PEST MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG
Tárgy: A Samsung SDI Magyarország Zrt.
terhére katasztrófavédelmi bírság kiszabása
Ügyintéző: Andor Máté tű. szds.
Telefonszám: (36-1) 469-4105
HATÁROZAT
A
Samsung SDI Magyarország Gyártó és Értékesítő Zártkörűen Működő
Részvénytársaság (székhelye: 2131 Göd, Ipartelep 403. hrsz., cégjegyzékszám: 13-10-
040717, adószáma: 12627884-2-44, a továbbiakban: Üzemeltető) terhére
engedélyköteles
tevékenység engedély nélküli végzése, folytatása szabálytalanság elkövetése miatt
3.000.000,- Ft, azaz hárommillió forint összegű
katasztrófavédelmi bírságot szabok ki.
A bírság összegét jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül a BM
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (címe: 1149 Budapest, Mogyoródi út 43., a
továbbiakban: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) Magyar Államkincstárnál
vezetett 10032000-01040047-00000000 számlaszámára banki átutalás útján köteles
megfizetni.
A befizetés során a közlemény rovatban fel kell tüntetni a „katasztrófavédelmi bírság”
szöveget, a határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét.
A bírság egy eljárásban ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más
kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható, továbbá a bírság megfizetése nem
mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint az elmulasztott
kötelezettség teljesítése alól.
Az Üzemeltető késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének
határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás
időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság
meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek.
Tájékoztatom az Üzemeltetőt, hogy a katasztrófavédelmi bírság megfizetésére hatóságom a
teljesítési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelemre legfeljebb 12 havi részletfizetést
engedélyezhet, amennyiben az Üzemeltető hitelt érdemlően igazolja, hogy számára a teljesítés
aránytalan nehézséget jelent. Azonban egy részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes
összeg megfizetése azonnal esedékessé válik.
Jelen határozat ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, a vitatott
közigazgatási cselekmény ellen a Budapest Környéki Törvényszéknek címzett és a Pest
Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (1149 Budapest, Mogyoródi út 43.) a közléstől
2
számított 30 napon belül benyújtott kereseti kérelemmel közigazgatási pert lehet
kezdeményezni.
A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó
szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a
keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási döntést hozó szervnél. A jogi képviselővel eljáró fél
és a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet - ha nem ügyvédi képviselettel jár
el - az elektronikus benyújtás során a képviseletét ellátó személy teljes körű azonosítását
biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal
rendelkezik.
Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes a védiratban kérheti. Tárgyalás
tartása a perbelépési kérelemben, illetve a perbevonástól vagy a perbeállítástól számított
tizenöt napon belül is kérhető. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt
igazolásnak nincs helye.
Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem
merült fel.
INDOKOLÁS
Az Üzemeltetőt 3.000.000,- Ft, azaz hárommillió forint összegű bírsággal sújtom a
katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás
befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011 (X. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
Rendelet) 2. számú mellékletének 1. pontjában foglalt
„engedélyköteles tevékenység engedély
nélküli végzése, folytatása” szabálytalanság elkövetése miatt az alábbiakban részletezettek
szerint:
I.a.
Üzemeltető 2019. december 04-én a 2131 Göd, Ipartelep 0403. hrsz. alatti meglévő, 1. számú
üzemére (továbbiakban: Meglévő üzem) vonatkozóan katasztrófavédelmi engedély kérelmet
terjesztett elő a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (továbbiakban:
iparbiztonsági hatóság). Az engedélykérelem az üzem besorolásának megváltoztatására (alsó
küszöbértékűről felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre) vonatkozott.
Az iparbiztonsági hatóság az Üzemeltető kérelmét 36300/3871/2019.ált. iktatási számon
nyilvántartásba vette.
Az iparbiztonsági hatóság a 2020. május 19-én kelt, 36300/3871-27/2019.ált. számú
határozatában feltételekkel katasztrófavédelmi engedélyt adott a Meglévő üzem területén
veszélyes tevékenység végzésére. A feltételek teljesítésének határideje a határozat
kézhezvételétől számított 90 nap volt.
Az Üzemeltető 2020. augusztus 25-én az iparbiztonsági hatóság 36300/3871-27/2019.ált.
számú határozatban szereplő feltételek teljesítésének igazolására a Meglévő üzemre
vonatkozóan egységes szerkezetű biztonsági jelentést nyújtott be az iparbiztonsági
hatósághoz, amely nyilvántartásba vétele 36300/3871-31/2019.ált. számon megtörtént.
Az iparbiztonsági hatóság a 2020. november 04-én kelt, 36300/3871-39/2019.ált. számú
határozatában (továbbiakban: Katasztrófavédelmi engedély) feltételekkel járult hozzá a
veszélyes tevékenység végzéséhez a Meglévő üzem vonatkozásában.
3
A Katasztrófavédelmi engedély rendelkező részében az iparbiztonsági hatóság felhívta az
Üzemeltető figyelmét, hogy „
a Hatóság részére 2020. augusztus 25-én benyújtott,
36300/3871-31/2019.ált. ügyiratszámon érkeztetett biztonsági jelentésben és mellékleteiben
foglaltak szerint köteles működni, különös tekintettel az abban foglalt műszaki, technológiai,
beruházási, karbantartási és egyéb előírásokra.”
I.b.
A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vác Katasztrófavédelmi Kirendeltség
(továbbiakban: Vác KvK) 2021. február 17-én hatósági ellenőrzést tartott a Meglévő üzem
területén. A helyszíni ellenőrzésről 36310/357/2021.ált. számon jegyzőkönyv készült.
A Vác KvK hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja az
általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 17. §
alapján, az Ákr. 98. §-ra is tekintettel. Ennek során Vác KvK megállapította, hogy a
veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: R.) 5. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján hatóság
helyi szerveként jogosult az R. szerinti adatszolgáltatással kapcsolatos eljárásokra, helyszíni
szemlék és hatósági ellenőrzések lefolytatására is.
Az ellenőrzés során – különös tekintettel a Hatóság veszélyes tevékenység végzésére
vonatkozó 36300/3871-39/2019.ált. számú határozatában foglaltakra – vizsgálat alá vonták az
Assembly épületrészt és a mellette található „Modul” üzemrészt. A 36310/357/2021.ált.
számú jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy a „Stack” üzemrész a korábbi „Modul”
üzemrész területén került kialakításra, az üzemrész építészetileg átalakításra került. Az
építészeti átalakításokat követően a technológiában is változás történt. A helyszíni ellenőrzés
időpontjában az üzemrész használatban volt, ott veszélyes anyagok jelenlétében végeztek
üzemi tevékenységet (termelés).
Az ellenőrzés során Vác KvK megállapította, hogy a „Stack” üzemrészben veszélyes
anyagok felhasználásával gyártási tevékenység folyt (elektróda fólia feldolgozása,
összeszerelése).
I.c.
Fentiek alapján – az érintett üzemrészben tapasztalt veszélyes anyagok jelenlétében végzett
tevékenységre tekintettel – Vác KvK 2021. március 09-én a 36310/357-1/2021.ált. számú
végzésében nyilatkozattételre szólította fel Üzemeltetőt a tűzvédelmi előírások, valamint
a
katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) IV. fejezetében és az R.-ben foglalt Üzemeltetői
kötelezettségek teljesülésének igazolása érdekében. A nyilatkozattétel határideje a végzés
kézhezvételétől számított 3 napon belül volt.
Az Üzemeltető 2021. március 12-én kelt nyilatkozatát 2021. március 16-án benyújtotta Vác
Kvk részére, amely 36310/332-2/2021.ált. számon megküldésre került az iparbiztonsági
hatósághoz.
A nyilatkozatban az Üzemeltető az alábbiakat adta elő:
1. A „Stack” üzemrészben alapanyagokat, félkész és kész termékeket (elektróda
tekercset, szeparátor tekercset, endtape ragasztó szalagot, 2D marking szalagot,
továbbá elektrolit oldatot) tárolnak 8 db 30 literes buffer tartályban, valamint az
üzemrész területén található csővezetékekben.
2. A Stack technológiai folyamat leírása és sorrendje: Terminal, x-ray, can-cap, injection,
plug insert, washing.
4
3. Üzemeltető álláspontja szerint a módosítás
nem minősül veszélyes anyagokkal
kapcsolatos tevékenységnek, ennek következtében a biztonsági jelentés nem került
felülvizsgálatra.
Az Üzemeltető előadta továbbá, hogy egyéb változás miatt folyamatban van a Biztonsági
Jelentés felülvizsgálata, melyben szerepelni fog a „Stack”, ahol az új technológiai
berendezésben jelenleg próbagyártási tevékenység folyik.
Az Üzemeltető nyilatkozat alapján a „Stack”-ben előforduló elektrolit az R. 1. melléklet
1. táblázata alapján P5.c tűzveszélyes folyadék kategóriába tartozó veszélyes anyagnak
minősül.
II.
Az iparbiztonsági hatóságnál rendelkezésre álló információk és dokumentumok, továbbá az
Üzemeltető 2021. március 16-án benyújtott nyilatkozata alapján, figyelemmel a Vác KvK
36310/357/2021.ált. számon iktatott helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvében foglaltakra,
megállapításra került, hogy a Meglévő üzem „Stack” üzemrésze és az üzemrészben veszélyes
anyagok jelenlétében végzett tevékenység a 36300/3871-39/2019.ált. számú határozattal
elfogadott biztonsági jelentésben nem szerepel, így a Katasztrófavédelmi engedély rendelkező
részében szereplő - a határozat indoklás rész I.a. pontjában hivatkozott – előírásnak az
Üzemeltető nem tett eleget.
A Vác KvK 2021. február 17-én megtartott hatósági ellenőrzése során tapasztaltak alapján,
továbbá a Vác KvK által kiadott 36310/357-1/2021.ált. számú nyilatkozattételi felhívásra
Üzemeltető által beküldött nyilatkozata alapján Üzemeltető a „Stack” épületrészben
katasztrófavédelmi engedélyhez kötött veszélyes tevékenységet végez.
A Kat. 3. § 31. pontja értelmében veszélyes tevékenység olyan, veszélyes anyagok
jelenlétében végzett tevékenység, amely ellenőrizhetetlenné válása esetén tömeges
méretekben veszélyeztetheti, illetve károsíthatja az emberi egészséget, a környezetet, az élet-
és vagyonbiztonságot.
Az iparbiztonsági hatóság megállapította, hogy Üzemeltető a 2131 Göd, 0403. hrsz. alatti
telephelyén lévő „Stack” épületrészben, mint veszélyes anyagokkal foglalkozó
létesítményben
veszélyes tevékenységet végez, veszélyes anyagok jelenlétében.
A Kat. 25. § (1) bekezdése értelmében veszélyes tevékenység kizárólag az iparbiztonsági
hatóság katasztrófavédelmi engedélyével végezhető.
Az iparbiztonsági hatóság megállapította, hogy az 1. számú üzem „Stack” üzemrésze és
az üzemrészben veszélyes anyagok jelenlétében végzett tevékenység a 36300/3871-
39/2019.ált. számú határozattal elfogadott biztonsági jelentésben nem szerepel, a
biztonsági jelentés soron kívüli felülvizsgálatát azóta nem végezték el.
A Kat. 26. § (2) bekezdése értelmében, ha az Üzemeltető a biztonsági jelentésben vagy
biztonsági elemzésben a biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja, annak teljesítéséig
az iparbiztonsági hatóság a veszélyes tevékenység végzését korlátozhatja vagy
felfüggesztheti.
III.
A Kat. 35. § releváns bekezdései az alábbiakról rendelkeznek:
„(5) Az iparbiztonsági hatóság katasztrófavédelmi bírság kiszabására jogosult:
a) katasztrófavédelmi engedély nélkül végzett engedélyköteles tevékenység végzése
esetén,
5
b) a IV. fejezetben és a végrehajtási rendeletekben, vagy az azok alapján meghozott
hatósági döntésben foglalt előírások elmulasztása esetén,
c) a veszélyes tevékenységgel kapcsolatos súlyos balesettel, vagy üzemzavarral
összefüggésben megelőző, elhárító és helyreállító intézkedésekre vonatkozó
kötelezettség be nem tartása esetén.
(6) A katasztrófavédelmi bírság legkisebb összege háromszázezer forint, legmagasabb
összege hárommillió forint. A bírság összegét a törvényi keretek között a jogsértésnek az
emberi életre és egészségre, az anyagi javakra és a környezetre való veszélyességével
arányos mértékben, igazodva a jogsértés súlyához és ismétlődéséhez kell meghatározni.
(7) A bírság egy eljárásban ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más
kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.
(8) A bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség,
valamint az elmulasztott kötelezettség teljesítése alól. A jogerősen kiszabott és be nem
fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(9) A katasztrófavédelmi bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi.”
A Rendelet 5. §-a alapján:
„(1) A hatóság a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXXVIII. törvény IV. fejezete hatálya alá tartozó eljárásban a 2. mellékletben
szereplő szabálytalanságok esetén az ott meghatározott összegű katasztrófavédelmi bírság
kiszabására jogosult …”
A Rendelet 2. számú mellékletének 1. sora alapján az engedélyköteles tevékenység engedély
nélküli végzése, folytatása bírságolással érintett szabálytalanság elkövetése esetén a bírság
összege 3.000.000,- Ft, azaz hárommillió forint.
Ennek értelmében a Rendelet 2. számú mellékletében meghatározott bírságot szabtam ki az
ott meghatározott összegben. A Rendelet. 5. § (3) bekezdése alapján a katasztrófavédelmi
bírság kiszabása kötelező.
A fentiekre tekintettel határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem és az
Üzemeltetőt 3.000.000,- Ft, azaz hárommillió forint összegű bírsággal sújtottam.
A Kat. 35.§ (8) bekezdése alapján a bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a
polgári jogi felelősség, valamint az elmulasztott kötelezettség teljesítése alól.
A bírság megfizetésének határidejét, módját a Rendelet 7. § határozza meg.
IV.
Az Üzemeltetőt az eljárás megindításáról
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.
évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 104. § (3) bekezdése alapján 2021. május 19-én a
36300/2089-1/2021.ált. számú végzésben értesítettem. Az Üzemeltető az eljárással
kapcsolatban jelen határozat kiadmányozásának napjáig nyilatkozatot nem tett.
A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések az Ákr. 135- §-án alapulnak. A bírság meg
nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait az Ákr. 131-138. §-a rögzíti.
Az Ákr. 114. § (1) bekezdése alapján az ügyfél - az önálló fellebbezéssel nem támadható
végzések kivételével - a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. A
közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a
továbbiakban: Kp.) 18. § (1)
bekezdése szerint a pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita
tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította, többfokú közigazgatási eljárásban
hozott cselekmény esetén a közigazgatási cselekmény megvalósítója az utolsó fokon eljárt
közigazgatási szerv. A keresetlevél tartalmára és benyújtásának módjára a Kp. 37-39. §
rendelkezései az irányadóak.
6
A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint „Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél
benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.”
Az eljáró bíróság illetékességét a Kp. 13. §-a határozza meg.
A közigazgatási per illetékének mértékét
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. §-a határozza meg.
Az Itv. 62. § (1) bekezdés
h) pontjában foglaltak alapján a felet illetékfeljegyzési jog illeti meg
a közigazgatási bírósági eljárásban, a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert és a
szerződő fél által indított közigazgatási szerződéssel kapcsolatos pert kivéve.
Az Itv. 59. § (1)
bekezdése alapján, akit tárgyi illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes
megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez.
A Kp. 124. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján a bíróság törvény eltérő
rendelkezésének hiányában egyszerűsített perben jár el járulékos közigazgatási cselekménnyel
kapcsolatos perben. A Kp. 124. § (5) bekezdésében foglaltak alapján az egyszerűsített perben a
bíróság a tárgyaláson kívüli elbírálás szabályai szerint jár el. A Kp. 77. § (1) és (2) bekezdései
alapján, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a
bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz. Tárgyalás tartását a felperes a
keresetlevélben, az alperes a védiratban kérheti. Tárgyalás tartása a perbelépési kérelemben,
illetve a perbevonásától vagy a perbeállítástól számított tizenöt napon belül is kérhető. A
tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
A Kp. 29. § (1) bekezdése alapján az elektronikus kapcsolattartásra a polgári perrendtartás
szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. §-a
szerint az E-ügyintézési tv. alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett
minden beadványt kizárólag elektronikusan –
az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban:
E-ügyintézési tv.) és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a
bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az E-ügyintézési tv. 9. § (1)
bekezdése szerint, ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény vagy
nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles
valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében az ügyfélként eljáró gazdálkodó
szervezet, állam, önkormányzat, költségvetési szerv, ügyész, jegyző, köztestület, egyéb
közigazgatási hatóság, valamint az ügyfél jogi képviselője.
Fentiek alapján a keresetlevelet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a vitatott
közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt
megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Az elektronikus útra kötelezett, vagy az
elektronikus utat választó félnek az „Űrlap közigazgatási szerv határozatának bírósági
felülvizsgálata iránti keresetlevél benyújtásához” című ÁNYK űrlapot kell kitölteni. A
kitöltött ÁNYK űrlapot és csatolt mellékleteit a www.magyarorszag.hu oldalon ügyfélkapus
bejelentkezés után, az ügyfélkapun keresztül a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási
szervhez kell beküldeni. Ha a fél nem kötelezett az elektronikus útra, kérelmét beadhatja papír
alapon is.
A jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott
nyomtatványon is előterjesztheti, a Kp. 39. § (2) bekezdése alapján.
Figyelembe véve az Ákr. 81. § (1) bekezdésében foglaltakat, mivel eljárási költség – az
igazgatási szolgáltatási díjon kívül – nem merült fel, így annak megállapításáról nem kellett
rendelkeznem.
Határozatom jogalapja az Ákr. 80. § (1) bekezdése.
7
Hatóságom hatáskörét a Kat. 25. § (1) bekezdése és a 35. § (5) bekezdése, valamint az R. 1. §
2a. pontja és 4. § (3) bekezdése határozza meg. Hatóságom illetékességét a Kat. 22. § (1) b)
pontja, és
a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 3.
§. (3) bekezdése és az 1. melléklet a) pontja határozza meg. Határozatom a Kat. 35. § (5)-(9)
bekezdéseiben, a Rendelet 5. § (1) bekezdésében és az Ákr-ben foglalt rendelkezéseken
alapul.
Budapest, az elektronikus bélyegző szerint.
Branyiczky Márk tű. dandártábornok
tűzoltósági főtanácsos
igazgató
Készült: 1 példányban - Egy példány: 7 oldal
Kapják:
1. Samsung SDI Magyarország Zrt. -Cégkapun
2. Irattár
____________________________________________________________________________________________
Cím: 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. ✉: 1903 Budapest Pf.:314
Telefon: +36(1) 469-4105 Fax: +36 (1) 469-4353
E-mail:
[email protected]
ZÁRADÉK
A dokumentum elektronikus aláírással hitelesített
36300/2089-2/2021.ált.
