. §
(1)-(3) bekezdéshez:
A törvény meghatározza – jogszabályi kötelezettségek alapján – a Nemzeti
Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara ösztöndíjas hallgatói pénzbeli
juttatásának normatíváját, a garantált egyetemi tanári illetmény összegét és a Bolyai
János Kutatási Ösztöndíj összegét.
(4) bekezdéshez: Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a
Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok
támogatásáról szóló 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet 16. §-a alapján a támogatott
szakképzésben történő részvétel során a rezidens a szakképzéssel kapcsolatos
kiadásainak, dologi költségeinek megtérítése céljából, az adott évre vonatkozóan a
költségvetési törvényben meghatározott mértékű juttatásra jogosult, amelyet legfeljebb
miniszteri rendeletben a szakképesítésére vonatkozóan meghatározott időtartamra
vehet igénybe. A bekezdés a támogatás összegét határozza meg.
(5) bekezdéshez:
A köznevelés új finanszírozási rendszere miatt e törvényben kell rendelkezni az
állami felsőoktatási intézmények köznevelési intézményeinek tanulói részére is
biztosítandó étkezési támogatás és tankönyvtámogatás mértékéről.
63. §
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és
más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvények
értelmében a legalacsonyabb bírói/ügyészi illetményalapot évenként a költségvetésről
szóló törvény állapítja meg. Az összeg a 2016. évihez képest nem változik.
Meghatározza továbbá a törvényjavaslat a jogi segítségnyújtásról szóló törvény
alapján a jogi segítői, az ügyvédekről szóló törvény alapján a kirendelt ügyvédi óradíj
mértékét.
64. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők jelenleg évente két
alkalommal, alkalmanként 5 800 forint összegű természetbeni támogatásban
részesülnek. A javaslat alapján az alapösszegű támogatás összege 2017. január 1-jétől
6 000 forintra emelkedik. Ugyanakkor azon rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre jogosult gyermekek számára, akik tekintetében a hátrányos,
halmozottan hátrányos helyzet is fennáll, 6 500 forint emelt összegű támogatás kerül
biztosításra. Az alapösszegű és emelt összegű támogatás összegét – a jelenleg hatályos
szabályoknak megfelelően – a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza.
A megemelt támogatás nagyobb segítséget tud nyújtani a rászoruló családoknak,
különösképpen a legnehezebb helyzetben élő, hátrányos, vagy halmozottan hátrányos
helyzetű gyermekeket nevelők részére.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
rendelkezik arról, hogy a költségvetési törvényben kell különböző díjakat (szakértői
díj, ápolási díj) meghatározni. A rendelkezés ennek az előírásnak tesz eleget. Az
ápolási díjban részesülők szociális biztonságának erősítése érdekében a törvényjavaslat
szerint megemelkedik az ápolási díj (ideértve az emelt összegű ápolási díj és a kiemelt
ápolási díj is) összege.
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény rendelkezik
arról, hogy a költségvetési törvényben kell az életkezdési támogatás mértékét
meghatározni.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011.
évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdése szerint a költségvetési törvényben kell
megállapítani az alapnormatíva összegét.
65. §
Rendelkezik a különböző jogszabályokban meghatározott életjáradékok 2017. évi
összegének megállapításáról.
66. §
Megállapításra kerül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi
III. törvény szerinti gyógyszerkeret havi és éves összege.
67. §
A rendelkezés megállapítja a fizetendő felügyeleti díj mértékét.
19. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási
értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok
68. §
A rendelkezés az Áht. szerinti kis összegű követelés értékhatárát határozza meg.
69. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény értelmében és az ott meghatározott
számítási mód szerinti eredménnyel a gyártási költségvetési értékhatárokat az éves
költségvetési törvény állapítja meg.
70. §
és
71. §
és
72. §
A költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni az adott évben
irányadó közbeszerzési (nemzeti és uniós) értékhatárokat.
73. §
A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény alapján a költségvetési
törvényben meghatározott értékhatárok.
20. Egyes koncessziós díjak
74. §
A törvény a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 27. § (5)
bekezdése alapján a 2017. évre meghatározza az I. és II. kategóriájú játékkaszinó
üzemeltetési koncessziós díjminimum összegét. A koncessziós díjminimum
megállapítása a 2016. évi koncessziós díjminimum és a 2017. évre tervezett fogyasztói
árindex figyelembevételével történt.
VIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. Felhatalmazó rendelkezések
75. §
Felhatalmazó rendelkezések.
22. Hatályba léptető rendelkezések
76. §
Hatályba léptető rendelkezés és dereguláció.
23. Átmeneti rendelkezések
77. §
Átmeneti rendelkezések.
A gazdasági fejlődés főbb jellemzői
2015
2016
2017
Százalékban
Tény
Előrejelzés Előrejelzés
1. GDP növekedése,%
2,9
2,5
3,1
2. GDP értéke folyó áron (milliárd forint)
33 712
35 194
37 279
3. GDP deflátor,%
1,8
1,9
2,7
4. Fogyasztói árindex változása (éves átlag)
-0,1
0,4
0,7
5. Munkatermelékenység növekedési üteme
0,3
1,4
1,8
6. Bruttó bér-és keresettömeg
6,9
7,0
6,9
7. Beruházási hányad (a GDP %-ában)
21,3
20,4
21,3
A növekedés forrásai: százalékos változás, változatlan áron
8. Háztartások fogyasztása
2,6
3,2
3,1
8/a. Ebből: háztartások fogyasztási kiadása
3,1
3,9
3,8
9. Közösségi fogyasztás
0,6
0,3
1,2
10. Bruttó állóeszköz-felhalmozás
1,9
-1,8
9,1
11. Belföldi felhasználás
1,9
1,7
3,9
12. Termékek és szolgáltatások exportja
8,4
6,7
6,3
13. Termékek és szolgáltatások importja
7,8
6,4
7,4
Külső egyensúly
14. Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd euró)
4,8
6,2
6,2
15. Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP százalékában)
4,4
5,5
5,2
Foglalkoztatás és bérek
16. Foglalkoztatottak számának növekedése, %
2,7
2,5
1,8
16/a. Ebből: versenyszféra
3,0
2,2
2,0
16/b. Ebből: közszféra
1,6
3,9
0,9
17. Bruttó átlagkereset növekedése, %
4,2
4,2
5,1
17/a. Ebből: versenyszféra
3,9
4,8
5,0
17/b. Ebből: közszféra
5,1
2,8
5,3
18. Nettó átlagkereset növekedése, %
4,2
5,5
5,1
18/a. Ebből: versenyszféra
3,9
6,2
5,0
18/b. Ebből: közszféra
5,1
4,1
5,3
Technikai feltevések
19. Brent olajár (USD/hordó, éves átlag)
53,6
39,6
42,6
20. Jegybanki alapkamat (Reuters)
1,8
1,0
0,9
*családi adókedvezmény nélkül
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FŐBB JELLEMZŐI
(pénzforgalmi szemléletben)
milliárd forintban
2016. évi
2017. évi
Megnevezés
előirányzat
előirányzat
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
1 Elsődleges bevételek
10 111,6
11 504,6
2 Elsődleges kiadások
9 893,3
11 787,1
3
Elsődleges egyenleg (1-2)
218,2
-282,4
Elsődleges egyenleg a GDP %-ában
0,6
-0,8
4 Kamatbevételek
73,9
42,8
5 Kamatkiadások
1 048,1
955,1
6 Bevételek (1+4)
10 185,5
11 547,4
7 Kiadások (2+5)
10 941,4
12 742,1
8
Egyenleg (6-7)
-755,9
-1 194,7
Egyenleg a GDP %-ában
-2,1
-3,2
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP
1 Elsődleges bevételek
1 963,7
2 058,5
2 Elsődleges kiadások
1 963,7
2 058,5
3
Elsődleges egyenleg (1-2)
0,0
0,0
Elsődleges egyenleg a GDP %-ában
0,0
0,0
4 Kamatbevételek
5 Kamatkiadások
6 Bevételek (1+4)
1 963,7
2 058,5
7 Kiadások (2+5)
1 963,7
2 058,5
8
Egyenleg (6-7)
0,0
0,0
Egyenleg a GDP %-ában
0,0
0,0
NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP
1 Elsődleges bevételek
3 059,3
3 112,7
2 Elsődleges kiadások
3 059,3
3 112,7
3
Elsődleges egyenleg (1-2)
0,0
0,0
Elsődleges egyenleg a GDP %-ában
0,0
0,0
4 Kamatbevételek
5 Kamatkiadások
6 Bevételek (1+4)
3 059,3
3 112,7
7 Kiadások (2+5)
3 059,3
3 112,7
8
Egyenleg (6-7)
0,0
0,0
Egyenleg a GDP %-ában
0,0
0,0
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK
1 Elsődleges bevételek
2 478,5
2 762,7
2 Elsődleges kiadások
2 510,4
2 792,6
3
Elsődleges egyenleg (1-2)
-31,9
-29,9
Elsődleges egyenleg a GDP %-ában
-0,1
-0,1
4 Kamatbevételek
12,5
15,5
5 Kamatkiadások
5,6
5,6
6 Bevételek (1+4)
2 491,0
2 778,2
7 Kiadások (2+5)
2 516,0
2 798,2
8
Egyenleg (6-7)
-25,0
-20,0
Egyenleg a GDP %-ában
-0,1
-0,1
ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK
1 Elsődleges bevételek
591,9
653,7
2 Elsődleges kiadások
597,9
609,0
3
Elsődleges egyenleg (1-2)
-6,0
44,7
Elsődleges egyenleg a GDP %-ában
0,0
0,1
4 Kamatbevételek
5 Kamatkiadások
6 Bevételek (1+4)
591,9
653,7
7 Kiadások (2+5)
597,9
609,0
8
Egyenleg (6-7)
-6,0
44,7
Egyenleg a GDP %-ában
0,0
0,1
ÁLLAMHÁZTARTÁS ÖSSZESEN
1 Elsődleges bevételek
18 204,9
20 092,2
2 Elsődleges kiadások
18 024,7
20 359,8
3
Elsődleges egyenleg (1-2)
180,3
-267,6
Elsődleges egyenleg a GDP %-ában
0,5
-0,7
4 Kamatbevételek
86,4
58,3
5 Kamatkiadások
1 053,6
960,7
6 Bevételek (1+4)
18 291,4
20 150,4
7 Kiadások (2+5)
19 078,3
21 320,4
8
Egyenleg (6-7)
-786,9
-1 170,0
Egyenleg a GDP %-ában
-2,2
-3,1
GDP
35 188
37 279
2017. évi előirányzat 2017. évi előirányzat 2017. évi előirányzat 2017. évi előirányzat
A központi alrendszer mérlege
hazai működés
hazai felhalmozás
uniós fejlesztés
összesen
Bevétel
14 707 724,0
1 119 362,4
1 545 165,9
17 372 252,3
Központi költségvetés
8 886 966,4
1 115 268,3
1 545 165,9
11 547 400,6
Gazdálkodó szervezetek befizetései
1 616 036,8
1 616 036,8
Társasági adó
734 700,0
734 700,0
Hitelintézeti járadék
Cégautóadó
27 600,0
27 600,0
Energiaellátók jövedelemadója
55 500,0
55 500,0
Egyszerűsített vállakozói adó
80 600,0
80 600,0
Ökoadó
23 900,0
23 900,0
Bányajáradék
30 000,0
30 000,0
Játékadó
30 800,0
30 800,0
Reklámadó
11 700,0
11 700,0
Egyéb befizetések
24 000,0
24 000,0
Egyéb központosított bevételek
389 536,8
389 536,8
Pénzügyi szervezetek különadója
66 500,0
66 500,0
Kisadózók tételes adója
75 500,0
75 500,0
Kisvállalati adó
13 500,0
13 500,0
Közműadó
52 200,0
52 200,0
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
3 853 442,4
1 021 957,6
4 875 400,0
Általános forgalmi adó
2 509 142,4
1 021 957,6
3 531 100,0
Jövedéki adó
1 029 500,0
1 029 500,0
Regisztrációs adó
23 200,0
23 200,0
Távközlési adó
54 400,0
54 400,0
Pénzügyi tranzakciós illeték
205 700,0
205 700,0
Biztosítási adó
31 500,0
31 500,0
Lakosság befizetései
1 987 000,0
1 987 000,0
Személyi jövedelemadó
1 787 400,0
1 787 400,0
Adóbefizetések
8 000,0
8 000,0
Illeték befizetések
147 200,0
147 200,0
Gépjárműadó
43 500,0
43 500,0
Magánszemélyek jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó különadója
900,0
900,0
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei
1 200 443,4
37 652,6
1 545 165,9
2 783 261,9
Költségvetési szervek bevételei
1 186 715,5
37 552,3
1 224 267,8
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei
13 727,9
100,3
1 545 165,9
1 558 994,1
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevételei
13 727,9
100,3
13 828,2
Fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatása
1 545 165,9
1 545 165,9
Bevételek az államháztartás alrendszereiből
81 339,9
81 339,9
Központi költségvetési szervektől származó befizetések
57 339,9
57 339,9
Elkülönített állami pénzalapok befizetése
17 000,0
17 000,0
Helyi önkormányzatok befizetése
7 000,0
7 000,0
Állami vagyonnal kapcsolatos befizetések
55 209,3
55 657,1
110 866,4
Kamatbevételek
42 767,5
42 767,5
Egyéb bevételek
7 905,3
1,0
7 906,3
Egyéb uniós bevételek
42 821,8
42 821,8
Uniós támogatások utólagos megtérülése
30 850,0
30 850,0
Vám- és cukorágazati hozzájárulás beszedési költség megtérítése
11 971,8
11 971,8
Elkülönített állami pénzalapok
649 611,8
4 094,1
653 705,9
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap
82 815,9
85,1
82 901,0
NKFI bevétele
75 129,9
85,1
75 215,0
NKFI támogatása
7 686,0
7 686,0
Nemzeti Foglalkoztatási Alap
513 518,2
459,0
513 977,2
Szakképzési hozzájárulás
60 706,7
60 706,7
Szociális hozzájárulási adó és járulékok
389 470,5
389 470,5
TÁMOP intézkedések bevételei
60 000,0
60 000,0
Költségvetési támogatás
Egyéb bevételek
3 341,0
459,0
3 800,0
Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja
1,0
1,0
Költségvetési támogatás
1,0
1,0
Bethlen Gábor Alap
15 388,5
3 550,0
18 938,5
BGA támogatása
15 388,5
3 550,0
18 938,5
Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
26 064,5
26 064,5
KNPA bevétele
22 804,8
22 804,8
KNPA támogatása
3 259,7
3 259,7
Nemzeti Kulturális Alap
11 820,0
11 820,0
NKA bevétele
11 820,0
11 820,0
Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap
3,7
3,7
WMÁ bevétele
3,7
3,7
WMÁ támogatása
Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
5 171 145,8
5 171 145,8
Nyugdíjbiztosítási Alap
3 112 692,6
3 112 692,6
Szociális hozzájárulási adó és járulékok
3 078 373,8
3 078 373,8
Egyéb járulékok és hozzájárulások
16 026,2
16 026,2
Késedelmi pótlék és bírság
11 473,0
11 473,0
Egyéb bevételek
6 819,6
6 819,6
TB költségvetési szervek bevételei
1 955,0
1 955,0
Egyéb bevételek
4 864,6
4 864,6
Egészségbiztosítási Alap
2 058 453,2
2 058 453,2
Szociális hozzájárulási adó és járulékok
1 303 670,3
1 303 670,3
Egyéb járulékok és hozzájárulások
53 742,7
53 742,7
Egészségügyi hozzájárulás
169 962,0
169 962,0
Késedelmi pótlék és bírság
4 665,4
4 665,4
Költségvetési támogatások, hozzájárulások
388 851,3
388 851,3
Egyéb bevételek
137 561,5
137 561,5
Népegészségügyi termékadó
31 734,5
31 734,5
Baleseti adó
28 955,3
28 955,3
TB költségvetési szervek bevételei
419,8
419,8
Egyéb bevételek
76 451,9
76 451,9
2017. évi előirányzat 2017. évi előirányzat 2017. évi előirányzat 2017. évi előirányzat
A központi alrendszer mérlege
hazai működés
hazai felhalmozás
uniós fejlesztés
összesen
Kiadás
14 707 724,0
1 575 346,6
2 239 161,5
18 522 232,1
Központi költségvetés
8 977 181,2
1 525 782,5
2 239 161,5
12 742 125,2
Egyedi és normatív támogatás
311 281,7
311 281,7
Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása
70 140,4
70 140,4
Szociálpolitikai menetdíj támogatás
104 000,0
104 000,0
Lakásépítési támogatások
29 280,0
182 020,0
211 300,0
Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap
657 171,5
657 171,5
Családi támogatások
413 856,6
413 856,6
Korhatár alatti ellátások
95 742,1
95 742,1
Jövedelempótló és kiegészítő szociális támogatások
123 923,3
123 923,3
Különféle jogcímen adott térítések
23 649,5
23 649,5
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok
4 862 896,0
1 105 831,0
2 239 161,5
8 207 888,5
Költségvetési szervek kiadásai
3 732 868,6
251 193,2
3 984 061,8
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai
1 130 027,4
854 637,8
2 239 161,5
4 223 826,7
Uniós programok kiadásai
2 239 161,5
2 239 161,5
Egyéb szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai
1 130 027,4
854 637,8
1 984 665,2
Az államháztartás alrendszereinek támogatása
1 044 344,7
36 176,0
1 080 520,7
Elkülönített állami pénzalapok támogatása
26 335,2
3 550,0
29 885,2
Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási alapok kiadásaihoz
383 451,3
383 451,3
Helyi önkormányzatok támogatása
634 558,2
32 626,0
667 184,2
Támogatás az önkormányzati adósságok törlesztéséhez
Kamatkiadások
955 062,7
955 062,7
Társadalmi önszerveződések támogatása
3 809,8
3 809,8
Kormányzati rendkívüli kiadások
3 283,6
3 283,6
Kezességérvényesítés
34 064,7
34 064,7
Egyéb kiadások
91 432,4
250,0
91 682,4
Tartalékok
396 100,0
396 100,0
Rendkívüli kormányzati intézkedések
120 000,0
120 000,0
Céltartalékok
226 100,0
226 100,0
Országvédelmi Alap
50 000,0
50 000,0
Hozzájárulás az EU költségvetéséhez
317 044,8
317 044,8
Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások
97 268,9
201 505,5
298 774,4
Elkülönített állami pénzalapok
559 778,1
49 183,0
608 961,1
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap
68 942,7
9 972,3
78 915,0
NKFI kiadásai
51 942,7
9 972,3
61 915,0
Befizetés a központi költségvetésbe
17 000,0
17 000,0
Nemzeti Foglalkoztatási Alap
459 441,4
30 347,0
489 788,4
Passzív kiadások
47 000,0
47 000,0
Működési kiadások
3 500,0
3 500,0
Startmunka-program
298 559,0
26 441,0
325 000,0
EU-s elő- és társfinanszírozás
73 613,4
503,0
74 116,4
Egyéb kiadások
36 769,0
3 403,0
40 172,0
Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja
1,0
1,0
Bethlen Gábor Alap
15 388,5
3 550,0
18 938,5
Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
6 191,3
5 273,2
11 464,5
Nemzeti Kulturális Alap
9 809,5
40,5
9 850,0
Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap
3,7
3,7
Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
5 170 764,7
381,1
5 171 145,8
Nyugdíjbiztosítási Alap
3 112 511,5
181,1
3 112 692,6
Nyugellátások
3 095 417,6
3 095 417,6
TB költségvetési szervek kiadásai
10 831,3
181,1
11 012,4
Egyéb kiadások
6 262,6
6 262,6
Egyéb kiadások
6 262,6
6 262,6
Egészségbiztosítási Alap
2 058 253,2
200,0
2 058 453,2
Táppénz
91 899,8
91 899,8
GYED
124 987,8
124 987,8
EA egyéb pénzbeli ellátásai
58 969,6
58 969,6
Rokkantsági, rehabilitációs ellátások
319 969,0
319 969,0
Gyógyító megelőző ellátás
1 039 759,9
1 039 759,9
Gyógyszertámogatás
313 000,0
313 000,0
Gyógyászati segédeszköz támogatás
60 000,0
60 000,0
EA egyéb természetbeni ellátásai
28 355,6
28 355,6
TB költségvetési szervek kiadásai
7 964,2
200,0
8 164,2
Egyéb kiadások
13 347,3
13 347,3
Egyenlegek pénzforgalmi szemléletben
Központi költségvetés
-90 214,8
-410 514,2
-693 995,6
-1 194 724,6
Elkülönített állami pénzalapok
89 833,7
-45 088,9
0,0
44 744,8
Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
381,1
-381,1
0,0
0,0
Nyugdíjbiztosítási Alap
181,1
-181,1
0,0
0,0
Egészségbiztosítási Alap
200,0
-200,0
0,0
0,0
Központi alrendszer összesen:
0,0
-455 984,2
-693 995,6
-1 149 979,8
A 2017. évi költségvetés tartalmi tagolása
A) Hazai működési költségvetés
Bevételek
Kiadások
Megnevezés
Összeg
Megnevezés
Összeg
Társasági adó
734,7 Egyedi és normatív támogatások
311,3
Pénzügyi szervezetek különadója
66,5 Közszolgálati média támogatása
70,1
Gazdálkodó szervezetek egyéb befizetései
814,8 Szociálpolitikai menetdíj támogatás
104,0
Áfa működési költségvetést javító hányada
2 509,1 Lakásépítési támogatások működési része
29,3
Jövedéki adó
1 029,5 Nemzeti Család- és Szociálpoltikai Alap kiadásai
657,2
Pénzügyi tranzakciós illeték
205,7 Helyi önkormányzatok működési támogatása
634,6
Egyéb fogyasztáshoz kapcsolódó adók
109,1 Hozzájárulás az EU költségvetéshez
317,0
Állami vagyonnal kapcsolatos működési
Személyi jövedelemadó
1 787,4
97,3
kiadások
Illetékek
147,2 Kamatkiadások
955,1
Egyéb lakossági befizetések
52,4 Egyéb központi kiadások
542,4
Állami vagyonnal kapcsolatos működési
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű
55,2
4 862,9
bevételek
előirányzatok működési kiadásai
Kamatbevételek
42,8 Tartalékok
396,1
Egyéb központi bevételek
132,1 Elkülönített állami pénzalapok kiadásai
559,8
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű
1 200,4 Társadalombiztosítási alapok kiadásai
5 170,8
előirányzatok bevételei
Elkülönített állami pénzalapok bevételei
649,6
ÖSSZESEN
14 707,7
Társadalombiztosítási alapok bevételei
5 171,1
ÖSSZESEN
14 707,7
PÉNZFORGALMI EGYENLEG
0,0
B) Hazai felhalmozási költségvetés
Bevételek
Kiadások
Megnevezés
Összeg
Megnevezés
Összeg
Áfa felhalmozási költségvetést javító hányada
1 022,0 Lakásépítési támogatások felhalmozási része
182,0
Kiemelt közút beruházások (MVP beruházásokkal
Költségvetési szervek felhalmozási bevételei
37,7
279,0
együtt)
Modern Városok Programja (közúti fejlesztések
Állami vagyonnal kapcsolatos felhalmozási bevételek
55,7
152,0
nélkül)
Elkülönített állami pénzalapok felhalmozási
4,1 Liget Budapest projekt
32,1
bevételei
ÖSSZESEN
1 119,4 Paks II. beruházás
97,7
PÉNZFORGALMI EGYENLEG
-456,0 Beruházásösztönzési célelőirányzat
29,9
Büntetés-végrehajtás fejlesztések folytatása
23,0
Nagyvállalati beruházási támogatások
15,0
Testnevelési Egyetem új kampusza
17,5
Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer
6,8
Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok
5,3
Pest megyei fejlesztések (kompenzáció)
16,0
MTA intézetek fejlesztése
6,7
Országos Mentőszolgálat beruházásai
2,3
Egyéb felhalmozási kiadások a költségvetési
520,2
szerveknél
Egyéb felhalmozási kiadások a központi
3,8
költségvetésben
Helyi önkormányzatok felhalmozási támogatása
32,6
Egyéb állami vagyonnal kapcsolatos beruházások
103,8
Elkülönített állami pénzalapok felhalmozási kiadásai
49,2
Társadalombiztosítási alapok felhalmozási kiadásai
0,4
ÖSSZESEN
1 575,3
C) Európai uniós fejlesztési költségvetés
Bevételek
Kiadások
Megnevezés
Összeg
Megnevezés
Összeg
XI. ME
0,3 XI. ME
0,3
XII. VM
0,0 XII. VM
11,4
XIV. BM
1,9 XIV. BM
6,8
XV. NGM
0,5 XV. NGM
3,8
XVII. NFM
9,0 XVII. NFM
94,5
XIX. Uniós fejlesztések
1 533,4 XIX. Uniós fejlesztések
2 122,3
Széchenyi 2020
1 522,2 Széchenyi 2020
2 088,7
GINOP
532,0
GINOP
560,3
VEKOP
24,6
VEKOP
67,9
TOP
152,1
TOP
220,7
IKOP
259,4
IKOP
451,4
KEHOP
223,0
KEHOP
359,6
EFOP
115,6
EFOP
154,1
KÖFOP
34,0
KÖFOP
60,1
RSZTOP
7,3
RSZTOP
8,6
EMVA
172,8
EMVA
204,5
ETHA
1,4
ETHA
1,6
ETE 07-13
0,6 ETE 07-13
0,7
ETE 14-20
0,0 ETE 14-20
18,7
EGT, Svájci
10,6 EGT, Svájci
14,1
ÖSSZESEN
1 545,2 ÖSSZESEN
2 239,2
PÉNZFORGALMI EGYENLEG
-694,0
ÖSSZESÍTŐ:
Pénzforgalmi egyenleg összesen
-1 150,0
ESA egyenleg összesen
-894,7
ESA egyenleg GDP %-ban
-2,4%
A 2017. évi európai uniós költségvetési kapcsolatok
millió forint
Központi
Bevétel
Költségvetésben megjelenő EU támogatások
Kiadás
költségvetési
EU
forrás
Strukturális támogatások
1 905 918,2
1 349 167,3
556 750,9
2014-2020 közötti kohéziós politikai operatív programok
1 882 639,0
1 348 011,1
534 627,9
Európai Területi Együttműködési Programok 2007-2013
738,9
622,2
116,7
Európai Területi Együttműködési Programok 2014-2020
22 540,3
534,0
22 006,3
Vidékfejlesztési és halászati támogatások
206 101,9
174 230,4
31 871,5
Vidékfejlesztési és halászati programok 2014-2020
206 101,9
174 230,4
31 871,5
Egyéb európai uniós támogatások
127 141,4
21 768,2
105 373,2
Összesen
2 239 161,5
1 545 165,9
693 995,6
Központi
Bevétel
Költségvetésen kívüli EU támogatások
Kiadás
költségvetési
EU
forrás
Agrárpiaci támogatások
21 000,0
21 000,0
Közvetlen termelői támogatások
395 728,8
395 728,8
Összesen
416 728,8
416 728,8
Kifizetendő, illetve megelőlegezendő EU források mindösszesen
1 961 894,7
Uniós támogatások utólagos megtérülése
30 850,0
Hozzájárulás az EU költségvetéséhez
317 044,8
2014-2020 közötti kohéziós politikai operatív programok
millió forint
Jog-
2017. évi előirányzat
Feje-
cím-
Jog-
Cím Alcím
Megnevezés
zet
cso-
cím
Kiadás
Bevétel
Támogatás
port
19
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
9
2014-2020 közötti kohéziós politikai operatív programok
1
Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP (GINOP)
532 040,5
28 269,5
Működési költségvetés
68 138,0
Felhalmozási költségvetés
492 172,0
2
Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP)
24 634,0
43 234,3
Működési költségvetés
8 325,7
Felhalmozási költségvetés
59 542,6
3
Terület- és Településfejlesztési OP (TOP)
152 113,2
68 546,6
Működési költségvetés
28 282,4
Felhalmozási költségvetés
192 377,4
4
Integrált Közlekedésfejlesztési OP (IKOP)
259 388,0
191 996,4
Működési költségvetés
47 544,1
Felhalmozási költségvetés
403 840,3
5
Környezet és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP)
222 952,0
136 648,0
Működési költségvetés
42 641,3
Felhalmozási költségvetés
316 958,7
6
Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP)
115 608,4
38 536,0
Működési költségvetés
100 043,7
Felhalmozási költségvetés
54 100,7
7
Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési OP (KÖFOP)
33 999,0
26 113,1
Működési költségvetés
27 706,6
Felhalmozási költségvetés
32 405,5
8
Rászoruló Személyeket Támogató OP (RSZTOP)
7 276,0
1 284,0
Működési költségvetés
8 560,0
Összesen
1 882 639,0 1 348 011,1
534 627,9
Európai Területi Együttműködési Programok 2007-2013
millió forint
Jog-
2017. évi előirányzat
Feje-
cím-
Jog-
Cím Alcím
Megnevezés
zet
cso-
cím
Kiadás
Bevétel
Támogatás
port
19
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
5
Területi Együttműködés
1
Európai Területi Együttműködés
3
ETE HU-SER
232,9
27,4
Működési költségvetés
153,6
Felhalmozási költségvetés
106,7
4
ETE HU-CRO
148,3
77,3
Működési költségvetés
160,2
Felhalmozási költségvetés
65,4
10 ENPI HU-SK-RO-UA együttműködési program
241,0
12,0
Működési költségvetés
242,9
Felhalmozási költségvetés
10,1
Összesen
738,9
622,2
116,7
Európai Területi Együttműködési Programok 2014-2020
millió forint
Jog-
2017. évi előirányzat
Feje-
cím-
Jog-
Cím Alcím
Megnevezés
zet
cso-
cím
Kiadás
Bevétel
Támogatás
port
15
XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
25
Fejezeti kezelésű előirányzatok
20
Európai uniós fejlesztési programok
2
Európai Területi Együttműködés (2014-2020)
1
Duna Transznacionális Program
2 243,4
Működési költségvetés
2 638,3
496,2
Felhalmozási költségvetés
139,1
37,8
2
Interreg CENTRAL EUROPE transznacionális együttműködési program
531,3
Működési költségvetés
500,7
Felhalmozási költségvetés
30,6
3
INTERREG EUROPE Interregionális Együttműködési Program
479,0
Működési költségvetés
453,3
Felhalmozási költségvetés
25,7
4
INTERACT III Interregionális Együttműködési Program
11,3
Működési költségvetés
11,3
19
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
10
Európai Területi Együttműködés (2014-2020)
6
ETE határmenti programok 2014-2020
1
SKHU ETE program
3 957,0
Működési költségvetés
1 701,6
Felhalmozási költségvetés
2 255,4
2
ROHU ETE program
8 721,4
Működési költségvetés
3 227,1
Felhalmozási költségvetés
5 494,3
3
HU-SER IPA program
2 567,9
Működési költségvetés
1 515,1
Felhalmozási költségvetés
1 052,8
4
HU-CRO ETE program
793,2
Működési költségvetés
563,2
Felhalmozási költségvetés
230,0
5
AU-HU ETE program
2 171,2
Működési költségvetés
2 084,4
Felhalmozási költségvetés
86,8
6
SI-HU ETE program
305,7
Működési költségvetés
299,6
Felhalmozási költségvetés
6,1
7
ENI programok
224,9
Működési költségvetés
216,5
Felhalmozási költségvetés
8,4
Összesen
22 540,3
534,0
22 006,3
Vidékfejlesztési és halászati programok 2014-2020
millió forint
Jog-
2017. évi előirányzat
Feje-
cím-
Jog-
Cím Alcím
Megnevezés
zet
cso-
cím
Kiadás
Bevétel
port
Támogatás
19
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
12
Vidékfejlesztési és halászati programok 2014-2020
1
Vidékfejlesztési Program
172 847,7
30 502,5
Működési költségvetés
203 350,2
2
Magyar Halgazdálkodási Operatív Program
1 382,7
244,0
Működési költségvetés
1 626,7
3
Vidékfejlesztési és halászati programok technikai segítségnyújtása
1 125,0
Működési költségvetés
1 125,0
Összesen
206 101,9
174 230,4
31 871,5
Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból nyújtott közvetlen termelői és agrárpiaci támogatások
millió forint
Irányszám
2017
Közvetlen termelői támogatások
395 728,8
tárgyévet megelőző időszak jogalapjai alapján kifizetendő támogatások
229 255,2
ebből: Alaptámogatás (SAPS)
104 061,6
"Zöld" komponens
87 629,0
Termeléshez kötött támogatás
37 564,6
2017. évi jogalap alapján kifizetendő támogatások
166 473,6
ebből: Alaptámogatás (SAPS)
103 937,4
"Zöld" komponens
37 518,0
Termeléshez kötött támogatás
25 018,2
Agrárpiaci támogatások
21 000,0
Összesen
416 728,8
Egyéb Uniós programok
millió forint
Jog-
2017. évi előirányzat
Feje-
cím-
Jog-
Cím Alcím
Megnevezés
zet
cso-
cím
port
Kiadás
Bevétel
Támogatás
11
XI. MINISZTERELNÖKSÉG
30
Fejezeti kezelésű előirányzatok
7
Európai uniós fejlesztési programok
1
EU utazási költségtérítések
340,0
0,2
Működési költségvetés
340,2
12
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
20
Fejezeti kezelésű előirányzatok
20
Európai uniós fejlesztési programok
1
Uniós programok kiegészítő támogatása
1
Méhészeti Nemzeti Program
682,5
Működési költségvetés
682,5
2
Igyál tejet program
4 200,0
Működési költségvetés
4 200,0
3
Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ) támogatása
4 212,8
Működési költségvetés
4 212,8
Egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának
4
536,5
támogatása
Működési költségvetés
536,5
5
Iskolagyümölcs program
1 726,0
Működési költségvetés
1 726,0
14
XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM
20
Fejezeti kezelésű előirányzatok
25
Európai uniós fejlesztési programok
Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok
1
410,0
309,0
megvalósításához kapcsolódó kiadások
Működési költségvetés
273,6
Felhalmozási költségvetés
445,4
4
Belügyi Alapok
1
Belső Biztonsági Alap
927,1
2 138,0
Működési költségvetés
567,4
Felhalmozási költségvetés
2 497,7
2
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap
484,7
2 500,0
Működési költségvetés
2 038,4
Felhalmozási költségvetés
946,3
3
Belügyi Alapok technikai költségkerete
37,3
15,0
Működési költségvetés
52,3
17
XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
20
Fejezeti kezelésű előirányzatok
60
Európai uniós fejlesztési programok
1
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek
8 985,6
85 555,6
Működési költségvetés
291,3
Felhalmozási költségvetés
94 249,9
19
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
6
Egyéb uniós előirányzatok
3
Svájci Alap támogatásából megvalósuló projektek
2 077,0
504,1
Működési költségvetés
2 194,0
Felhalmozási költségvetés
387,1
6
EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek 2009-2014
8 506,5
2 993,5
Működési költségvetés
11 500,0
Összesen
127 141,4
21 768,2
105 373,2
A központi költségvetés bruttó adósságának alakulása 2015-2017 között
millió forintban
2015. XII. 31-i 2016. XII. 31-i 2017. XII. 31-i
Megnevezés
állomány
állomány
állomány
I.) Devizában fennálló adósság
7
735 798,7
6
701 935,1
6
099 688,9
1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság
6
038 993,0
5
514 652,3
5
110 415,2
1.1. Hitel
-
-
-
1.2. Kötvény
6
038 993,0
5
514 652,3
5
110 415,2
2.) Egyéb kötelezettségek
1
696 805,7
1
187 282,7
9
89 273,7
2.1. Hitel
1
696 805,7
1
187 282,7
9
89 273,7
2.2. Kötvény
-
-
-
II.) Forintban fennálló adósság
1
6 207 936,4
1
8 286 005,0
2
0 241 858,8
1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság
1
6 156 418,6
1
8 246 827,3
2
0 202 681,0
1.1. Hitel
6
94 106,5
8
44 534,4
9
99 734,4
1.2. Kötvény
1
2 260 213,1
1
3 283 011,7
1
4 567 382,4
1.3. Kincstárjegy (KTJ2 is) és egyéb rövid lejáratú kötelezettség
3
202 099,0
4
119 281,2
4
635 564,3
2.) Egyéb kötelezettségek
5
1 517,7
3
9 177,7
3
9 177,7
2.1. Hitel
-
-
-
2.2. Kötvény
5
1 517,7
3
9 177,7
3
9 177,7
Összesen
2
3 943 735,1
2
4 987 940,1
2
6 341 547,7
Az ÁKK Rt-nél elhelyezett Mark-To-Market betétek állománya
755 982,6
706 079,7
706 307,2
A központi költségvetés bruttó adóssága mindösszesen
2
4 699 717,7
2
5 694 019,8
2
7 047 855,0
A központi költségvetés bruttó adóssága névértéken
2
4 707 660,4
2
5 702 032,9
2
7 058 796,0
I.) Devizában fennálló adósság
22,9%
19,0%
16,4%
1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság
17,9%
15,7%
13,7%
1.1. Hitel
0,0%
0,0%
0,0%
1.2. Kötvény
17,9%
15,7%
13,7%
2.) Egyéb kötelezettségek
5,0%
3,4%
2,7%
2.1. Hitel
5,0%
3,4%
2,7%
2.2. Kötvény
0,0%
0,0%
0,0%
II.) Forintban fennálló adósság
48,1%
52,0%
54,3%
1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság
47,9%
51,8%
54,2%
1.1. Hitel
2,1%
2,4%
2,7%
1.2. Kötvény
36,4%
37,7%
39,1%
1.3. Kincstárjegy (KTJ2 is)
9,5%
11,7%
12,4%
2.) Egyéb kötelezettségek
0,2%
0,1%
0,1%
2.1. Hitel
0,0%
0,0%
0,0%
2.2. Kötvény
0,2%
0,1%
0,1%
Összesen
71,0%
71,0%
70,7%
Az ÁKK Rt-nél elhelyezett Mark-To-Market betétek állománya
2,2%
2,0%
1,9%
A központi költségvetés bruttó adóssága mindösszesen
73,3%
73,0%
72,6%
A központi költségvetés bruttó adóssága névértéken
73,3%
73,0%
72,6%
GDP (milliárd forint)
3
3 711,8
3
5 194,2
3
7 279,2
Megjegyzések:
1) A devizában fennálló adósság forintra történő átszámításához alkalmazott árfolyamok 2015. évre vonatkozóan 313,1 forint/euró (azaz
a tényárfolyam), 2016. és 2017. évre vonatkozóan 312,0 forint/euró.
2) A központi költségvetés bruttó adóssága nem azonos a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényben
alkalmazott, az államháztartás központi alrendszere adósságára vonatkozó definícióval.
3) A tábla a központi költségvetés bruttó adósságát mutatja, ez az európai uniós módszertan szerinti (maastrichti) adósságnak csak
részeleme.
Kedvezmény összege 2017
Adónem
Főbb adókedvezmények
(statikus becslés, Mrd Ft)
alsó becslés
felső becslés
üzemanyagok
56,0
61,0
mezőgazdasági gázolaj visszatérítés
32,0
34,0
vasút, hajózás gázolaj visszatérítés
6,0
8,0
Jövedéki adó
kereskedelmi gázolaj visszatérítés
18,0
19,0
alkoholok
7,0
8,0
pálinkafőzés (magánfőzetők)
7,0
8,0
Összesen
63,0
69,0
lakosság mentessége
14,5
15,0
Energiaadó
Összesen
14,5
15,0
Új vezetékek és hírközlési vezeték cseréjére járó 5 éves adómentesség
3,6
4,0
Közműadó
Összesen
3,6
4,0
levegőterhelési díjkedvezmény
0,3
0,6
Környezetterhelési díj vízterhelési díjkedvezmény
0,3
0,8
Összesen
0,6
1,4
Érvényesített adókedvezmények
143,6
167,0
kis- és közepes vállalkozások adókedvezménye
3,4
3,8
fejlesztési adókedvezmény
27,7
37,7
filmtámogatás kedvezménye
7,5
8,5
előadó-művészeti szervezet támogatása utáni adókedvezmény
23,2
25,2
sportcélú támogatás utáni adókedvezmény
81,9
91,9
Adóalap-csökkentő tételek
83,1
89,6
Társasági adó
kapott jogdíj alapján elszámolt bevétel 50 %-a
1,0
3,0
alap-, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés közvetlen költsége
67,3
70,3
mikro v. kisvállalkozásnál meghatározott új eszközök üzembe helyezése érdekében beruházások
12,8
13,8
műemlék felújításához kapcsolódó kedvezményrendszer
1,0
1,5
munkahelyi bőlcsöde üzemeltetési költségének kedvezménye
1,0
1,0
Adómentesség
0,7
1,0
Összesen
227,4
257,6
Fejlesztési adókedvezmény
0,2
1,0
Energiaellátók
Bányajáradék
1,5
2,3
jövedelemadója
Összesen
1,7
3,3
Nem adóköteles hívások és üzenetek
22,0
25,0
Távközlési adó
Összesen
22,0
25,0
Családi adóalap-kedvezmény és első házasok adókedvezménye
238,0
242,0
Adót csökkentő kedvezmények
9,1
9,8
Adóelőlegnél érvényesíthető adót csökkentő kedvezmények
8,5
9,0
súlyos fogyatékosság miatt levont összeg
8,5
9,0
Adóelőlegnél
nem érvényesíthető adót csökkentő kedvezmények
0,6
0,8
Személyi jövedelemadó mezőgazdasági őstermelői kedvezmény
0,6
0,8
Rendelkezések az adó felett
13,8
15,5
Rendelkezés az önkéntes kölcsönös egészség és nyugdíjpénztári befizetések felett
10,0
11,0
Nyugdíj előtakarékossági számla kedvezménye
2,2
2,5
nyugdíjbiztosítási szerződésre tekintettel utalt összeg
1,6
2,0
Összesen
260,9
267,3
Kedvezmény összege 2017
Adónem
Főbb adókedvezmények
(statikus becslés, Mrd Ft)
alsó becslés
felső becslés
Foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség
0,2
0,5
K+F tev.saját közv.költs.elsz. adóalap-mentesség
5,0
8,0
Mezőgazdasági beszerző és értékesítő szövetkezeteknek adott adómentesség
0,4
0,6
Helyi iparűzési adó
Az útdíj 7,5%-a
4,0
5,0
Az önkormányzat által nyújtható adómentesség, adókedvezmény
0,5
1,5
Háziorvos, védőnő részére adható adómentesség
1,0
1,5
Összesen
11,1
17,1
Lakástulajdonok egymás közötti cseréje
0,5
1,0
Lakástulajdonok közvetett cseréje
24,0
30,0
Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés
1,0
2,0
Telektulajdon, valamint az ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jog megszerzése ha a telken
4 éven belül lakóházat építenek
2,5
3,0
Új lakás vásárlása, ha a 15 millió Ft-ot nem haladja meg a forgalmi érték
1,0
1,5
Új lakás vásárlása, ha a 30 millió Ft-ot nem haladja meg a forgalmi érték
0,4
0,8
Illetékek
Egyéb kedvezmények
6,0
7,0
Illetékmentes öröklés
28,0
30,0
Illetékkedvezményes öröklés, ajándék
5,0
8,0
Lakástulajdon vagy lakás vagyoni értékű jog öröklése
3,0
5,0
Egyéb öröklés, ajándék
2,0
3,0
autóbuszok, nyerges-vontatók, tehergépjárművek (pótkocsi is) illetékmentessége
8,0
9,0
Összesen
76,4
92,3
Munkahelyvédelmi kedvezmények
143,0
147,0
Szociális hozzájárulási Kutatók kedvezménye
1,0
1,2
adó
Karrier Híd
1,6
1,6
Összesen
145,6
149,8
Biztosítotti
Családi járulékkedvezmény
18,0
19,0
nyugdíjjárulék
Összesen
18,0
19,0
Biztosítotti
Családi járulékkedvezmény
18,0
19,0
egészségbiztosítási
járulék
Összesen
18,0
19,0
Összesen
859,2
935,8
A KORMÁNYZATI SZEKTOR HIÁNYA ÉS ADÓSSÁGA AZ EURÓPAI UNIÓ
MÓDSZERTANA SZERINT
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény előírásainak megfelelően ez a
fejezet a 2017. évre tervezett adatok alapján ismerteti az államháztartás alrendszerei
költségvetési egyenlegének összefüggését és kapcsolatát a 479/2009/EK rendelet
szerinti kormányzati szektor hiányával, és az ugyanott meghatározott kamatkiadásokat
figyelmen kívül hagyó elsődleges egyenlegmutatóval.
1.
Az uniós és az államháztartási elszámolások főbb módszertani
eltérései
Az uniós statisztikai szabványok által definiált kormányzati szektor nagyobb
szervezeti kört foglal magába, mint az államháztartás. Mindazon szervezetek
beletartoznak, amelyek tevékenységük során közjavakat állítanak elő, a nemzeti
jövedelem és a nemzeti vagyon elosztásában vesznek részt, irányításukat a
kormányzati szervek végzik, és tevékenységük ellenértékében 50%-nál kisebb arányt
képvisel az árbevétel. A kormányzati szektor statisztikai fogalma szervezeti
besoroláson alapul: valamely szervezet vagy beletartozik, vagy nem. A korábbi,
statisztikai hatóságok által követett gyakorlat az volt, hogy legalább 3-5 éves tartós
tendencia alapján ítélték meg az adott szervezet gazdasági magatartását és így
szektorbesorolását. Jelenleg egy új szervezetet lehetőleg már megalakulásakor, az
üzleti tervek alapján be kell sorolni a megfelelő szektorba.
A fenti statisztikai ismérvek alapján a 2017. évi költségvetés tervezési időszakára a
kormányzati szektorba tartozó, államháztartáson kívüli szervezetek száma meghaladja
a háromszázötvenet.
A központi kormányzat alszektorába a következő szervezetek tartoznak:
- Államadósság Kezelő Központ Zrt.,
- ÁVNY - Állami Vagyonnyilvántartási Kft.,
- Belügyminisztérium HEROS Javító, Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi
Zrt.,
- CORVINUS Nemzetközi Befektetési Zrt.,
- FŐKEFE Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari Közhasznú Nonprofit Kft.,
- HM CURRUS Gödöllői Harcjárműtechnikai Zrt.,
- Honvédelmi Minisztérium ARMCOM Kommunikációtechnikai Zrt.,
- Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.,
- KIVING Ingatlangazdálkodó és Beruházásszervező Kft.,
- Magyar Közút Nonprofit Zrt.,
- MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.,
- Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. (korábban Állami Privatizációs
és Vagyonkezelő Zrt.),
- Magyar Turizmus Zrt.,
- MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.,
- Müpa Budapest - Művészetek Palotája Nonprofit Kft.,
- MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.,
- ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.,
- Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.,
- Nemzeti Eszközkezelő Zrt.,
- Nemzeti Filharmónia Ingatlanfejlesztési Kft.,
- NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (korábban Nemzeti Autópálya
Zrt.),
- Nemzeti Színház Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Zrt.,
- Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (korábban Állami Autópálya Kezelő
Zrt.),
- NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.,
- Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.,
- Regionális Fejlesztési Holding Zrt.,
- Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete,
Autonóm médiaszervezetek:
- Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.,
- Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa,
- továbbá a központi kormányzat által irányított és többségükben
finanszírozott nonprofit szervezetek (elsősorban a közalapítványok és
bizonyos közhasznú társaságok).
A statisztikai helyi kormányzati alszektorba a következő szervezetek tartoznak:
- Csepeli Városkép Kft.,
- Gotthárd-Therm Fürdő és Idegenforgalmi Szolgáltató Kft.,
- Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat,
- SZINT Szegedi Intézménytakarító Kft.,
- Szolnok Televízió Zrt.,
- Zalaegerszegi Televízió Kft.,
- Cívis Ház Zrt.,
- Hód-Fürdő Szolgáltató és Üzemeltető Kft.,
- ZTE Kosárlabda Klub Sportszolgáltató Kft.,
- Aranytíz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.,
- FALCO KC Szombathely Sportszolgáltató Kft.,
- Kaposvári Nagypiac Kft.,
- Székesfehérvár Városgondnoksága Kft.,
- Martongazda Városfejlesztési és Üzemeltetési Nonprofit Kft.,
- Észak-Pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zrt.,
- Hódmezővásárhelyi Városellátó és Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft,
- Kőbányai Vagyonkezelő Zrt.,
- Fővárosi Kertészeti Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság,
- Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt.,
- Hatvani Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Kft.,
- Via Kanizsa Városüzemeltető Nonprofit Zrt.,
- RÉPSZOLG Környezetgazdálkodási és Foglalkoztatási Nonprofit
Közhasznú Kft.,
- Kör 2004 Informatikai Nonprofit Kft.,
- Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft.,
- Budai Polgár Kiadó, Tájékoztató és Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft.,
- Tatabányai Közszolgáltató Nonprofit Kft.,
- Média-Hatvan Nonprofit Közhasznú Kft.,
- NYÍRINFO Nyíregyházi Informatikai Nonprofit Kft.,
- KŐKERT Kőbányai Kerületgondnoksági és Településüzemeltetési
Nonprofit Közhasznú Kft.,
- GYEVIÉP Algyői Településüzemeltetési- és Fejlesztési Nonprofit Kft.,
- Tarpai Talpasok Szolgáltató Nonprofit Kft.,
- Szombathelyi Médiaközpont Nonprofit Kft.,
- „Kölcsey” Televízió Műsorszolgáltató Nonprofit Kft.,
- Szegedi Kistérségi- és Gazdaságfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató
Nonprofit Kft.,
- „Szemesért” Közhasznú Nonprofit Kft., valamint
- BŐ-VÍZ Bőcsi Víziközmű Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.,
- továbbá a helyi önkormányzat által irányított és többségükben finanszírozott
nonprofit szervezetek (elsősorban a közalapítványok és bizonyos közhasznú
társaságok).
A kormányzati szektorba sorolandó nem államháztartási szervezetek körét statisztikai
munkabizottság állapítja meg. A besorolt társaságok mellett más, jelentős
támogatásban részesülő, vagy költségvetési szervi formából átalakított vállalatok
megfigyelésére is sor kerül (pl. MÁV-Csoport, társasági formába kiszervezett
közfeladatok). A médiaszervezetek változatlanul a kormányzati szektor részei.
Az uniós módszertan – a szervezeti kör különbözőségén túl – a számbavétel
időpontját, értékét, az elszámolandó tranzakciók körét illetően is eltér az
államháztartási elszámolásokhoz képest. Az alkalmazandó uniós módszertant, az
ESA2010 nemzeti számla rendszert, egy uniós tanácsi rendelet1 tartalmazza, amely a
magyar jogrend részévé vált.
Az ESA2010 szerinti egyenleg a fenti szervezeti körre való kiterjesztést követően és a
megfelelő korrekciót alkalmazva áll elő a hazai elszámolások szerinti államháztartási
egyenlegből. A másik fiskális konvergencia mutató, ún. maastrichti adósság mutató a
kormányzati szektor konszolidált bruttó adóssága névértéken, melyet az ÁKK által
kimutatott központi költségvetés bruttó adósságából kiindulva, azt korrigálva
(névértékre kiegészítve), valamint a kormányzati szektorba tartozó többi alrendszer,
illetve szervezet adósságát hozzáadva kaphatunk meg.
2.
A kiemelt mutatószámok
Európai Uniós tagságunkkal vállaltuk az euró bevezetését, melynek fiskális
kritériumaként a hiányt 3% alá, az adósságot pedig 60% alá kell csökkenteni,
középtávon pedig a Stabilitási és Növekedési Egyezmény alapján meghatározott 1,7%-
os deficitcélt kell teljesítenünk a GDP arányában.
Az uniós tagországoknak a túlzotthiány-eljárás (EDP) keretében évente két
alkalommal (március és szeptember végéig) kell hivatalos jelentésben (az ún. októberi
és áprilisi EDP Notifikációban) közölniük a két kiemelt kormányzati mutatót: a
kormányzati szektor adósságát és hiányát. A Központi Statisztikai Hivatal állítja össze
a Notifikációs jelentést valamennyi tényidőszakra a nem-pénzügyi számlák
1 Regulation (EU) No 549/2013 of the European Parliament and of the Council of 21 May 2013 on the European system of national and
regional accounts in the European Union (Text with EEA relevance)
tekintetében, a Magyar Nemzeti Bank a pénzügyi számlák körében, míg a
Nemzetgazdasági Minisztérium az adott évi várható értékét mind az EDP
egyenlegnek, mind a maastrichti adósságnak.
2.1. A hiánymutató módszertana és alakulása
A maastrichti hiánymutató és a hazai deficitmutató tartalmi eltérése elsősorban a
szervezeti kör különbözőségéből és az eredményszemléletű számbavételből (például
adóknál és járulékoknál, dologi kiadásoknál, beruházásoknál, béreknél, kamatoknál),
valamint a pénzügyi műveletek kiszűréséből adódik, de más jellegű tételek is
befolyásolják azt.
Ezek közül a 2017. évi elszámolásokat is befolyásoló jelentősebb tételek a következők:
– Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása bevezette az adózók, közülük is a
cégbejegyzésre kötelezettek minősítését (jó adózó – rossz adózó) attól függően,
hogy mennyiben jogkövető a működésük adózásuk során. A jó adózói
minősítéshez kapcsolódó kedvezmények egyike, hogy 2017-től az általános
forgalmi adó visszatérítésének határideje 45 napra csökken a jelenlegi 75 napról.
Ez a változás az eredményszemléletű ÁFA összegében nem okoz változást, de
mintegy 125 milliárd forinttal kevesebb lesz a 2017. évi pénzforgalmi bevétel. Az
adóévhez tartozó ÁFA-kiutalások statisztikai számbavétele is változatlan, a NAV
által jóváhagyott visszaigénylések összege csökkenti a bevételt, függetlenül a
pénzforgalmi visszautalás időpontjától.
– A Gripen-szerződés keretében 14 repülőgép NATO-kompatibilissé tétele vált
lehetővé, ezzel párhuzamosan kiépültek a földi irányítási és más kiszolgáló
rendszerek. A magyar fél oktatási-képzési szolgáltatásokat is igénybe vesz, a gépek
tulajdonjoga azonban a svéd partnernél marad. A rendelkezésre állás időpontjától
kezdődően eredetileg 10 éves bérleti periódus indult, melyet később további
10 évvel hosszabbítottak meg, mely időszak a szakértők szerint mintegy
kétharmada a repülőgépek felújítás után kalkulálható hasznos élettartamának. A
magyar fél rendelkezik vételi opcióval, a vásárlásról az Országgyűlés jogosult
dönteni. Ezen ismérvek alapján az ügylet szolgáltatás-vásárlással kombinált
bérletnek tűnhet, de az Eurostat munkadöntést hozott valamennyi hosszú lejáratú
szerződéses konstrukcióban megvalósuló katonai eszköz beszerzésére/bérletére. A
döntés értelmében minden esetben vásárlásként kell elszámolni az ilyen
ügyeleteket, mégpedig abban az időpontban, amikor az eszközöket a kormányzat
birtokba veszi. Ez azt jelenti, hogy a teljes bérleti időszakban a folyó (képzési,
fenntartási, rendszerirányítási stb.) költségek folyamatosan, míg egy-egy nagyobb
összegű kormányzati kiadás a gépek statisztikai „beszerzéseként” 2006-2007-ben
jelentkezett. A repülőgépek beérkezése előtti időszakban ténylegesen kifizetett
lízingdíjakból a repülőgépekre jutó rész előlegfizetésnek tekintendő. A beérkezés
éveiben a statisztikai „vételár” és az előleg különbözeteként hitelfelvételt is
könyvelni kell (a pénzügyi lízing mintájára), majd a beérkezést követő időszakban
a lízingdíj meghatározott része a statisztikai hitelfelvétel törlesztésére fordítandó.
2017-re ebből fakadóan 7,7 milliárd forint egyenlegjavulás várható.
– Az új ESA 2010 statisztikához kapcsolódó Eurostat módszertani kézikönyv
megerősítette az uniós források és felhasználásuk elszámolási módját. Ennek
lényege, hogy az uniós források nem befolyásolhatják a kormányzat egyenlegét,
ugyanakkor a kormányzat bevételei és kiadásai között csak a kormányzati
egységek, mint végső kedvezményezettek által felhasznált források vehetők
számításba. A kormányzati szektoron kívüli felhasználás pénzügyi műveletnek,
nem ESA-kiadásnak és bevételnek tekintendő, e tételeket a központi
költségvetésben elszámolt bevételekből és kiadásokból azonos összeggel kell
kivonni. Az Eurostat továbbá – szokásos kétévenkénti látogatása során – javasolta,
hogy az egyedi uniós jóváhagyást igénylő ún. nagyprojektek esetében, a döntést
megelőzően szakértői becsléssel határozzuk meg és számoljuk el bevételként az
adott évi kiadásokból későbbiekben nagy valószínűséggel EU-forrásból megtérülő
részt, ezzel biztosítva az eredményszemléletű számbavételt és minimalizálva a
későbbi statisztikai felülvizsgálatok nagyságát. Ugyanez a módszer érvényesítendő
a programzárásokhoz kapcsolódó, kötelezően hazai finanszírozású utolsó részletek
elszámolásánál, illetve egyéb, több év múltával megtérülő uniós források esetében
is. A záródó programok, projektek döntően 2011-2015 közötti kiadásaihoz tartozó
megelőlegezésekből valósultak meg, melyekből 2017-ben a költségvetésbe
várhatóan 30,9 milliárd forint térül vissza.
– 2017-ben várhatóan 29,8 milliárd forint értékben történik ún. EUA típusú uniós
rendszerben szabályozott széndioxid kvóta értékesítés tőzsdei úton. Ez
pénzforgalomban bevételt jelent, ESA-ban azonban azonnal nem a következők
miatt: a kvótakereskedelem tranzakcióinak statisztikai elszámolására – többéves
ENSZ-OECD-EU-IMF egyeztetés eredményei alapján – az Eurostat 2013
februárjában iránymutatást adott ki, amely az ún. „cap and trade” rendszerek
elszámolására terjed ki. Ilyen az európai rendszer is: limitált széndioxid-kibocsátás
a kvóták kereskedelmével. Az iránymutatás értelmében a szén-dioxid kibocsátásért
a kibocsátó vállalatnak termelési adót kell fizetnie, amely adó megfizetése
„természetben”,
a
kvóták
leadásával
történik.
Az
adófizetést
eredményszemléletben a kvóta-leadás időszakára kell kimutatni (nem a kvóta
vonatkozási évére). Mindez azonban csak a pénzért értékesített kvótákra
vonatkozik, mert az EU által meghatározott tagországi kvótakeretekből történő
ingyenes kiosztás – a kiadott módszertan szerint – nem jogosít fel ilyen
kormányzati adóbevétel keletkeztetésére. A fentiek alapján Magyarország
kidolgozott egy modellt az eredményszemléletben elszámolható adóbevételek
kiszámítására, amelynek alkalmazását az Eurostat jóváhagyta. Mivel a kvótákkal
történő elszámolás mindig a vonatkozási évet követő év májusában történik, a
modell egy átlagos arányt számít az elszámolás (leadás) és az azt megelőző év
kibocsátása vonatkozásában. A fenti arány az elmúlt években 82% volt, a
gyakorlatban ez a következőt jelenti: 2017-ben a 2016. évi értékesítés során befolyt
pénzforgalmi bevétel 82%-a számolható el adóbevételként. Ez a kettős korrekció
2017-ben összességében várhatóan 5 milliárd forint egyenlegromlást eredményez.
Az Eurostat által kiadott módszertani iránymutatás rögzíti, hogy a kiotói
egyezmény alapján működő, úgynevezett Assigned Amount Unit (AAU) típusú
kvóták immateriális jószágnak tekintendők és kormány általi értékesítésük a
kormányzat bevételeként számolható el. 2008-2011 között kiotói típusú kvóták
értékesítésére került sor és ezek a bevételek javították a maastrichti egyenleget.
– A PPP-projektek statisztikai elszámolásánál a módszertan nemcsak a beruházás
kockázatviselési mérlegelésen alapuló, a kormányzati mérlegen belüli vagy kívüli
elszámolásra vonatkozó induláskori körültekintő mérlegelést és döntéshozatalt írja
elő, hanem a megvalósult projektek folyamatos nyomon követését is. A
szerződéses feltételek jelentős módosítása, a szolgáltató partnerek cserélődése
szintén eredményezheti egy PPP-projekt kockázatainak átterhelését, ami a
statisztikai elszámolásokban egy korábban mérlegen kívül tartott PPP-beruházás
kormányzati körbe kerülésével jár. A partner csődje, az üzemeltetés saját egyetemi
tulajdonú gazdasági társaság általi végzése okot adott arra, hogy ilyen statisztikai
átminősítésre sor kerüljön 2012-ben. Az átminősítés tárgyi eszköz gyarapodással és
adósságnövekedéssel járt a kormányzati mutatókban, míg a hosszú távon
jelentkező folyó PPP-díjak statisztikai elszámolásában megtakarítás keletkezik a
pénzforgalmi teljesítéshez képest, ugyanis a PPP-díj adósságtörlesztési
komponense pénzügyi műveletnek minősül, így az egyenlegre nincs hatása. A
2012. évi átminősítések eredményszemléletű egyenlegjavító hatása 2017-ben
várhatóan 1,2 milliárd forint lesz.
– 2001 decemberétől elváltak egymástól az ESA és EDP adatok (kamatkiadás, összes
kiadás, egyenleg) egy tényező tekintetében: míg az ESA’95 szerinti
elszámolásokban a swapok kamata nem számított tulajdonosi jövedelemnek, addig
az EDP szerinti elszámolásokban annak kellett könyvelni. Ennek mértékében és
összegével tért el a mindenkori ESA’95 és EDP szerinti kamatkiadás, összes kiadás
és egyenleg, melynek nagyságrendje Magyarország esetében a GDP 0-0,2%-a
körül alakult. Az ESA2010 módszertan szerinti adatszolgáltatásban ezt az
elkülönülést eltörölték, a továbbiakban az EDP elszámolásokban sem számít
tulajdonosi jövedelemnek a swap kamat, így az EDP és ESA adatok közötti eltérés
megszűnik. Ennek következtében a 2017. évi EDP egyenleg 111 milliárd forint
egyenlegrontó swap-korrekciót tartalmaz.
– A társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők miatti egyszeri bevételek az
ESA2010-ben már nem számolhatóak el azok beérkezésekor, hanem a
későbbiekben a nyugdíjkifizetésekkel (Magyarország esetében 2012-től kezdődően
35 év alatt) egyidejűleg. Ennek következtében a maastrichti egyenleg 2017-ben
12,4 milliárd forinttal javul.
2.2. Az adósságmutató módszertana
Az adósságmutató értékét és viszonyszámát nemcsak az adósságállomány alakulása,
számbavételének módja befolyásolja, hanem az is, hogy a kormányzati szektoron
belüli szervezetek milyen nagyságrendben birtokolnak ezekből az adósságokból. A
költségvetési/zárszámadási prezentáció a központi költségvetés könyvi értéken
nyilvántartott, hitelviszonyból származó bruttó adósságáról ad számot.
A maastrichti adósságmutató a statisztikai értelemben vett kormányzati szektor (az
1. pontban ismertetett szervezeti kör) konszolidált bruttó adósságát névértéken fejezi
ki. A konszolidálás a kormányzati szektoron belüli adósságelemeket (pl. az
Egészségbiztosítási Alap likviditási hitelét a Kincstártól, a helyi önkormányzatoknál
lévő állami értékpapírokat) kiszűri. A túlzotthiány-eljárás referenciaértékeként
választott
adósság
bruttó
szemléletű
mutató:
a
különböző
pénzügyi
instrumentumokban fennálló kötelezettségek nem csökkenthetők (nem nettósíthatók)
az azonos instrumentumokban fennálló követelésekkel (pl. a Magyar Állam
Nemzetközi Valutaalappal szemben fennálló tartozása nem csökkenthető a
hitelintézeteknek továbbkölcsönzött hányaddal, külföldi tartozásaink nem
nettósíthatóak a külfölddel szembeni követelésekkel, pl. egyes fejlődő országoknak
nyújtott kormányhitelekkel) és nem csökkenthetők a más instrumentumban fennálló
követeléssel sem (pl. a Magyar Állam Európai Unióval, Nemzetközi Valuta Alappal
szemben fennálló hiteltartozása nem csökkenthető az MNB-nél elhelyezett tartós
betéttel). A névértéken számított adósság a visszaváltáskor ténylegesen fizetendő érték
szerinti számbavételt jelenti. A derivatívák piaci termékek, névértékkel nem
rendelkeznek, ezért nem részei az uniós adósságmutatónak. A magyar államháztartási
számviteli szabályok szerint a diszkont-értékpapírokat kibocsátási áron tartják nyilván,
így a kibocsátási és visszaváltási értékük (névértékük) különbözete az ÁKK által
nyilvántartott értékpapír-adósságot növeli.
Az ÁKK által kimutatott központi költségvetés bruttó adósságán felüli, maastrichti
adósságállományba beszámító jelentősebb tételek a következők:
– A Gripen repülőgépek beszerzését a statisztikai számításokban - az Eurostat
katonai beszerzésekre vonatkozó általános érvényű döntése alapján - pénzügyi
lízing módjára kell elszámolni, 2017 végére a fennálló tartozás várhatóan
86,5 milliárd forint lesz.
– Az MNV Zrt. speciális kötvényes privatizációs technikát alkalmazott a Richter
Rt.-ben fennálló 25%-os részesedésének eladására. 2004 szeptemberében ötéves
lejáratú kötvény aukciós kibocsátására került sor, amely lejáratkor, 2009-ben vált
átcserélhetővé részvényekre, ugyanakkor az Államnak lehetősége volt a
részvények előre meghatározott árfolyamon való visszavásárlására, amennyiben a
befektetők a részvényre történő átcserélés mellett döntöttek. A kötvények
lejáratakor az Állam a részvények megtartása mellett döntött, az átcserélhető
kötvények törlesztésének finanszírozására pedig egy, az előzőhez hasonló
konstrukciójú, de névértékében azt számottevően meghaladó átcserélhető kötvényt
bocsátott ki. Ennek lejáratakor az Állam a korábbiakkal azonos módon a
részvények megtartása mellett döntött és még az átcserélhető kötvények lejárata
előtt azokat visszavásárolta és helyettük 2019-ben lejáró új kötvényeket bocsátott
ki. Az új kötvénykibocsátás – névértéken és 2017. évi várható árfolyamon számítva
280,5 milliárd forint – miatt fennálló tartozás a kormányzati szektor adósságának
részét képezi.
– 2011-2012-ben az ÁSZ vizsgálta a felsőoktatási PPP-ket. Vizsgálatáról szóló
jelentésekben tett megállapításai szerint bizonyos felsőoktatási PPP-k esetében
olyan szerződésmódosításokra került sor a vizsgálatot megelőzően, mely
statisztikai értelemben a rendelkezésre állási kockázat áttevődését jelentette a
magánpartnerről a felsőoktatási intézményre. Az ESA’95 PPP-kre vonatkozó
szabályai alapján ez az érintett PPP beruházások átminősítését, a kormányzati
szektorba való átsorolását vonta maga után. Az átminősítés a statisztikai
elszámolásokban azt jelenti, hogy a becsült eszközértéknek megfelelő összegben
imputált tárgyi eszköz vásárlási kiadást és ezzel egyidejűleg azonos összegű
imputált hitelfelvételt kell elszámolni. Az átminősítés következményeként az
átminősítést követő években kifizetésre kerülő rendelkezésre állási díjakat fel kell
bontani hiteltörlesztési, kamatkiadási és szolgáltatásvásárlási komponensre, amihez
projektenkénti elszámolási modellt kellett kidolgozni. A fentiek szerint számított
maastrichti adósság hatása ezeknek az átsorolt PPP projekteknek 2017 végén
várhatóan 19,2 milliárd forint lesz.
– Magyarországon kétféle diákhitel (diákhitel 1 és diákhitel 2) érhető el, mindkettőt a
Diákhitel Központ Zrt. működteti. A két diákhitel konstrukció eltérő (statisztikailag
releváns) jellemzőkkel bír, ESA2010 szerinti elszámolásuk ennek következtében
különböző. A diákhitel 1 konstrukciónál a hallgatók egységes kockázatközössége
viseli a nemfizetés kockázatát, az önfinanszírozó és piaci konstrukcióként
működik, az állami támogatás (célzott kamattámogatás) csak marginális, valamint
átmeneti és meghatározott élethelyzetekhez kötött, annak közvetlenül nincs hatása
sem a hazai költségvetési, sem az uniós elszámolás szerinti ún. ESA2010/EDP
szerinti egyenlegre, továbbá az nem növeli sem az államadósságot (más néven Gst.
(2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról) szerinti
adósságot), sem a maastrichti adósságot. (Közvetve, a diákhitel 1 konstrukcióhoz
átmenetileg és meghatározott életkörülmények (tgys, gyes, gyed) között igénybe
vehető célzott kamattámogatás rontja mind a költségvetési, mind az ESA2010/EDP
szerinti egyenleget, annak finanszírozása pedig növeli az államadósságot és a
maastrichti adósságot.) A diákhitel 2 konstrukció esetében a fenti, diákhitel 1
kapcsán tett megállapítások nem érvényesek. A konstrukció teljes kockázata az
államnál csapódik le, ezért azt az ESA2010 szabályai értelmében át kell futtatni a
kormányzati számlákon, így a konstrukció keretében kihelyezett teljes
hitelállomány növeli a maastrichti adósságot (az államadósságot azonban nem). A
konstrukcióhoz kapcsolódó általános kamattámogatás, mint kiadás rontja mind a
költségvetési, mind az ESA2010/EDP szerinti egyenleget, a kamattámogatás
finanszírozása pedig emeli az államadósságot és a maastrichti adósságot. A
meglévő diákhitel 1 konstrukció statisztikai megítélésében és a Diákhitel Központ
Zrt. szektorbesorolásában (pénzügyi vállalat) a diákhitel 2 bevezetése nem okozott
változást. A két konstrukció eltérő jellemzői miatt kimutatásaik elkülönítésre
kerültek (önálló szerződés-nyilvántartás, elkülönült kockázatközösségek, költségek
megbontása). A két terméket igénybevevők két kockázatközösséget képeznek, azaz
a két konstrukció hitelfelvevői között „keresztfinanszírozás” nincs, nem viselik
egymás hitelezési kockázatát. A várható hitelezési veszteségeket fedező kockázati
prémium számítása céljából így a két külön kockázatközösségre elkülönített
aktuáriusi kockázati modell készül, mely alapján a megképzendő kockázati
céltartalék is külön kerül kalkulálásra és nyilvántartásra. A diákhitel 2 fentiek
szerinti hatása a maastrichti adósságra 2017 végén várhatóan 25,4 milliárd forint
lesz.
– A kormányzati szektorba (központi kormányzati alszektorba és önkormányzati
alszektorba egyaránt, az MNV speciális kötvénytartozása nélkül) besorolt,
államháztartáson kívüli szervezetek adóssága 2017 végére várhatóan bruttó
320 milliárd forint körül alakul. A maastrichti adósságmutató számításakor
konszolidálandó 64 milliárd forint állampapírkészlet figyelembevételével az
adósságot a besorolt szervezet 256 milliárd forinttal növelik. A besorolt
szervezetek adósság-állományának jelentősebb tételei a következők:
• a MÁV-Start Zrt. 38,1 milliárd forint hiteltartozása, mely magában foglalja
a szervezetbe 2014 elején beolvadt MÁV-Trakció Zrt. és MÁV-Gépészet
Zrt. adósságelemeit is, melyek döntően előbbi eszközfedezettel biztosított
beruházási hitelei;
• a Nemzeti Filharmónia Kft. 34,6 milliárd forint hiteltartozása, mely hitel a
Művészetek Palotája projekt beruházásait finanszírozta;
• a HM EI Zrt. 22,6 milliárd forint hiteltartozása, mely szolgáltatások
előfinanszírozásához és beszerzésekhez, beruházásokhoz kapcsolódik;
• a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 195,7 milliárd forint hiteltartozása,
mely a Budapest Bank megvásárlását finanszírozta;
• a besorolt önkormányzati társaságok és non-profit szervezetek 20 milliárd
forint körüli adóssággal rendelkeznek.
– A kormányzati szektor adósságába beletartoznak a helyi önkormányzatok
hitelviszonyon alapuló tartozásai, valamint a központi költségvetés által biztosított
megelőlegezések (utóbbiak azonban konszolidálásra kerülnek kormányzati
szinten), míg az önkormányzatoknál eszközként felhalmozott állampapírok
állománya csökkenti a kormányzati szektor egészének adósságát. Az
önkormányzatok alszektoron belüli konszolidált adóssága 2017 végén várhatóan
170 milliárd forint, állampapír-állománya 49 milliárd forint lesz.
– A társadalombiztosítási alapoknak a Kincstári Egységes Számláról nyújtott
likviditási hitel év végi állománya, valamint az év végi megelőlegezések is az
alrendszer adósságaként vannak kimutatva az uniós statisztikában, a kormányzati
szinten konszolidált adósságot azonban nem érintik.
